Szemészet, 1895 (32. évfolyam, 1-6. szám)

1895-05-12 / 3. szám

22 1895. 3. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET kívül az utó hályogok osztályozva, a kórházban tartózkodás napjai összejegyezve és végre a gyógyeredményok csoporto­sítva vannak. A következőket kiemelhetem : Önkéntes vérzés támadt 2 = 1‘25%-szer. (Gr. E. 17 = 0-89%.) Sebrepedés volt 3 = l‘85tí/0. (Gr. E. 75 = 3'92%.) Szem csillagkibukás 16 = 10%. A kitolult szemcsillag lemetszése 15 = 9'26% és a mű­tevésben előfordult kimetszések 5 esetével együtt 20 = 12’3%. A szembogár tehát kerek maradt 142 = 87'6% esetben. Melülső egyesülések, nagyobbára lap szerinti megtapa­­dások alakjában, 35 = 21'6% esetben mutatkoztak. Azon eseteknek, melyekben valóságos becsipódés volt, külön számi- ' tását most már a kortörténetek szerint megtenni nem tudnám, j Gyuladásos folyamatokat 3, 5, 2, 4, 4, összesen 18 = Lili % esetben láttunk. (Gr. E. csak iritis 50 = 2 61%) minden lobos eset együttvéve 131 = 6'84%.) Szemfénycsapolás egyszer sem kellett. (Gr. E. 87 — 4'54%.) A hályogból maradék volt: sok 18 = 11'11%, mérsé­kelten 21 = 12-96%, alig 76 = 46-91%. Az ápolási idő a 162 betegnél 2111 és így átlag 13'03 napot tett. A látás lett: I. osztályú 113 = 69'75% (Gr. E. 1088 = 56"84°/o); II- osztályú 43 = 26’53% (Gr. E. 796 — 41’59%); III. osztályú 5 = 3'09% (Gr. E. 28 = 1 ’-16%); meghalt 1 (Gr. E. 2). Végszó. A horpadtan csonkított lebenyes seben történő hályog­­kiüzés a szembogár csorbítatlan kerekségének megtartását egyik főczéljának veszi. Ebből folyik, hogy megítélésénél mindenek­előtt számba jön, vájjon ezen czélját elégszer eléri-e és az áldozatok nem túlságosan nagyok-e. A mennyire már eddig kimutatni lehet, a szembogár az esetek több mint 90%-ában csonkítatlan marad, a gyógyulási ; folyamat egészben rövid és kedvező és a veszteségek száma ' 3%-ra korlátozható. A Graefe eljárásával nem 3%, hanem kereken T5% j veszteségem volt; így az eredmény 1‘5%-kal kedvezőbb. Ez a nyereség szemközt áll a szembogár kerekségének minden esetben feláldozásával. Tehát a választás eddigelé következőleg kínálkozik: 90%-ban kerek szembogár, vagy 1'5%-kal több eset, mely látáshoz jut. Ha véleményemet kimondanom szabad, azt hiszem, hogy j eljárásom a Beer-féle mútétcli typus jóságát nemcsak eléri, hanem még azon túl is fejleszthető lesz. Hogy ezt pótolni alkalmas, már eddig is kiviláglik. Ellenben a Graefe-eljárás gyógyulási eredményei vele alig lesznek elérhetők, ágy hogy amaz a gyógyulások száma tekintetében vetélytárs nélkül marad. Ezért az esetek nagy számában ezután is alkalmazandó. Az alkalmazás javaslatai ilyen felfogás mellett majdnem önként következnek. A hogy ismereteink az egyes eljárások hasznavehetősége felől mai nap állanak, alig fogunk minden esetet egyetlenegy methodus szerint operálni. Ezen nézet ki­fejezést talál abban, hogy 3 év alatt az egyetemi szemklinikán a 4L8 expulsion kivül még 605 másféle hályogmútétet is végeztünk. Az indicatiókat tehát lehetőleg szorosan megálla­pítani ..kell. Öregkori hályogok operálására a hályognak teljes érését, hacsak lehet, bevárni akarjuk. Ha azonban valamely beteg messze vidékről jött, holott a látása mind a két szemén már annyira romlott, hogy egyikkel sem lát, az ilyet még akkor is megoperáljuk, ha a hályogja nem teljesen érett. Az öreg­kori hályog érlelését nem végezem. Az előkészítő iridectomia kivételes esetekre marad, kivált ha egyéb változások is van­nak, melyek iridectomiát kívánnak, vagy ha a beteg egyik szeme már tönkrement.1 Nehezebb a döntés a felett, hogy az egyszerűen érett közönséges hályogok mely esetében operáljunk iridectomiával és melyben a kerek szembogár megtartásával. Ez időszerint a kerek szembogárral járó módok (az ú. n. „egyszerű“ methodusok) úgyszólván az általánosak. Valahány­szor egy különben egészséges és a 40 évesnél nem fiatalabb emberen érett vagy az érettséghez közel álló közönséges hályo­got operálni alkalom nyílik, mindannyiszor a szembogarat kereknek meghagyó elbánást választunk. Mindezen esetekre az ón eljárásom is illik. Minél kevésbé öregedő az egyén, annál inkább törek­szem kerek szembogárra, míg a vénülteken inkább iridecto­­miás mód követésére hajlok. Kozmetikus szempontok mellékesen szintén határozzanak. Ez a momentum a személy öregedésével hátrább és fiatalsá­gával előbbre álljon. 50 éves koron alul levő és hivatásukat teljesen betöltő embereknél a szembogár kereksége nem jelen­téktelen birtok. Fiatalabb egyénben még az egész emberiség­­érdekelt, öregben inkább a környezet és ő maga. Fiatalabbak­nál tehát jogosult az olyan eljárás, mely 1—2%-kal ugyan kevesebb gyógyulási számot, de az esetek többi sokaságában lényegesen jobb látást teremt. Öregebbeknél viszont a fősúlyt az enyhébb utókezelésre és a minél számosabb, bár talán köze­pesebb eredményre kell fektetni. Minthogy metszésem a szembogárszélt megközelíti, szúk pupilla nem tehet contra indicatiót. Iridectomiával, még pedig első sorban Graefe szerint,1 operálom a következő eseteket: 1. nagyon éretlen vagy puifadt hályogokat;2 2. bonyolult hályogokat (pl. hátulsó lenövések, fokozott feszülés, rövidlátás, zavarosság a szemfény közepén és ha­sonlók) ; 3. jelenlévő kötőhártyabajoknál; 4. ha nyugodt fekvésre nem számíthatunk (pl. iszákos kodók, nyomorékok, légzésükkel küszködök, vénségtól gyen­gültek stb.); 5. kidülledő szemúeket és hunyorgatókat;2 6. ingerlékenyeket, fékezetleueket, együgyúeket; 7. félszemúeket, különösen ha másik szemök hályog műtétben elpusztult. Általános mondani valóm már alig maradt. Sebkészítésem indokolásául azokon kivül, miket már egyenként előadtam, a következő összefoglaló szemlélődés szolgáljon. A seb középrésze, mint a hályog kibontására leg­fontosabb rész, a lencseszél és a szembogárszél között való tájékra jusson. Ez által ezen két képlet koezódásának kiegyen­lítéséből mindegyikre a feladat egy-egv része hárul. A lencse­szélnek lejebb jutni, tehát buktatást elszenvedni, s így a viszo­nyokhoz alkalmazkodnia kell. A szembogárnak viszont a hályog­­számára tért engednie kell, de úgy, hogy azután előbbi helyére könnyen visszatérhessen. Hiszen a hályognak buktatása, de a szembogárszélnek a lencseszél elől kitérése is elkerülhetetlen. És ha ez így vau, vájjon a helyzetváltozásnak a képletek egyike részéről a másiké fölött túlnyomónak lennie kell-eV A központhoz közel készített seb esetében a kitérés egész fel­adata a lencse rovására esnék. A peripherián készített seb esetében viszont a kitérésből származó hátrány túlnyomóan a szemcsillagra hárulna (Graefe ezért lecsapta). Középutat kell tehát keresni. Sebkészítésem ezt eltalálja. Ennélfogva indokolt. A seb közepe mindezek szerint környezetibb legyen, mint a szembogárszél és a szárú középpontjához közelebb legyen, mint a lencseszél. Egészen a pupillaszél előtt vagy épenséggel a szembogár szabad területe előtt a seb közepe nem lehet, mert ezt a látás igényei egyátalában ellenzik. És a seb végei, vájjon hová jussanak ? A seb közepével egy vonalba nem, mert ekkor a seb nem elég hosszá és elég­telenül tátong. Feljebb sem, mert ekkor a tátongás mégis csak 1 Előzetes iridectomia után sohasem volt veszteségem. Mind a két szemet egy ülésben csak egyszer operáltam és ezen egyszer mind a két szemnek elpusztulását kellett tapasztalnom. Azóta hályogkivevést csak egy-egy szómén végezek, hogy esetleg úgy, mint fent előadtam eljárhassak. 1 A kötöhártyalebeny iránt való előszeretetemnél fogva, melyet ugyan némelyek ócsárolnak. 2 Ilyeneknél, valamint mélyen fekvő szemeken, ha a szemrés szűk, a kiilzugot esetleg bevágom. A seb gyógyulását azután magára hagyom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom