Szemészet, 1895 (32. évfolyam, 1-6. szám)

1895-03-03 / 1-2. szám

0 Ry 0 SI HETILAP — S Z EM É S Z ET 15 1895. 1—2. sz. magyarázatára előadó hivatkozik Gurwitsch vizsgálataira, melyek szerint a könytömlö visszere, mely rendszerint a vena angularisba ömlik, gyakran közlekedik a vena ophthalmica superiorral, sőt az esetek 9'5°/o-ában egyenesen abba nyílik. Tekintetbe véve a könytömlö nyákhártyájának dús visszeres hálózatát, könnyen elképzelhető, hogy a sonda állal okozott kis sérülésen át egy­felől a befecskendezett folyadék a szomszéd szövetekbe hatolt, másrészt őzen sérülés alkalmat adhatott a könytömlö hurutjánál oly nagy számban jelenlevő mikroorganismusoknak a vena ophth. superiorba s innen az agyburkok visszeres öbleibe jutásra. Hasonló ehhez W(Bernek egy esete, melyben a szemtájékon fellépett és csaknem meggyógyult orbáncz okozott agyhártyalobot és Warlo­­monté, melyben egy egyéves gyermeken végzett discissio cataractae műtétet követett agyhártyalob. A tovaterjedés ezen esetekben vagy egy lappangó phlebitis által vagy a vér útján történhetett. Kait az újszülöttek genyes kötöhártyalobjának gyógyításáról értekezik. 0 az általa feltalált szemkiöblítö készülékkel az esetek súlyossága szerint naponként 2—4-szer 2 liter 1 : 5000 kali hypermang.-oldattal mossa ki a szemet. Az öblítő készülék áll egy tollszárvastagságú rövid csőből, mely egy 1L mm. átmérőjű lapos kanálban végződik s kaucsukcső által egy irrigatorral van összekötve. A kanált a szemhéjak alá tolja s az irrigatort 30 cm. magasságban tartva, a 2 liternyi folyadék 7—8 perez alatt átmossa a kötöhártya redöit. Előnyösnek tartja ezen eljárást, mert a felső szemhéjaknak ecsetelés czéljából való kifordítása főleg gyermeknél sokszor igen nehéz és mert a kali hypermanganicumot még a fekélyes cornea is jól tűri szemben az arg. nitr. mai. Dehenne szerint a szem kiöblítése egyáltalában nem pótolja az arg. nitrieummal való ecsetelést. Ugyanígy vélekedik Abadie is, ki a felső szemhéj kifordítására még a chloroform-narkozist és a szemzugok bemetszését is megengedhetőnek tartja. Dcspagnet szerint Kait eljárása a magángyakorlatban ki nem vihető, a készülék alkalmazása eorneális fekély esetén perforatióra vezethet. A felső szemhéj teljes kifordítását különben nem tartja szükséges­nek. Valude a kiöblítést ecseteléssel egybekötve ajánlja s egyúttal bemutatja a Lagrange-féle öblítő készüléket, mely egyszerűsége és könnyű alkalmazhatósága folytán kitűnő szolgálatokat tesz. Ez lényegében egy lumennel biró Desmarres-féle kanál, melynek domború, alkalmazáskor a szemteke felé néző lapján több nyilás van. Az eszköznek csöves nyelét irrigator-csövel összekötve, a kanalat ismert módon a felső szemhéj alá tolja; a kiáramló folya­dék a kötöhártyát a legtökéletesebb módon mossa ki. Lagrange 70 cataractamütétnél használta eszközét előzetes kiöblítésre (1: 4000 sublimatoldattal) s egy esetben sem fordult elő következményes gyuladás. Blennorrhoea ellen l°/oo formololdatot ajánl kimosásra. Vignes, Trousseau az öblítő folyadékok közül a kali hypermang.­­oldatot tartják a legczélszerűbbnek, Terson azt más, hurutos, genyes vagy álhártyás kötőhártyaloboknál is alkalmazta, de blennorrhoeánál az arg. nitr. ecsetelések szerinte nem nélkülöz­hetők. Darier, Górecki, Chevallereau és Wecker szintén az arg. nitr.-os ecsetelésnek adnak előnyt, míg Kait több esetet sorol fel, melyekben az arg. nitr. súlyos cornealis fekélyedést okozott. (Annales d’Oculistique 1894, 5, 6.) Scholtz Kornél dr. A subconjunctivalis sublimat-befecskendésekről s azok javallatai és ellenjavalatairól egy újabb közleményt tesz közzé Darier. Azokkal szemben, kik a befecskendett sublimatnak a szem belsejébe jutását tagadják, hivatkozik az atropin- vagy cocain-becseppen­­tésekre, melyek kétségkívül bizonyítják a conjunctivára jutott folyadéknak a szembe való felszivatását. A higany jelenlétét a mellső csarnokban Bocci, Gallemaertes és Jóig elektrolysis útján kimutatták. Legjobban bizonyító pedig a higany behatolására azon therapeutikus hatás, melyet az kifejt, s melyet némelyek minden alap nélkül a befecskendett vízmennyiség mechanikus hatásának tulajdonítanak. Muttermilch oly minimalisnak tartja a szem belse­jébe jutott sublimat mennyiségét, hogy szerinte annak lényeges hatása nem lehet. Szerző ezzel szemben kimutatja, hogy a subli­matnak a lues általános kezelésére használt 1 cgm.-os adagban való bőr alá fecskendésénél a szemüregbe a Muttermilch által kiszámított mennyiségnek alig Vw-od része jut, s mégis senki sem tagadja ezen sokkal kisebb higanymennyiségnek gyógyító hatását pl. egy gummás iritisre. Az eljárásnak indicatióit Darier a következőkben foglalja össze: a keratitis lymphaticának fekélyes vagy hypopyonnal tár­sult alakjainál egy-két befecskendés jó szolgálatot tesz. A cornea fertőző fekélyeinél nehány injectio szintén elegendő, míg súlyosabb esetekben a galvanocauter is szükséges s az injectiókat a conjunc­tiva szigorú desiníiciálása előzze meg. Keratitis parenehymatosánál az injectiók az általános kezelés hatását igen jól elősegítik, de nagy izgalommal járó esetekben károsanhatnak. Iritis és iridochorioi­­ditis ellen az injectiók csak az általános kezelés támogatására s csakis az izgalom csökkenésekor vehetők elövigyázattal igénybe. Ezzel ellentétben chorioiditis és retinitis ellen a befecskendések haladéktalanul megkezdhetők s szerző a látóélesség visszatérésében meglepő eredményeket látott olyankor, midőn annak fogyatékossága még nem volt destructiv boneztaní elváltozások által föltételezve. Úgyszintén a nervus optikus lobos bántalmait is szép sikerrel gyógyította még olyankor is, midőn minden más kezelés sikertelen volt, kivéve a neuritis retrobulbaris hereditariát, melynél különös javulást nem látott. A traumatikus vagy műtéti eredetű fertőző természetű gyuladások kezelését illetőleg szerző a „Gazette des Hőpitaux“-ban 1891. október 10-dikén megjelent czikkére utal. (Annales d’Oculistique 1894. 6.) Scholtz Kornél dr. Alkalmazkodási bénulás kezelése Behring-féle vérsavóval (Schmidt-Rimpler-töl). Szerző két esetben biztosan, a harmadikban valószínűleg diphtheritis után keletkezett alkalmazkodási bénulás­nál a Behring-íé\e oldatból egy üveggel (Nr. I.) fecskendezett Pravaz-fecskendövel a mellkas bőre alá, melyre a rendesnél gyorsabb gyógyulást ért el, miért is ö ajánlja a további kísér­letezést ezen, valamint a conjunctivitis diphtheritica eseteiben. — (Centralblatt für Augenheilkunde. December 1894.) Schwarcz Ernő dr. Echinococcus a szemgödörben (Rabinowitsch dr.-tói Odessa). Egy szembeteg fordult szerzőhöz ama panaszokkal, hogy fél év óta heves fájdalmakat okozó vak bal szeme kezd elődomborodni. Bal szemen protrusio van, a szemteke be- és felfelé dislocalt, mozdulatlan, szemhéjak hiányosan működhetnek. Cornea bágyadt, a mi miatt a szemfenék nem látható. Fényérzés jó. Le- és kifelé mozdulatlan fluctualó daganat tapintható, mely elül a szemtekei, kötöhártyától és szemhéjtól takart és befelé a szemgödri szélnél tovább nem követhető. Gyanú cystára volt, melyet a későbbi vizs­gálat megerősített. Május 16-án műtét, midőn a daganatnak csak elülső 1 a-át távolították el, hogy a szemtekét megtarthassák. — Junius 12-dikén rendes gyógyfolyamat után a beteg korlátoltan mozgékony, kissé kifelé fordult szemtekével és 2 méter ujj olva­sással távozott. A vizsgálat kiderítette, hogy a műtét előtt nyert folyadék sok ehlornatriumot tartalmaz és semmi fehérjét vagy borostyánkösavat; a hólyag fala echinococcusra jellegzetesen el­rendezett chitinlemezekből áll. Horgokat, scolexeket nem találtak. Az irodalomban eddig 33 eset lett ismertetve, melyhez szerző az orosz irodalomból 4-et említ. (Issekutz dr. az 1890. évi Szemé­szet 2. számában „Echinococcus retrobulbaris“ czímen egy nálunk előforduló hasonló esetet közölt, lief.) (Centralblatt für Augenheil­kunde. December 1894.) Schwarcz Ernő dr. Klinikai és gyakorlati vizsgálódások a subconjunctivalis injectióról és annak therapeutikus jelentőségéről. (Dr. Carl Mellinger.) Waldeyer, Schwalbe stb.-nek ama nézete, hogy a sub­conjunctivalis nyirkedények a szemnek nagyobb nyirkedényeivel közlekednek, arra indította Kaymondot, hogy a subconjunctivalis sublimat-injectiót a Sympathikus ophthalmiánál megkísérelje, s mivel ö és utána többen, különösen Daricr ezen eljárást a leg­különbözőbb szembetegségek ellen ,sikerrel alkalmazták és melegen ajánlották, a baseli klinika is megkezdte a cornea és uvea-beteg­­ségeinél az 1 io° <> konyhasó-oldattal vegyített 1:2000 sublimat­­oldatot alkalmazni. Azonban ők, valamint már előttük mások is, a sublimat-injectio jó hatása mellett annak elviselhetetlen fájdalmat okozó hatásáról és arról győződtek meg, hogy a conjunctiva és a sclera között oly lobot okoz, mely a befecskendés körüli hely­nek vagy necrosisához, vagy pedig a sclera és conjunctiva közötti összenövéshez vezet. Ezért e klinika közelebbi vizsgálat tárgyává tette a sublimat-injectiókat, mely czélból a fentebb megnevezett oldatból 1 Pravaz-fecskendőnyit fecskendett házinyulak conjunc­­tivája alá, és a befecskendés utáni 3-dik 60-dik napon enucleál­­ták a szemet és Miiller-folyadékban megkeményitették. Tapasztal­ták pedig, hogy a 3-dik napon enucleált szemen a befecskendés

Next

/
Oldalképek
Tartalom