Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)

1894-02-25 / 1. szám

1894. 1. sz. ORVOSI HETILAP— SZEMÉSZET 7 Pár nap alatt a sebszélek egyesültek, a conjunctivalis és eiliaris edényzettség eltűnt. Január 11-dikén a bal szem látása volt: D/so Hm l'O Dv = 5/ao. Szemfenék ép. Január 15-dikén elbocsá­tottuk. A bal felső szemhéjon ferde irányú P5 cm. hosszú vékony hegvonal; szem halvány. A corneától be- és felfelé haladó 1 cm. hosszú heg van a sclerában, melybe az iris belenőtt. A csarnok mély; a pupilla a heg felé elhúzódott. Látása: Jobb szem 5/= ? Hm 1‘0 Dv= 6/c ? Bal szem 6Ao ? Hm 1'5 Dv= 6/i5. Tekintve azon körülményt, hogy az iris a hegbe belenőtt, nem bizonyos, hogy a megmaradt 5/is látás végleges lesz-e, úgy hogy ellenőrzés alatt tartjuk. E négy eset meggyőzően igazolja, hogy az asepsis védelme alatt súlyos sérülések is gyorsan gyógyulnak. A harmadik eset kedvező s meglepő gyors gyógyulását az azonnal végzett operá­lásnak köszönheti, mert már pár nap múlva nem sikerülhet olyan szabatosan a kimetszés. IV. Cornealis hegbe nőtt irisből kiindult panophthalmitis. Közli Hérics Imre dr., szemklinikái gyakornok. S. V., 1883. julius havában genyes szarúhártyagyuladás­­ból keletkezett iris prolapsus miatt volt az egyetemi szemklinikán gyógykezelés alatt. Két hét alatt a prolapsus elhegedt s lelapult. A beteg közbejött betegsége miatt csak 1883. november 2-dikán jelentkezett az ajánlott műtétre, a mikor a jobb cornea alsó harmadán kékes-fehér hegedős volt, melybe az iris belenőtt. E szemen 2'/a méterről olvasott ujjakat. A másik szem ép, látása teljes. Az iridectomiát 1883. november 3-dikán végezték, mire a látás már eltávozásakor 5/2o-ra emelkedett. Múlt év nyarán, tehát 10 évvel az első műtét után feljött a fővárosba s klinikánkon kivid cornealis festést végeztek rajta, melyet szeme — állítása szerint — minden nagyobb reactio nél­kül eltűrt. 1893. deczember 13-dikán újból a klinikán jelentkezett, üt nap óta óriási fájdalmakat szenvedett. A szemhéjak párna­­szerüen duzzadtak, fénylők, vörösek. A szemrés nyitott, az alsó szemhéj kifordult. Szemteke nagy fokban protrudált; szemmozgá­sok korlátoltak; a limbust nagyfokú chemosis környezi. A cornea átlátszatlan, genyesen infiltrált. Alul ezen lencsényi feketés folt (festési hely). Érintésre a fájdalmak fokozódtak. A kórkép tehát heves panoplithalmitisnek felelt meg. 19-dikén a sclerán át a geny utat tört magának, mire gyengén nyomó kötés alatt a javulás gyors léptekben haladt, úgy hogy folyó évi január 6-dikán a gyuladásos tüneteknek majdnem teljes híjával, felényire zsugorodott, de fájdalmatlan szemmel hagyta el a klini­kát. Hetenként kétszer jelentkezett ezután ellenőrzés czéljából. Az eset annyiban fontos, mert az aránylag elég gyakran végzett corneális festések után támadó ily fokú gyuladásokról csak mint legritkább esetekről tesznek említést a szerzők. Csak azon hegek festését tartják kissé veszélyesnek, melyek irisbenövéssel vannak complicálva; az egyszerű hegeket vagy leukoma corneaet majdnem veszély nélkül lehet állítólag festeni. S tényleg úgy látszik, hogy egyszerű corneális hegek festése veszélytelen, míg mint az eset is bizonyítja, cicatrix adhaerens festése nem ajánla­tos. Hiszen, mint azt két év előtt Grósz Emil e lapban bővebben fejtegette, spontan is keletkezik és pedig elég gyakran cicatrix adhaerensböl panophthalmitis. Mennyivel több alkalom van erre, ha a heget festés czéljá­ból felszántjuk vagy felszurkáljuk. Y. Gyógyulással végződött súlyos sérülés a corpus ciliare tájékán. Közli Vándor Ödön dr., szemklinikái gyakornok. II. L., 10 éves tanulónak múlt év november 25-dikén dél­után játék közben — gyújtótok sütögetés alkalmával — valami tárgy jobb szemébe ugrott. Fájdalma a sérülés pillanatában jelen­téktelen volt; csak később, midőn szeme vörösödni kezdett és bőven könyezett, a gyakori pislogás közben érzett erősebb szúró fájdalmat. Atyja alig egy óra múlva klinikánkra hozta őt, hol a következőket találtuk : a jobb szem könyezik, fénykerülö, a beteg leginkább behunyva szereti tartani. A kötöhártya a szemgolyó belső felén ágazatosan belövelt, cornea körül enyhe eiliaris in­­jectio. A cornea belső kerületétől vagy 2 mm.-nyíre, a haránt átmérőtől valamivel lejehb, körülbelül 1 mm. hosszú, sárgás-vörös, hegyes testecske nyúlik ki a sclerából. A kiálló hegyes test körül a sclera felcsúcsosodik, a conjunctiva alatt csekély véraláfutás. Csarnok normális mély, vizében csekély vér, pupilla középtág, a sérülés helye felé elhúzódott, reagál, fekete. Az iris lapjának belső-alsó részén fonálszerü, hullámos vérzés. Az előzményből és tárgyi tünetekből másra nem gondolhattunk, mint hogy az elsütött gyújtótokból egy lehasadt részecske ugrott a szem eiliaris tájékába. 5“/,! cocainnal történt érzéstelenítés után az idegen test eltávolí­tásához fogtunk. A kiálló véget Liebreicli-féle iriscsípövel fogtuk meg és próbáltuk mellfelé húzással kivenni; de nem mozdult Majd fel- és be-, ki- és lefelé vonuló irányban mozgattuk és von­tuk. Mozgott ugyan, de csak a jelzett irányban ; kijebb nem jött. Már a sclera seb tágítására gondoltunk, mire még egy kísérletet tettünk. Ugyanis az előbbi irányban mozgattuk az idegen testet, e közben még fel- és kifelé hajló ív irányában vontuk. Erre rész­ben kijött. Hasonló fogású másik kísérlet után egészen eltávolít­­hattuk. A beteg e műveleteket egész nyugodtan tűrte. A kihúzott test keskeny rézlemez volt; közepén lapjára hajolva; élei szál­kásak. Három csúcsa közül az egyik, — mely a corpus ciliare felé irányult — rövid, legömbölyödött; a másik kettő hegyes. Ezek közül a hosszabbik a sclerában és a cornea lemezei között a csarnokig nyúlt; a rövidebb a sclerából kiállott. A sclera sebe lebenyes, csúcsával a belső zúg felé néz. A sebben üveg-test. Az idegen test eltávolítása után a sebből pár csepp vér s üvegtest jött; csarnok sekélyebb, pupilla szükebb lett és kerek. Kötést alkalmaztunk. Másnap: csekély izgalom, a cornea belső kerületén rövid, csíkszerű homály. 27-dikén: fájdalmat nem érez, izgalom csökkent, csarnok normális, pupilla kerek, középtág. Atropint kapott; szem bekötve. 29-díkén: izgalom alig van, üvegtest a sebben nem látszik; a seb szélei összetapadtak, barnán festeny­­zettek. Pupilla tágult, iris lapjáról a vércsík eltűnt. Atropin, kötés. Deczember 15-dikén elbocsátottuk: . a seb körül néhány belövelt conjunctivalis edény, ugyanitt enyhe part. eiliaris injectio. A cor­nea belső kerületétől 2—3 mm.-nyíre a sclerában lencsényi, lapos, festenyzett heg. Csarnok normális, pupilla tág, kerek, fekete ; szem fájdalmatlan. Látása : .1 f’/ir, üv. n. jav. Tn. B s/« E. Azóta ismételten jelentkezett s a látás is javult, a szem pedig teljesen békés. VI. Keratitis neuroparalytica. Közli Michels Mátyás dr., szemklinikái gyakornok. V. A., 68 éves napszámos azzal panaszszal jelentkezett a szemklinikái rendelésen, hogy mintegy négy héttel ezelőtt szemei erősen könyezni kezdtek és látása napról napra romlott, a nélkül, hogy fájdalmai lettek volna. Felvettük 1893. 00-dikén. Jelen állapot: Szemeivel ritkán pislog, a szemrések tágra nyiltak. Mindkét szem erősen könyezik; az alsó szemhéjak a szemtekétöl kissé elállanak, minek következtében a szemhéjak és tekék között állandó könytócsa van. Szemhéji conjunctivák vasta­­godottak, vörösek s bársonyosak. A szemtekei conjunctivák vize­nyősen duzzadtak, ágazatosan belöveltek. A jobb corneának csak felső része átlátszó, alsó 2/s-a elszürkült s felszínén liarántul futó árok foglal helyet, melynek külső végén barnás-vöröses hólyag domborodik elő. A cornea egész felszíne érzéketlen érintésre. Csarnok a belső félben normális, míg a külső félben nincs. Iris szine barnás, szálazata eléggé kivehető, kívül a hólyaggal összefügg. Pupilla szűk, körtealakú, csúcsával kifelé tekint. Látás kézmozgásra szorítkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom