Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)
1894-12-23 / 6. szám
1894. G. sz. 0 RVOSI HETIEA P — S Z EMÉS Z ET 48 felé menő lapnyomás pedig (homorú ív) nagyobb eredményt ad. Ezen különbség onnan is befolyásolva lehet, hogy az oldaíti lapos leszabdalás az összes esetekben egyformán a haránt metszéstől aláfelé, vagyis a haránt középvonal felé, esett. 35. Metszet a felszínről a mélységbe, a felső harmadban, a kés élét a szemgolyónak közepe felé meredeken (sugár irányban) felrakva. Felül fixálva. Eredmény: Vonalas seb meredek szélekkel, a belső nyílás a külsőnél sokkal szőkébb, tátongás csak a sebvonal megrövidülésének arányában lehetséges. Ezen metszést csak a rendszeres átdolgozás iránti tartozásból, mint a szemgolyó megnyitásának legelemibb módját végeztem. Általa csupán az bizonyult, a mit eleve feltenni kellett, hogy t. i. teljesítése nagyon esetlen módon történik. Az is bizonyos, hogy a hályoghoz a hozzáférést ilyen módon rendszeresíteni nem lehet komoly szándékunk. — Minthogy ezen metszéseknek, különösen a 34-nek, eredménye által egyszersmind az a kérdés is felébredt, hogy a lebenynek lecsonkított helyén az egyenes vagy az íves határolás milyen tényezőktől függ; és minthogy az e felől nyerendő felvilágosítás a szarúhártyametszések módozataiba való bepillantást fokozni ígérkezett: ezen kérdésnek megoldására ezélzó kísérleteket tenni kellett. A főkérdés az volt, hogy az ívalak a kés lapjára történő nyomástól, vagy az oldaltos átmetszésektől, vagy a szarúhártya helyének központkivüliségétől (excentricitas) függ-e. Hogy ezen kérdésre a felelet világosan kiderüljön, elsőben a szarúhártya közepére visszatérni és itt egyszerű meredek metszéseken a lapnyomásnak hatását vizsgálni kellett (az 1., 3., 5. metszéseknek ismételése). Azután oldaltos leválasztások előrebocsátásával a szarúhártya közepéből, de ezen alkalmakkal lapranyomás nélkül meredeken kimetszeni kellett (36., 37., 38. metszetek). Továbbat a szarúhártyának felső harmadbeli és így központkivüles helyén lapnyomás használatával és nélküle kísérletezni kellett (a 14., 16. és 18. metszéseknek ismételése). És végezetre ismét a szarúhártyának felső harmadbeli mint központkivüles helyén és itt oldaltos leválasztások előrebocsátásával lapranyomás nélkül és majd lapranyomással kivágni kellett (39., 40., 41. metszetek.) Az 1. metszés egyenes vonalt, a 3. ívet felfelé, az 5. ívet lefelé eredményezett. 36. A harántdélkörben lapos átvezetés után lefelé menő oldaltos leszabdalások, azután a késnek a haránt középvonalba visszavezetésével itt meredek kimetszés. Fixálással. Eredmény: A haránt sebvonalon gyengén kifejezett ív lefelé. 37. A haránt délkörben lapos átvezetés után felfelé menő oldaltos leszabdalások, azután a késnek a haránt középvonalba visszavezetésével itt meredek kimetszés. Fixálással. Eredmény: A haránt sebvonalon gyengén kifejezett ív felfelé. 38. A haránt délkörben lapos átvezetés után felfelé és lefelé menő oldaltos leszabdalások, azután a késnek a haránt középvonalba visszavezetésével itt meredek kimetszés. Eredmény: A haránt sebvonal szorosan egyenes vonalat mutat.* 1 A 14. metszés gyenge ívhajlást lefelé, a 16. szintén lefelé, a 18. azonban felfelé menő ívet adott. 3U. Metszet a felső harmadban, oldaltos 4 mm.-nyi le1 Ilyen alapidom szerint még sokféle metszéseket, melyekben a lapranyomást variáltam, végeztem. Elösorolásukat az előadás átnézhetöségo érdekében mellőzöm. választás előrebocsátásával, ott meredek kimetszés lapranyomás nélkül. Fixálással. Eredmény: A haránt sebvonal homorú ív lefelé. 40. Metszet ugyanúgy, csakhogy a lapnak szorítása felfelé. Fixálással. Eredmény: A haránt sebvonal gyengén domború ív felfelé. 41. Metszet ugyanúgy, csakhogy a lapnak szorítása lefelé. Fixálással. Eredmény: A haránt sebvonal nagyon homorú ív lefelé. Ezen tizenkét metszés egymásközt összehasonlítva, arra tanít, hogy mind a három kérdésbe vett tényező az ívalak képződéséhez hozzájárul. A szarúhártyának felső- és alsó részében végezett meredek haránt kimetszés már egymagában a sebvonalnak a szárúhártya közepe felé menő szende görbülését okozza. Az oldaltos széleknek a haránt délkör irányában történő előzetes fellazítása ezen képződést még inkább elősegíti. És a lapnyomás a szarúhártya közepe felé a behajlást különösen fokozza. Ha a fixálást elhagyjuk, a tényezőkön uralkodni kevésbbé tudunk. Egyébként, ha nem ugyanazon irányban hatnak, hanem valamelyik a többi ellen, az ív homorúsága gyengülhet, kimaradhat, sőt az ellenkező alakba (convex) átcsaphat. Mindezen lehető összerendezést itt kirnerítőleg leírni messze vezetne, de a jelzett lehetőségekre gondolni kell, ha a metszés módozataiból vegyes sebalakot combinálni és ilyenen épülő, a hályog eltávolítására szánt, új műtéti eljárást tervezni akarnánk. Valami a jelzett lehetőségekből különben a továbbat még közlésre kerülő metszés kísérletekbe is belevegyük Az eddig előadott metszésekben (1—41.) a meredek kimetszés uralkodott. A leírásban pedig a „meredek“ és a „függőleges“ kifejezések nem szorosan megkülönböztetve fordultak elő. A meredek kimetszésekhez esetenként az oldalakon lapos leszabdalások (mintegy előzetes fellazítások), szintúgy a felső vagy az alsó késlapra gyakorolt nyomás járultak. Míg a kés élének a kihúzás irányából bárminő elfordítása még kerülve volt. Tehát a metszet haránt részének alakulásánál mindig csak a meghúzás iránya és a lapok (néhol önkéntes, máshol szándékos) félremozdulása voltak egymással különböző összemfiködésbe hozva. Mielőtt azon metszéskisérletek leírására áttérnék, melyekben a kés élének függetlenített iránya érvényesül, még egy, az eddig tapasztaltakat legmegkapóbban szemléltető metszést kívánok leírni. Hogy ezt tehessem, a „meredek“ és „függőleges“ kimetszések közti különbségre pótlólag visszatérnem kell. A vízszintes délkörben végezett haránt metszésre vonatkozólag az itt használt értelemben vett „meredek“ és „függőleges“ kifejezések jelentése egymást fedi. Minél távolabb azonban a haránt középvonaltól történik a kimetszés, annyival inkább kellene a kés élének a szemcsillag síkjához való függőleges iránytól eltérni, hogy kifogástalanul meredeken, tehát a legrövidebb sebcsatornával, a szemgolyó felszínére jutottnak legyen nevezhető. A szarúhártya felső harmadában végezett metszések az eddig előadottakban tehát csak a kifejezésbeli szabatosság elhanyagolásával voltak „függőlegeseknek“ nevezhetők és mégis mint „meredeken“ képezettek leírhatók. Csakhogy a szarúhártyának eme helyein a különbség még csekély, és a reá vonatkozó szabatosságnak a leírásban is teljes követése az előadást nehézkessé tette volna és a következtetéseken mi lényegeset sem változtat vala. Metszeteken azonban, melyek közel a szem egyenlítőjéig kiterjeszkednek, ez a különbség nagyon jelentős, és magán az egyenlítőn a „meredek“ és a „függőleges“ irány már egészen 90°-ban különbözik. 42. Metszet a szem egyenlítőjétől egészen a szarúhártya közepéig: az egyenlítőnek felső negyedét keskeny késsel lapos átszúrással felszedve, a szemgolyót alul végezett délkörös irányú beszúrással lehetőleg iiresítve, az ilyen módon egészen lötyögővé lett szemhurkokban a kést fixálás nélkül meredeken előre húzva. 39-41. 3G. 37. 38.
