Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)
1894-08-26 / 4. szám
II. SEBÉSZETI KLINIKUM Melléklet az »Orvosi Hetilap« 34- számához. 4. SZ. Budapest, 1894■ évi augusztus 26. SZEMÉSZET. Szerkeszti SCHULEK VILMOS egyet, tanár. Tartalom: Schulek Vilmos tnr.: Módosítás a röphártya műtevésében. — Schulek Vilmos tnr.: A pterygium növéséről. — Ifj. Siklóssy Gyula dr.; A subconjunctivális injectiók a trachomas pannus kezelésében. — Grósz Emil dr.: A szemteke kifejtésének indication — Irodalmi szemle. — Vegyesek. Módosítás a röphártya műtevésében. Schulek Vilmos ny. r. tanártól. A leggyakrabban követett eljárás tudvalevőleg az, bogy a röpbártyát nemcsak a szarubártyáról annak széléig lebámozzuk, liánéin hogy még néhány milliméternyire az ínbártyát is lecsupaszítjuk. így azután a félboldszerű ránczig visszatolbatjuk és a csupaszon maradt scleralis sebhelyet alulról és felülről a középvonalba húzott és itt összevarrt kötőhártyával fedhetjük. A végrehajtásban sokszor nehézséget ad a sebes helyeknek kötőhártyával egészen a szaruszélig menő betakarása. Ha a varratok egyikét még oly közel a szaruszélhez alkalmazzuk is, fennáll a veszély, hogy vagy a fonal kiszakad, vagy hogy egy háromszöges hely befedés nélkül marad. Ha a röphártya széles, akkor épenséggel kényszeríthet azon varrattal, mely a szaruszélhez legközelebb lenne, inkább még távolabb maradni, nehogy a felülről és alulról összehúzott kötőhártya rézsútos és a belső szemzug irányában egymáshoz közeledő ránczokat vessen, melyek felülről és alulról a szaruhártyára is ráborulnak. Ezen ránczok utólag nehezen simulnak el, eléktelenítenek és kiújulást elősegíthetnek. Ezen bajoknak elkerülésére ismételten kétféle változtatással és pedig legjobb sikerrel operáltam: 1. Ha a pterygium keskeny, az első varratot a corneaszéltől fele távolságban tesszük, mint a milyen kiterjedésű a sebes hely a cornea szélén. A fonál összekötésénél a kötőkártya annyira lehúzódik, hogy mind a kettőnek haránt sebszéle, a mennyire t. i. a szaruszéltől a fonal átszúrási helyéig terjed, függélyesen a szaruszélhez fekszik és egymással tetőirányban találkozik. E mellett a kötőhártya felülről és alulról kettőzetben (duplicatura) csakugyan rácsap a corneára. Ezen tüstént úgy segítünk — és ez a módosítás lényege —, hogy ezen redőket egy-egy ollócsapással a szaruszélig bevágjuk. A mi az ép szövetben 2—3 milliméternyivel a szaruszéli sebvégek fölött és alatt történik. A redők azonnal elsimulnak, a varrat melletti kicsi részek kivételével. Ez által is már a helyzet megjavult. A redők maradványa is még kisimul, csakhogy nem azonnal, hanem 1—3 nap alatt, még a kötözés idejében. Tgy tehát az ollóval történt szétválasztás még a redők ezen maradványának elsimulását is megkönnyíti. 2. Ha a röphártya széles, az első varrást a szaruszélhez lehető közel, 1—í1/.i mm.-nyire, vezessük a sebszéleken át, tehát olyan közelségben, hogy a csomózás elszakadás nélkül lehetséges se legyen. A csomózás előtt pedig a kötőhártyában függélyesen alul és felül szükség szerint 2—4 mm. hosszú bemetszést végezzünk ollóval szorosan a szaruszél mellett. Egyelőre takarékosan vágjunk be, szükség esetében úgyis könnyen pótolhatunk. A fonal csomózásánál most már a kötőhártya felülről és alulról egyenletesen enged, még a szaruszél mellett is és a seb vízszintesében az egész vonalon végig a legegyszerűbben összetalálkozik, fedve a sebfelületet a cornea szélén is. Ha aggódunk, hogy a röphártyának most már a félholdszerű ránczhoz eltolt tömege visszacsuszásával (különösen a szemrés csukás következtében és a műtevés utáni első órákban) a kötőhártyának eme simán összevarrt részét megint a szaruszélen keresztül valamennyire a szaruhártyának sebesen maradt tájékára szoríthatná, ennek úgy vesszük elejét, hogy a két ellentétes ollócsapást nem pontos függőlegességben, hanem már eleve valamicskét orrfelé dőlve végezzük. így az előforduló egyéni igényeknek bőségesen eleget tehetünk. Különben is 2—3 napig kötözés szükséges lévén, netalán kívánt kisebb igazításokat a takaró kötőhártyán utólag is megtehetünk. 3. A röphártyának a szemfényről való lehámozása késsel vagy a mi jobb kétélű lándzsával ritkán sikerül teljes simán. Ezelőtt ennek okát első sorban a műtevő elbánás módjában keresték volna. Azok után, a miket az összenövés természetéről Fuchs E. közléseiből megtudtunk, az ok inkább a röphártyának a szaruhártya lemezei közé furakozásában rejlik. Szabályul fogadhatjuk, hogy a röphártyának csak lazán tapadó szöveti részeit hámozzuk le • a nélkül, hogy velük együtt a szaruhártyának egy lemezes rétegét is leszedni akarnék és hogy minden egyebek elvégezése után végezetül a szaruhártyának sebes helyét laposan megpörkítsiik. _ Galvanoeautherrel ez gyorsan és jól sikerülne. Én thermocautkerrcl végezem, melyhez Csapodi István dr. külön e czélra szánt betéteket gondolt ki. Az eljárás évek óta bevált. Talán más szaktársak is jártak már el hasonlóan. A pterygium növéséről. Schulek Vilmos tanártól.1 Tisztelt szaktársak és barátaim! Röphártyának a corneába növését eleve megakadályozni kell. Ellene az egyedül biztos szer a műtét. A pterygium lefejtésénél látszik, hogy kötőhártyaredőt tettünk szabaddá. A röphártya tehát a conjunctivának a szaruhártyára ránőtt kettőzete. Mindezek elsődleges benyomások, melyektől az ember nem szabadulhat. A pterygiumra vonatkozó többi tannak ezekkel számolnia kell s azokhoz csakis csatlakozhatik. Mielőtt a részletek tárgyalására térnék, legyen szabad két ismert tapasztalati tényt elmondanom. Röphártyák rendszerint nyáron és nem télen nőnek. Corneáink, daczára hogy véredény nélkül valók, télen nem fáznak, nyár derekán pedig gyakoriak a conjunktivitisek és keratitisek.2 Nyilvánvaló tehát, hogy itt kosmikus-physikai erők is közreműködnek. Ariinak köszönhetjük, hogy a röphártya támadásánál nagy szerepet játszó helyi mechanikus tényezőkről tudomásunk van. A jórészt lobos természetű szövetváltozásokat már régóta kisérték figyelemmel, azonban csak Fuchs E.8 pontos vizsgálatai tették azokat teljesen szemlélhetővé. Fuchs vizsgálatai alapján azt találja, hogy a pinguecula szolgáltatja a pterygiumnak a szükséges szövetanyagot; hogy I az előrehúzódó röphártya szövete a corneára nemcsak egyszerűen reáfekszik, hanem annak rétegei közé bele is telepedik ; továbbá hogy a pterygium fejlődését megelőzőleg corneális fekélyek nincsenek, ellenben hogy szaruhártyabeszűremkedések bevezetik ; és végre, hogy a kötőhártya szövetének 1 Előadta a „Szemészeti értekezeteken“ 1893, évi május hó 29-én. 2 Sőt phlyktaenás megbetegedések már a tavaszi időjárás beálltával is. 3 Archiv f. 0. 1892., 38. kötet, II. rész ; és a pinguecularól 37. kötet, III. rész.
