Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)
1894-06-24 / 3. szám
2 5 ORVOSI HE TIL A P — S Z EM E SZET 1894. 3. sz. tűnhetik. Maguk az idegrostok csakhamar tönkre mennek, mint azt második esetünkben láttuk. A nervus opticus az átterjedés után rendszerint tetemesen megvastagodik. Kifelé törhet a glioma a corneán és sclerán át is, ha már a szem belsejét egészen kitöltötte. E közben a szem egyéb részei tönkre mennek, legtovább marad meg a sclera, mely gyakran még akkor is felismerhető, ha már az egész orbita van kitöltve a daganat által. Igen korán léphetnek föl változások a lencsében, melyek annak elkomályosodását okozzák és így a diagnosis felállítását megnehezítik, mint az első esetünkben történt. Gyakori a mellső lencsetok alatti hámrétegnek túltengése és a lencse rostrétegeinek oly módon való szétválása, mint azt mindkét esetünk, de főként az első, mutatja. Da Gama Pinto ezen változásokat majdnem minden általa vizsgált esetben megállapíthatta. Ha a glioma áttört a corneán, roppant gyorsasággal nő és óriási, ökölnyi, sőt egy gyermekfejnyi daganatot képezhet. Ha hátrább, valahol a sclerán, tört át, exophthalmust okoz. A nervus opticus mentén átterjed a chiasmára és a másik látóidegtörzsre, úgyszintén az agy különböző részeire. Nagy előszeretettel terjed az agy alapján a kilépő agyidegekre. A későbbi stádiumban a metastasisok sem maradnak el. Rendszerint a koponyacsontokon mutatkoznak először. Második esetünkben ama zsemlyenagyságú csontkemény csomó alkalmasint nem volt más, mint metastasis a koponyacsonton. Egy idevágó classikus esetet irt le Knapp. A koponyacsontokon hat másodlagos daganat fejlődött, melyek egyike-másika lúdtojás nagyságúvá növekedett. Távolabb fekvő szervek közül a májban többször találtak metastisokat, ritkábban a vesékben és ovariumokban. Da Gama Pinto a tüdőben talált metastatikus góczokat. Feltűnő, hogy nagyon ritkán fejlődnek metastasisok a nyirkmirigvekben. Ismeretes a glioma retinae gyors kiújulása a kiirtás után. Második esetünk ezt elég jól bizonyítja. Néha ezen recidivák szinte szemeink előtt fejlődnek. A metastasisok a véráram útján jönnek létre, a mit azon körülmény is bizonyít, hogy a májban gyakran találtak metastasisokat, ellenben nagyon ritkán a nyirkmirigyekben. A glioma retinae általában sok közös jellemvonást mutat a sarcomákkal. Így gyorsan fejlődik, hamar kiújul, metastasisokat okoz a legkülönbözőbb szervekben és e metastasisok ép úgy, mint a sarcomáknál, a véráram útján jönnek létre ; ellenben a degenerativ folyamatok a glioma retinaenél sokkal korábban következnek be. A glioma retinae nem túlságosan ritka. Az egyetemi szemklinikán évenként körülbelül 6500 szembeteg közt átlag 2 — 3 eset fordul elő. Eddig még nem észlelték 12 évnél idősebb gyermekeknél; leggyakrabban fordul elő az 1 — 4. év közt. ügy látszik, hogy a fiúgyermekeknél valamivel gyakrabban fordul elő, mint leányoknál. Nem ritkák azon esetek sem, melyekben mindkét szemben fejlődött a glioma. Ezen esetekben a baj sokszor congenitalis eredetű. Hogy az egyik szembői a nervus opticuson és chiasmán át a másik nervus opticus mentén a második szem retinájára terjedt volna át, azt eddig nem találták. A congenitalis származással egybehangzó, hogy némely családban több gyermek szenvedett e bajban. Klinikai közlések. Közli: Blaskovics Fridolin dr., szemklinikái gyakornok. I. A corneát átfúró idegen test eltávolítása. 1. W ■)., 18 éves, lakatossegéd, folyó évi junius 13-dikán jött a szemklinikára. Előadja, hogy 2 héttel ezelőtt egy fűrész reszelése közben abból egy kis vasdarab lepattant s bal szemébe ugrott. Szeme azóta folytonosan könyezik és fájdalmas. Jelentkezésekor a szemtekén kivül-alul ágazatos injectio volt látható. A corneában e helynek megfelelöleg a limbusnál fekete idegen test van, mely a cornea szövetébe mélyen behatol, mely mellett a csarnokvíz szivárog. Körülötte kis terjedelemben a cornea homályos. Cornea egyéb részei épek, csarnok valamivel sekélyebb, Egyéb elváltozás a szemen nem látható. Ezekből kitűnik, hogy a leirt helyen székelő idegen test a corneába mélyen behatolva, a csarnokig jutott, mire a csarnok sekélyebb volta is utal. Az idegen test eltávolítása úgy történt; hogy egyenes lándzsa segélyével az idegen testet fedő részecskéket óvatosan felhasítottuk, mely művelet után az idegen testet Liebreich-féle csípő segélyével megfogni és kihúzni sikerült. Műtét után a csarnokvíz elfolyt, jelezvén, hogy az idegen test tényleg a csarnokig hatolt. Az eltávolított vasszilánk lapos, kis kendermag-nagyságú. Kötéssel elbocsátva a beteget, ambulanter kezeljük, látása jelenleg: v — 5/i0. 2. I. I., 25 éves, gyári munkás 1894. május 3-dikán kereste fel a szemklinikát. Előadja, hogy egy órával eljövetele előtt kovácsolás közben vasszilánk pattant bal szemébe. Utána heves fájdalmat érzett, nyomban klinikánkra jött. A bal szem erősen könyezö. Bulbaris conjunctiva mérsékelten belövelt. Cornea körül enyhe ciliaris injectio látható. Corneában kivül-felül a limbustól 4—5 milliméternvire kis részével kifelé álló, nagyobb részével a corneán áthatoló fekete, idegen test van beékelve. Az idegen test belső vége a csarnokvízbe merül oly módon, hogy merőlegesen állva, az irist majdnem érinti. Csarnok rendes mélységű, csarnokvíz tiszta. Cocain-anaesthesia mellett az idegen test kis, kiálló végét Liebreich-féle csípővel sikerült megfogni s néhányszor ide-oda mozgatva eltávolítani. A csarnokvíz elfolyt, a szembe l°/u atropint csöppentve, kötést alkalmaztunk. Az eltávolított idegen test lándzsaalakú, éles, körülbelül 3 mm. hosszú vasszilánk. Másnapra a csarnok helyreállt, az izgalom megszűnt, pupilla ad maximum tág. tág. Harmadnapra a szem halvány, a corneán az idegen test helyének megfelelően gombostüfejnyi, szürkés pont látható. V == 5/s. Kötéssel elbocsátottuk, II. Luxatio lentis subconjunctivalis. 1. B. I., 71 éves, földmíves 1893. október 23-dikán jelentkezett a szemklinikán. Előadja, hogy már 7 év óta veszi észre mindkét szemének látása romlását. 1893. augusztus havában kapálás közben szőlőkaró ütödött jobb szeméhez, azóta e szemen semmit sem lát. Jobb szem könyezö. Bulbaris conjunctiván több tágult, kanyargós ér húzódik. A cornea felső szélének közvetlen közelében az erezett bulbaris conjunctiva alatt egy a szemlencse nagyságának, alakjának és tömörségének megfelelő, könnyen eltolható sárgás képlet található. Csarnok igen mély; iris ép, szemmozgásoknál rezeg; pupilla tág, fényre nem reagál. Pupilla területe fekete, a lencseképek hiányzanak. Az üvegtestben sok hosszúkás, összeálló, sötét czafat úszkál. A szemfenékröl narancsvörös visszfény nyerhető. (Ezen elváltozásokon kívül mindkét szemen atrophia nervi optici van jelen.) Jobb szem: Kézmozgást lát, üveg nem javít, fényérzés, projectio jó. Tn. 2. V. A., 48 éves, földmíves folyó hó 11-dikén jött a szemklinikára. Előadja, hogy 1A évvel ezelőtt bal szemét ökör döfte meg szarvával. Látása azonnal igen megcsökkent, utána 1 hónapig szeme vörös és fénykertilő volt, azután csakhamar megbékiilt. Látása azóta egy kissé javult. Bal szem segédszervei épek, a tarsalis conjunctiva kissé belövelt, a bulbaris conjunctiva ágazatosan belövelt. Belül a corneától nehány milliméternyire az erezett bulbaris conjunctiva alatt egy a szemlencse nagyságának, alakjának és tömörségének megfelelő, könnyen eltolható, sárgás színű képlet foglal helyet. Cornea ép, csarnok mély. Iris felül és alul a corpus ciliareról levált, úgy hogy a kékesszürke iris egy kívül és belül 2—3 mm. széles részen rögzített, harántul haladó keskeny, a szem mozgásainál libegő szalagot képez. Felette és alatta a keletkezett nagy rés teljesen fekete. A lencseképek hiányoznak ; szemfenék ép, erősen hypermetropiás fénytörésti. Tn. V -j- 12'0 D. = 5/20. Folyó hó 12-én a luxált lencsét egy Graefe-késsel haránt irányban készített conjuncliva-seben kibocsátottak; utána kötés.
