Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)

1894-04-29 / 2. szám

17 II. eset. K. Gy., 62 éves, földműves; felvettük 1891. ■február 16-dikán. Előzmény. Beteg előadja, hogy mindig vörösek voltak sze­mei, látásával azonban mindig meg volt elégedve. Alsó szemhéjai már évek óta elállanak a szemgolyótól, s azóta szemei mindig könyezök, szemhéjai duzzadtak. 1890. november 10-dikén (tehát 3 hó előtt) egy kis mákszemnyi daganatot vett észre jobb szeme fehérén a belső oldalon. Azóta ez folyton nagyobbodik, s látása is csökkent. Fájdalmai nem voltak. Jelen állapot. Mindkét szem alsó szemhéjai vastagodottak, különösen a széleken, melyek kifordultak; a tarsalis conjunctiva, ennek megfelelően élénk vörös, duzzadt, egyenetlen felületű (ectropium luxurians). A bal szem egyébként ép ; v = * 5/5, E. Jobb szemteke belső részén halvány vörös, széles alapú, lapos, kissé dudorzatos felszinü, éles határú, tömött daganat foglal helyet. A daganat a cornea belső 1.'a -ára reánött, befelé egész a szemzugig ér s itt erősebben kiemelkedik, fel- és lefelé csak a szemrés erős széttárásával láthatók határai. Az egész daganat nagyobbára háromszögalakú; alapja felett nem mozgatható. A felületen bőséges edényhálózattal bir s egyes helyeken gombostü­­fejnyi s nagyobb genyszerü váladékkal telt fekélyecskék láthatók rajta. A cornea egyéb részein, valamint az egész szemen más fel­tűnő elváltozás nem látható. Szemteke mozgásai befelé korlátoltak. Tn. v = 5/i5 ; üveg nem javít. Kórlefolyás. Február 17-dikén a szem szabályszerűen enucleálva lett, mit reactio nélküli gyógyulás követett, úgy hogy a beteg február 23-dikán elhagyhatta klinikánkat. 2. ábra. Azóta a klinikán nem mutatkozván, kérdezösködésünkre minden egyéb felvilágosító adat nélkül azt a választ nyertük, hogy 1892. február 1-én meghalt. Kórboncztani és kórszövettani lelet. Az enucleált szemtekén látható, hogy a daganat hátrafelé a muse, rectus int. tapadási helyéig terjed, ezentúl az aequatorig lágy, rózsaszínű részlettel függ össze. Terjedelme haránt irányban 17 mm., függélyes irány­ban 21 mm.; vastagsága 10 mm.-t tesz ki. A praeparálás úgy történt, mint előbbi esetünkben. (A 2. sz. ábra a harántúl átmetszett bulbusból készült mikroskopiai prae­­paratum kétszeresen nagyított képét ábrázolja.) A tumoron (az ábrán is feltüntetett) 2 részt kell meg­különböztetni, egy elülső, erősebben festett és egy hátulsó, gyengén festett részt. Az elülső rész egyes részleteiben elég kisközíí és vastag kötőszöveti hálózatból áll, melynek hézagaiban, különböző nagyságú, nagy magvú s számos oszló félben lévő hámsejt foglal helyet. A hámsejtek a daganat belső és hátsó részén különösen jól festődnek haematoxylinnal s e helyen a kötőszöveti háló közei kisebbek. A daganat felszínéről viszont elég mélyen a daganatba behatoló hámcsapok foglalnak helyet. E csapok hámsejtjei kevésbé jól festődnek, különösen a csapok közepén, hol sok lelapult hám­sejtet találunk, elszarúsodó félben levő sejtet azonban jóval keve­sebbet, mint az első esetünkben. A daganat hátsó, gyengén fes­tett részének közepén az erősen túltengett muse, rectus int. harántcsíkolt izomrostjai láthatók; körülötte zsírszövetből, laza rostos kötőszövetből s nehány tágabb véredényböl álló szövet foglal helyet. A hámsejtcsoportok eme részbe nem hatolnak, ha­nem egy eléggé éles határvonalban végződnek. 1894. 2. sz. A hámsejtcsoportokból álló mellső részlet (a tulajdonképeni daganat) sok helyütt bir nagyobb kiterjedésű kissejtíí infiltratum­­mal és vörös vérsejtek halmazából álló extravasatummal, külö­nösen a felület közelében. A felszínen több, a mélybe hatoló, vér és szövettörmelékkel telt fekély van. A daganat ki nem fekélyesedett felületét vastagodott, a hámcsapok képzésében részt­vevő conjunctiva fedi Ugyanezt látjuk a daganat külső részén a corneális hám részéről is. A daganat alapján a hámsejtek sok helyütt behatolnak a cornea illetőleg a sclera szövetelemei közé, úgy hogy ezek e helyeken valamivel keskenyebbeknek tininek fel. Különösen mélyen hatol be az infiltratio a limbus tájékán, a nélkül azonban, hogy a Descemet-hártyáig jutna. A cornea és sclera egyéb részein elváltozás nem található. A mellső csarnok valamivel sekélyebb, a lencse kérgi részletei keskeny sávban ziláltak, durván szemcsézettek. Ezekből következik, hogy itt is carcinoma epithelidle-x&l van dolgunk, melynek kiindulási helye a conjunctiva bulbaris vagy a limbus conjunctivae lehet. A daganat hátsó részletével összefüggő lágy képlet nem egyéb mint pangás által duzzasztott kötőszövet, illetve zsírszövet, melyben a túltengett belső egyenes szemizom foglal helyet. A sok oszlófélben levő rák­sejt igazolja a daganat gyors fejlődését. Az enucleatio szükségességét — daczára az ö/15 látó­élességnek — nem kell bővebben fejtegetnem, hiszen a cornea és sclera lemezei közé mélyen behatoló ráksejtek bizonyítják, hogy a daganat egyszerű eltávolítása eredményre nem vezet­hetett volna. Az élet mindinkább nehezbiilő küzdelmében egyre ritkulnak azok, kik életüket önzetlenül ideális czéloknak szentelik, kik a tudomány művelését önczélnak tekintik. Egy ilyen férfi elhunytét gyászolja Szilágyi Étének, a szemészet tanárának halálában a kolozsvári egyetem s vele együtt a magyar tudományos világ. Szilágyi nevével hírlapokban soha s tudományos folyóiratok­ban is ritkán találkoztunk. Munkásságának eredményeit nem igye­kezett hevenyében a piaczra vinni s abból akár erkölcsi, de még kevésbbé anyagi hasznot nyerni, a mi sajnos, egyik indító for­rása a mai irodalmi túlproductiónak ! De ez korántsem jelenti azt, hogy nem dolgozott! Azon néhány közlésben, mely 20 év alatt tőle megjelent, hosszú évek hangyaszorgalmának eredményeit látjuk s mindegyikben feltaláljuk egy világos fő, éles elme s nagy műveltség nyilvánulásait. S valóban úgy látszik, mintha ilyen munkásságra mintegy destinálva lenne Kolozsvár! Egy kis város csendjében, nem zak­latva a magángyakorlat által, a tanár idejét megoszthatja a tanítás és tudomány művelése közt. Annál végzetesebb csapás a magyar tudományosságra, hogy a kolozsvári egyetem még mindig nélkü­lözi azon előfeltételeket, melyek ilyen munkásságra szükségesek. Nem is említve az anyagi helyzet szegényes voltát; a klinikák elhelyezése olyan kedvezőtlen, hogy minden intensivebb munkás­ságot megbénít. Pedig ez egyetemnek gyors fejlesztése fontos állami érdek, mert ez az egyedüli mód arra, hogy a két egyetem népessége kedvezőbb arányt nyerjen. És Szilágyi a legnehezebb viszonyok között is a szem­klinika szánalmas s a legszükségesebbet is nélkülöző hajlékát a democratikus és humánus intézetek mintaképévé emelte. Magángyakorlatot nem folytatott, s a ki tanácsát akarta igénybe venni, annak a klinikára kellett mennie, hol mindenki ingyen részesült segélyben. S ha az idő és hely útját állották annak, hogy valamennyi betegnek rendelhessen, úgy mindig a szegénynek volt előjoga s a vagyonosokat utasította el, de nem saját magához, hanem akármely más magánorvoshoz! Különcznek mondták, pedig idealista volt! ORVOSI H E T I L A P — SZEM E S Z E T

Next

/
Oldalképek
Tartalom