Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)
1894-04-29 / 2. szám
17 II. eset. K. Gy., 62 éves, földműves; felvettük 1891. ■február 16-dikán. Előzmény. Beteg előadja, hogy mindig vörösek voltak szemei, látásával azonban mindig meg volt elégedve. Alsó szemhéjai már évek óta elállanak a szemgolyótól, s azóta szemei mindig könyezök, szemhéjai duzzadtak. 1890. november 10-dikén (tehát 3 hó előtt) egy kis mákszemnyi daganatot vett észre jobb szeme fehérén a belső oldalon. Azóta ez folyton nagyobbodik, s látása is csökkent. Fájdalmai nem voltak. Jelen állapot. Mindkét szem alsó szemhéjai vastagodottak, különösen a széleken, melyek kifordultak; a tarsalis conjunctiva, ennek megfelelően élénk vörös, duzzadt, egyenetlen felületű (ectropium luxurians). A bal szem egyébként ép ; v = * 5/5, E. Jobb szemteke belső részén halvány vörös, széles alapú, lapos, kissé dudorzatos felszinü, éles határú, tömött daganat foglal helyet. A daganat a cornea belső 1.'a -ára reánött, befelé egész a szemzugig ér s itt erősebben kiemelkedik, fel- és lefelé csak a szemrés erős széttárásával láthatók határai. Az egész daganat nagyobbára háromszögalakú; alapja felett nem mozgatható. A felületen bőséges edényhálózattal bir s egyes helyeken gombostüfejnyi s nagyobb genyszerü váladékkal telt fekélyecskék láthatók rajta. A cornea egyéb részein, valamint az egész szemen más feltűnő elváltozás nem látható. Szemteke mozgásai befelé korlátoltak. Tn. v = 5/i5 ; üveg nem javít. Kórlefolyás. Február 17-dikén a szem szabályszerűen enucleálva lett, mit reactio nélküli gyógyulás követett, úgy hogy a beteg február 23-dikán elhagyhatta klinikánkat. 2. ábra. Azóta a klinikán nem mutatkozván, kérdezösködésünkre minden egyéb felvilágosító adat nélkül azt a választ nyertük, hogy 1892. február 1-én meghalt. Kórboncztani és kórszövettani lelet. Az enucleált szemtekén látható, hogy a daganat hátrafelé a muse, rectus int. tapadási helyéig terjed, ezentúl az aequatorig lágy, rózsaszínű részlettel függ össze. Terjedelme haránt irányban 17 mm., függélyes irányban 21 mm.; vastagsága 10 mm.-t tesz ki. A praeparálás úgy történt, mint előbbi esetünkben. (A 2. sz. ábra a harántúl átmetszett bulbusból készült mikroskopiai praeparatum kétszeresen nagyított képét ábrázolja.) A tumoron (az ábrán is feltüntetett) 2 részt kell megkülönböztetni, egy elülső, erősebben festett és egy hátulsó, gyengén festett részt. Az elülső rész egyes részleteiben elég kisközíí és vastag kötőszöveti hálózatból áll, melynek hézagaiban, különböző nagyságú, nagy magvú s számos oszló félben lévő hámsejt foglal helyet. A hámsejtek a daganat belső és hátsó részén különösen jól festődnek haematoxylinnal s e helyen a kötőszöveti háló közei kisebbek. A daganat felszínéről viszont elég mélyen a daganatba behatoló hámcsapok foglalnak helyet. E csapok hámsejtjei kevésbé jól festődnek, különösen a csapok közepén, hol sok lelapult hámsejtet találunk, elszarúsodó félben levő sejtet azonban jóval kevesebbet, mint az első esetünkben. A daganat hátsó, gyengén festett részének közepén az erősen túltengett muse, rectus int. harántcsíkolt izomrostjai láthatók; körülötte zsírszövetből, laza rostos kötőszövetből s nehány tágabb véredényböl álló szövet foglal helyet. A hámsejtcsoportok eme részbe nem hatolnak, hanem egy eléggé éles határvonalban végződnek. 1894. 2. sz. A hámsejtcsoportokból álló mellső részlet (a tulajdonképeni daganat) sok helyütt bir nagyobb kiterjedésű kissejtíí infiltratummal és vörös vérsejtek halmazából álló extravasatummal, különösen a felület közelében. A felszínen több, a mélybe hatoló, vér és szövettörmelékkel telt fekély van. A daganat ki nem fekélyesedett felületét vastagodott, a hámcsapok képzésében résztvevő conjunctiva fedi Ugyanezt látjuk a daganat külső részén a corneális hám részéről is. A daganat alapján a hámsejtek sok helyütt behatolnak a cornea illetőleg a sclera szövetelemei közé, úgy hogy ezek e helyeken valamivel keskenyebbeknek tininek fel. Különösen mélyen hatol be az infiltratio a limbus tájékán, a nélkül azonban, hogy a Descemet-hártyáig jutna. A cornea és sclera egyéb részein elváltozás nem található. A mellső csarnok valamivel sekélyebb, a lencse kérgi részletei keskeny sávban ziláltak, durván szemcsézettek. Ezekből következik, hogy itt is carcinoma epithelidle-x&l van dolgunk, melynek kiindulási helye a conjunctiva bulbaris vagy a limbus conjunctivae lehet. A daganat hátsó részletével összefüggő lágy képlet nem egyéb mint pangás által duzzasztott kötőszövet, illetve zsírszövet, melyben a túltengett belső egyenes szemizom foglal helyet. A sok oszlófélben levő ráksejt igazolja a daganat gyors fejlődését. Az enucleatio szükségességét — daczára az ö/15 látóélességnek — nem kell bővebben fejtegetnem, hiszen a cornea és sclera lemezei közé mélyen behatoló ráksejtek bizonyítják, hogy a daganat egyszerű eltávolítása eredményre nem vezethetett volna. Az élet mindinkább nehezbiilő küzdelmében egyre ritkulnak azok, kik életüket önzetlenül ideális czéloknak szentelik, kik a tudomány művelését önczélnak tekintik. Egy ilyen férfi elhunytét gyászolja Szilágyi Étének, a szemészet tanárának halálában a kolozsvári egyetem s vele együtt a magyar tudományos világ. Szilágyi nevével hírlapokban soha s tudományos folyóiratokban is ritkán találkoztunk. Munkásságának eredményeit nem igyekezett hevenyében a piaczra vinni s abból akár erkölcsi, de még kevésbbé anyagi hasznot nyerni, a mi sajnos, egyik indító forrása a mai irodalmi túlproductiónak ! De ez korántsem jelenti azt, hogy nem dolgozott! Azon néhány közlésben, mely 20 év alatt tőle megjelent, hosszú évek hangyaszorgalmának eredményeit látjuk s mindegyikben feltaláljuk egy világos fő, éles elme s nagy műveltség nyilvánulásait. S valóban úgy látszik, mintha ilyen munkásságra mintegy destinálva lenne Kolozsvár! Egy kis város csendjében, nem zaklatva a magángyakorlat által, a tanár idejét megoszthatja a tanítás és tudomány művelése közt. Annál végzetesebb csapás a magyar tudományosságra, hogy a kolozsvári egyetem még mindig nélkülözi azon előfeltételeket, melyek ilyen munkásságra szükségesek. Nem is említve az anyagi helyzet szegényes voltát; a klinikák elhelyezése olyan kedvezőtlen, hogy minden intensivebb munkásságot megbénít. Pedig ez egyetemnek gyors fejlesztése fontos állami érdek, mert ez az egyedüli mód arra, hogy a két egyetem népessége kedvezőbb arányt nyerjen. És Szilágyi a legnehezebb viszonyok között is a szemklinika szánalmas s a legszükségesebbet is nélkülöző hajlékát a democratikus és humánus intézetek mintaképévé emelte. Magángyakorlatot nem folytatott, s a ki tanácsát akarta igénybe venni, annak a klinikára kellett mennie, hol mindenki ingyen részesült segélyben. S ha az idő és hely útját állották annak, hogy valamennyi betegnek rendelhessen, úgy mindig a szegénynek volt előjoga s a vagyonosokat utasította el, de nem saját magához, hanem akármely más magánorvoshoz! Különcznek mondták, pedig idealista volt! ORVOSI H E T I L A P — SZEM E S Z E T
