Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1893-02-26 / 1. szám
1893. 1. sz. S Z E M É S Z E T 9 Akármilyen könnyű volna is a gót betűk írása, akármilyen könnyű volna a fvaftura nyomás olvasása, már csak abból az okból is pártolnám a mellőzését, mert minek követeljük a gyermektől, hogy minden betűnek nyolczféle alakját tanulja (nyomtatott és írott, nagy és kis betű latin és gót formáját), mikor négyfélével is beérheti. Pedig a gót betűk kétségkívül nehezebben olvashatók, meg írásuk azért is erőltetőbb a szemre, mert az egyes betűformák leírásában a toll jóval nagyobb utat jár be. Az előadó elmondotta azokat az adatokat, melyek ezt megvilágítják. Elég, ha én csak hivatkozom reájuk, hogy azt bizonyítsam, menynyivel nagyobb munkát végez a szem, ha gót hetűs írásban kénytelen a toll hegyét követni, mint hogyha latin íráson jár végig. (Soennecken kiszámította, hogy a német abéczé leírásához 107 taktus kell, a latinéhoz 68, tehát harmadrészével több időbe kerül a gót írás. Bayr Emánuel megmérte azon út hosszát, melyet a toll bejár, mikor gót betűket ír le s a mikor latin hetüket vet, s azt állapította meg, hogy arasznyi betűket véve, a gót ábéczé vonásainak hossza 3795'5 cm., a latinéié csak 2404'6 cm., gót írásban tehát a szem 361/2°/o-kal hoszszabb úton követi a tollat, mint latin írásban.) Hogy a gót betűk nehezebben olvashatók, nem szükség arra utalnom, hogy alig lehet olyan szót elolvasni, a mely csupa gót nagy betűvel van nyomtatva pl. még bizonyítóbb, hogy igen sok az olyan betű, melyet alig lehet az egészen más hangot jelölő, mégis egészen hasonló más betűktől megkülönböztetni. így van ez nemcsak a nagy betűk közt pl. lehet más, mint a gót betűk teljes kirekesztése. Bismarck jelentette volt ki, hogy ő más könyvet nem olvas, mint a mi német betűvel van nyomtatva. De most már mindinkább erőre kap az a mozgalom, mely a latin betűk általános elfogadását követeli. Attól se tartsunk, hogy a németekkel nem tudunk levelezni, ha nem írunk gót betűvel. Magam is sokat leveleztem külföldiekkel, de mióta az iskolából kikerültem, soha sem írtam gót írással, melyen talán már nem is tudnék elég folyékonyan írni. Különben épen leveleken győződtem meg, hogy a latin írás soha olyan olvashatatlan nem lehet, mint a rosszúl írt gót írás. Végezetül csak ajánlhatom, fogadják el az előadó javaslatát, hogy ha már német nyelvet tanítanak iskoláinkban, tanítsák latin betűvel. Tanulóink beérhetik a latin írással, s a gót írás elvetése tetemes könnyítés lészen az iskolai megterhelés dolgában. Klinikai közlemények Grósz Emil dr. tanársegédtől. I. Keratitis ulcerosa sajátszerű alakja. J. K. 63 éves férfi első Ízben 1889. február 24-dikén jelentke zett az egyetemi szemkórházban. Ekkor már 4 héten át jobb szeme kissé vörös volt, de fájdalmat nem érzett s foglalkozását zavartalanul folytathatta. Jelentkezésekor a limbuson a külső oldalon kis részével a sclerára, de főleg a corneára terjedő függőleges irányban hosszúkás sekély anyaghiány alapján sarjadzásokhoz teljesen hasonló kis szürkés vörös dudoros tömeget láttunk. Ennek megfelelő csekély partialis conjunctivalis és ciliaris injectio volt. A cornea különben tiszta, pupilla kerek, fényre jól reagál. A kezelés eleinte csak bejárólag történt s bórsavas borogatásból, lapis-pálezika érintésből s kötésből állott. Az izgalom azonban még fokozódott, s az anyaghiány határán a corneában szürke udvar keletkezett.Ezért ugyanezen év márczius 15-dikén felvettük a szemklinikára, a mikor a következő állapotot találtuk: a jobb szemteke külső részén partialis injectio, a limbuson a külső oldalon körülbelül 5 mm. hosszú, 3 mm. széles függőlegesen elhelyezett anyaghiány, mely főleg a corneára s csak kis részben a sclerára terjed. A szélek egyenetlenek, szürkék s a cornea közepe felé elmosódó szürke udvar látható. Felül belül az anyaghiány határán kis, mákszemnyi intensiven szürke folt van. A fekély alapján két szürke vörös alig kiemelkedő dudor, melyeket sárgás íepedék környez. A cornea többi része tiszta, csarnok rendes mélységű, pupilla kerek, fényre jól reagál. Márczius 19 dilién cocainnaí való érzéstelenítés után Liebreich-féle csípővel megfogva igen könnyen levált s szétmorzsolódott a vöröses képlet, az anyaghiány alapja tisztának látszott, fenekén pontszerű vérzéssel. Kötést alkalmaztunk, de már 21-dikén újra mutatkozott az alapon kevéssé kiemelkedő sárgás-vörös dudor; 23-dikán Paquelin-égetővel megérintettük az anyaghiány egész területét, mire a fekély kezdett kitelődni, főleg alul gyorsan haladt a hegedés, úgy hogy 30 ikán eltávoztakor az anyaghiány alsó felét már csak csillogó felületű áttetsző szürke folt jelzi, míg felső része még kevéssé egyenetlen. A szél mellett felül belül székelő infiltratum kis szürke folt alakjában még látható. Május elején újra jelentkezett s akkor a jobb szemen a cornea belső szélénél szalonnás fényű, szürke alapú anyaghiány volt látható ; bórsavas borogatásra s bórsav behintésre állapota folyton rosszabbodott, a mennyiben élénkebb ciliaris injectio kíséretében fájdalmak is keletkeztek. 1889. szeptember 2 dikán újra felvettük a klinikára. Ekkor a jobb szemen élénk ciliaris és conjunctivalis injectiót találtunk. A cornea külső részén a limbusig terjedő szabálytalan félhold alakú, 2—4 mm. széles csillogó felületű áttetsző kékes szürke folt van, melyre egy conjunctivális ér húzódik reá. A belső szélen az előbb leírt folthoz alakra nézve teljesen hasonló szalonnás fényű szürkés, igen kevéssé felhányt hanem a kis betűk közt is pl. Ha a szemorvoshoz olyan beteg jő, német vagy tót, a ki még csak gót betűs olvasást tanult, s a Snellen-féle táblákkal kell a látását megvizsgálni, a gót betűs táblán számba sem vesszük, ha ilyen fölcseréléseket tesz a betűk megnevezésében. Könyvben még az is rontja az olvashatóságot, hogy a frakturában olyan fontos segédvonások és csúcsok a nyomtató betűkön hamar elkopnak s a nyomás tisztaságából sok elvészv írásban a betűk egyezése épen úgy megnehezíti a kellő fölismerést, sőt az egyforma jelek közt a különbséget megtevő i pontjának föltevése is habozóvá teszi az írót, erőlteti a szemét pl. A mely betűrendszer ennyi nehézséget vet az írás és olvasás elé, annak az iskolából való kivetése jelentékeny könnyebbséget okozhat az oktatásban, tehát ez úton jókora mértékben könnyítenénk a tanulók szemének munkáját. Arra az ellenvetésre, hogy a gót betűk nem ismerése elzárná előlünk a német irodalmat s a külföldiekkel való levelezés elé is gátat vetne, azt felelhetem, hogy a ki tudományos könyveket olvas, jól tudja, hogy Németországnak egész tudományos irodalma a latin betűs nyomtatást használja, inkább csak a mulattató irodalom van gót betűvel nyomtatva. Ebben is ha a német szövegben idegen szók fordulnak elő, ezek nyomása még azzal is komplikálódik, hogy bizonyos hangokat latin betűk betoldásával kell lenyomtatni, pl. Egyébaránt Németországban is, mondhatni, csak a Bismarck tekintélye tartóztatta vissza a természetes fejlődést, mely nem
