Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1893-12-31 / 6. szám
1893. 6. sz. SZEMÉSZET 65 5. §. „Minden egyes esetről pontos statistika vezettetik, melynek kiegészítéséül köteles minden beteg egy év múlva állapotáról tudósítást küldeni.“ 6. §. „Az intézetnek van egy igazgatója, egy sebésze, egy felügyelője s megfelelő számú ápolónője.“ 7. §. „A kórházban levők naponként kétszer meglátogattatnak az igazgató-orvos és segédje által.“ 8. §. nAz összes költségeket a tulajdonos fedezi. “ A szegény szembetegek tehát teljesen ingyen gyógykezelést s ellátást nyertek a nélkül, hogy akár az állam, akár a községek a legkisebb kárpótlást fizettek volna a tulajdonosnak. Sőt a soproni gyűlésen kijelentette, hogy az ilyen intézetekben „fizetésért valakit gyógyítani tilos; kinek pénze van, szerezhet magának helyet, mert így a tehetősek a szegények helyét elfoglalnák.11 A kórház akkor 10 kórszobából, egy operáló teremből s a kezelő személyzet czéljaira szolgáló lakosztályból állott. Az intézet állandósítását úgy remélte, hogy sikerülni fog Biharmegyében egy tőkét gyűjtő egyesületet alkotni, mely halála után gondoskodnék a fenntartásról. Ez eszmét azonban el kellett ejtenie, mert úgy látszik a gyűjtés nem vezetett kellő eredményre. S ezért 1857-ben megjelent nagyobb művében már ama óhajának ad kifejezést, hogy az állam vegye majd pártfogásába a már 27 éve sikerrel működő kórházat.1 Grósz Frigyes egy évvel később: 1858-ban váratlanul elhunyt s a vezetést én vettem át, mint a ki addig is segédorvosként működtem. A fenntartásra sikerült némi állami segélyt s a vármegyétől az ápolási díjak megtérítését kieszközölnöm, de ez összeg korántsem lett volna elégséges az eredeti intézet fenntartására, úgy hogy kisebb helyiségekbe kellett a kórházat elhelyeznem, annál is inkább, minthogy az ápolási díjakat a szomszédos megyék igen hiányosan vagy épen nem térítették meg. Az új helyiség két kórtermet foglalt magában s az operálások eleinte egy harmadik, egyik oldalfalán teljesen üveges teremben történtek. Minthogy azonban idővel magában az ágyban való operálás mellett foglaltam állást, de meg a hygienikus viszonyok javítását is czélozva, 1887-ben saját költségemen az egyik kórteremhez csatlakozóan egy harmadik kórszobát is építtettem. S így 15 ágy felett rendelkezhettem. Ez annál is inkább szükségessé vált, mint hogy a vidéki lakosság, mely a betegek túlnyomó számát képezi, úgyszólván kizárólagosan nyáron keresi fel az intézetet azon kiirthatatlan hitben, hogy az operálások nyáron jobban sikerülnek. A statistikai adatok összeállításában az előző jelentések rendszerét követtem már az összehasonlítás könnyebbsége kedvéért is. A táblázatból kiderül, hogy az utolsó tíz év alatt az intézetben ápolt betegek 50°/0-a volt férfi s ugyanannyi nő. Foglalkozásra nézve a legtöbb földmíves és napszámos (85%). Illetőség szerint túlnyomó számban biharmegyeiek: 82°/0. Betegség szerint a legtöbb kórházilag ápolt beteg szürke hályogban (cataracta) szenvedett: 61 %• Ennek megfelelőleg rendesen 10—20 napig tartózkodott a beteg a kórházban. A mi a gyógyulási eredményeket illeti, az összes betegek ily együttes osztályozása tudományos értékkel nem bírhat, minthogy például a staphyloma operálás után látás csak nem térhet vissza, de a mennyiben a műtét a kosmetikus czélt elérte, mégis a gyógyult rovatba kellene sorolni. De annál is inkább felemlítendő a cataracta operálások eredménye. A 195 közül 178 gyógyult, 13 esetben az eredmény közepes volt, s 4 esetben látás nem maradt, azaz a valódi veszteségek 2°/0-ot tesznek ki. Az operálásokat legnagyobb részt magam végeztem, de az utolsó 6 év alatt a nyári hónapokban jelentékeny számát fiam : a budapesti egyetemi szemklinika tanársegédje is végezett. A kórház tehát, melyet boldogult bátyám, a művelt nyugatot sokkal megelőzve, Nagyváradon alapított, még ma is 63 év után híven teljesíti hivatását. S az eszme, melyért egész életében lelkesült, hogy a hazánkban oly nagy mértékben pusztító szembetegségek ellen sikerrel csakis vidéki kórházak felállításával küzdhetni, nem enyészett el. Sőt épen az utolsó 1 Die Augen-Krankheiten der grossen Ebenen Ungarns. 1857. években úgy a külföldön, mint nálunk üj híveket nyert. Németországban egyik vidéki szemkórházat a másik után állítják fel, s nálunk is elég a virágzó hódmezővásárhelyi szemkórházra utalnom, melynek főorvosa, Imre József dr., Schulek Vilmos tanár egykori segédje, a legáldásosabb működést fejt ki. A vidéki szemkórházakban nemcsak számtalan világtalan nyeri vissza látását, nemcsak sok pusztulásnak induló szem menthető meg, hanem az által, hogy a bejáró betegek is szakszerű kezelésben részesülnek a trachoma-járvány leküzdésében is, a leghatalmasabb s legbiztosabb eszközt képezik, mint a hogy azt Imre József a budapesti kir. orvosegyesület ülésén oly meggyőzően bizonyította. Végül azon haszon sem kicsinyelhető, hogy képzett szemészek működési tért nyerve, elhagyják a fővárost s hajlandók vidéken letelepedni, mi által nemcsak a legszegényebb, de a vagyonosabb osztály is sokat nyer, mert valódi szakemberhez fordulhat. Ilyenekben pedig nem lenne hiány. Hiszen, mint értesültem, Schulek tanár 20 éves működése alatt nem kevesebb, mint 53 orvost képezett ki alaposabban a szemorvoslás tudományában, kik mint gyakornokok működtek klinikáján; 9-en pedig mint tanársegédek az operálásokban is teljes jártasságot nyerhettek. A volt gyakornokok működési tér hiányában nagyobbrészt elhanyagolták az eredeti kedvencz szakot; a tanársegédek közül pedig csak 3 ment vidékre. Szóval minden lehető módon, épen úgy állami segély, mint társadalmi támogatás, de még egyéni áldozatkészséggel szaporítani kell a szemkórházakat, a meglevőket pedig erősíteni, de semmi szin alatt sem gyengíteni. Minden kórház felállítása nyereség a culturára s a közegészségügyre, de egy már fennállónak megszüntetése valódi csapás, helyrepótolhatatlau hiba. Ez a szilárd meggyőződés adott erőt, hogy a boldogult Grósz Frigyes által alapított kórházat áldozatok árán is fenntartsam. Hiszen nemsokára */2 százados szolgálat köt az intézethez! S annyi év után öreg napjaim legszebb öröme lenne, ha a kórház fennmaradását biztosítva látnám ! Az 1883—1893-ig terjedő 10 év alatt gyógykezeltek száma 316 és pedig: Nem szerint: Férfi .. ............................ 158 Nő -................................- 158 Kor szerint : 0— 1 éves ................. — 1- 10 „ ... 3 10—20 „ — ... ... 26 20—30 „ .................. 28 30—40 „ .................. 38 40-50 „ — .............. 45 50—60 „ .................. 82 60—70 „ ... 57 70—80 „ — ... - 20 Ismeretlen korú ............ 17 Vallás szerint : Kómái katholikus... ... 19 Reformatus ... ... ... 178 Lutheránus ................. 2 Görög-katholikus .. ... 19 Görög-keleti ... ... ... 76 Mózes vallású.. ............ 4 Ismeretlen vallású... ... 18 Családi állapot szerint: Nős ... ... .............. 88 Nőtelen ... ... ... ... 17 Férjes. ............................ 63 Hajadon .......................... 16 Özvegy ... 101 Ismeretlen állapotú- ... 31 Foglalkozás szerint: Földmíves . ... ... ... 161 Szolgálatot tevő ... ... 112 Iparos. ............................ 7 Kereskedő ... ... ... 2 Értelmi foglalkozású ... — Különböző foglalkozású 34 Illetőség szerint: Aradmegye .................. 23 Békésmegye ... ... ... 13 Biharmegye ... ... ... 259 Csongrádmegye ... ... 1 Hajdumegye ... ... ... 9 Jász-Nagykun-Szolnokm. 1 Szabolcsmegye ............ 7 Szatmármegye.................. 2 Ismeretlen illetőségű ... 1 Betegségek neme szerint: Blennorrhoea .................... 1 Trachoma.. ... ... ... 3 Keratitis... ... ............ 28 Pannus ... ... ... ... 2 Leucoma... ... ... ... 12 Staphyloma .................... 5 Iritis.. ... .................- 1 Occlusio pupillae........... 3 Cataracta... ... ... ... 195 Synchisis... ... ... ... 3 Atrophia et amblyopia.. 12 Retinitis ... ... ... ... 2 Ablatio retinae ... ... 2 Ophthalm. scroph.... ... 13 Atrophia bulbi ... ... 6 Phthisis bulbi.. ... ... 1 Sarcoma oculi „ ............ 1 Entropium. ... ... ... 2 Trichiasis.. ... ... ... 2 Glaucoma.. ... ... ... 15 Kül. betegségek ......... 7 Gyóqyeredmény szerint: Gyógyult... .................... 212 Javult ... ... ... ... 78 Gyógyulatlan... ... ... 26 Cataractások gyógyendménye: Gyógyult... — ... ... 178 Javult ... ... ... ... 13 Gyógyulatlan................. 4 Az intézetben való tartózkodás időtartama szerint : 1—10 napig ... ............ 90 10—20 „ ... ... ... 159 20—30 „ - — — 60 30-40 „ -................- 6 40 napon felül ... ... 1
