Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1893-10-29 / 5. szám
60 SZEMÉSZET 1893. 5. sz. utczarendszere. Keskeny, piszkos utczák magas házsorok által körülvéve zig-zugos irányban hol fel-, hol lehaladnak, s így gyakran egy olyan utczatömkelegbe jut az ember, a honnan a kijutás nem épen könnyű. Ezek után érthető lesz, hogy én csak hosszú keresés után találtam a szemklinikát a 7-ik menyország kis utczájában (Vico septimo coelo). Egy épülőfélben lévő ház földszinti kimeszelt termében van a szemészeti ambulantia. A teremnek udvar felől két ablaka van, ezek előtt kis asztal, oldalán ül egy egy assistens és kezeli a tolongó ambulánsokat. A terem felszerelése vajmi szegényes. Egy bádog-lavoir, bádog-víztartó, hozzá egy törülköző, nagyon kevés ott, hol az ambulánsok 80—90o/o-a trachomás. A terem egy negyedrésze el van választva az új betegek beírása és vizsgálására s egy szögletben van egy petroleumos lámpa, végül az egyik falon 1 — 2 Snellen-tábla. Az új betegek egy részét az első assistens végzi el, míg a többiek a tanár elé kerülnek. Ugyané szögletben van az ambulanskönyv is. Az épület túlsó oldalán van egy egyemeletes terjedelmes épület; ebben van az egyetemi szemkórház. Terjedelmes szobák 24 ágygyal, de a képzelhető legegyszerűbb berendezéssel. Elég terjedelmes a laboratórium is. A tanár de Vincentiis igen törekvő és praktikusan tanít. Előadásain kivtil az érdekesebb ambulánsokat behatóan magyarázza, szintúgy az operálandó beteget. Hetenként háromszor operál és háromszor előad. Operatiónál bőven használja a sublimatot; cataractát többnyire iridectomiával, a tokot csípővel kirántva operálja. Az operált három napig fekszik, szemét negyedik nap nézik. Az iridectomiát furcsán végzi: ő csinálja a sebet és kihúzza az irist, de ez utóbbit az assistens vágja le; tekintve, hogy egyszerre kell az irist húzni és az ollót lenyomva vágni, eljárását nem tartom helyesnek. Enucleatiót igen tökéletlen altatás mellett végzett; a bulbus kivétele után a conjunctivát összevarrja. A kötéshez pólyakötést alkalmaz. A trachoma gyógykezelése áll cuprum sulfuricura és argentum nitricum alkalmazásában, utóbbit olyformán használja, hogy a vízbe mártott ecsettel jól ledörzsöli a lapis pálczikát és úgy ecseteli a conjunctivát, utána sós és tiszta vízzel lemossa. Az operativ eljárásokat, mint állítólag eredményteleneket (?), nem használják. Feltűnő, hogy trachomás, illetőleg elkülönítő szoba nincs, szürke üveget nem használnak. Ottlétemkor láttam egy érdekes esetet. Egy férfinak orrfúváskor baloldali pulzáló exophthalmus állott elő, mely a fúvás szüntével szintén eltűnt. Valószínű Vincentiis tanár azon magyarázata, hogy fúváskor a sinus cavernosus annyira tágul, hogy ez a carotis internát nyomja, s ez okozza a pulzálást. (Vége következik.) KÖNYVISMERTETÉS. Dr. Szilágyi Ete. Micrometer-Ophthalmoscop. Kolozsvár, Ajtai K. Albert Magyar Polgár könyvnyomdája. 1893. A 164 lapra terjedő könyv, melynek megjelenését már a Szemészet utolsó számában jeleztük, egy szemtükör leírását és a szemtükör által adott képnek ez eszköz segélyével való mérésének leírását tartalmazza. Minthogy a szemfenéken látható elváltozások növekedte vagy csökkenése, de talán még inkább a vérerek tágságának ingadozása igen nagy fontosságú a bántalom diagnosisa, prognosisa s therapiája tekintetében : a szemtükör használhatásának ilyetén kiterjesztésében igen becses segédeszközt nyerhetünk. A bevezetésben a régibb módszereket és műszereket ismerteti meg, melyekkel eddig mérési kísérletek történtek, s már e leirásokból is látható, hogy klinikai feladatok megoldására ezek egyike sem alkalmas, mert a mellett, hogy túlságos nagy követelésekkel járnak a vizsgált egyénnel szemben s kezelésük igen nehézkes, még sem nyújtják a kívánatos biztosságot. E hiányok elkerülésére olyan szemtükröt állított össze, mely az alkalmasabb egyenes képet használva a mérő készüléket tartalmazza s melynek használata nem kívánja meg a szem absolut mozdulatlanságát s mégis kellő finomságot enged meg a lemérésekben. A mérő készülék két darab egymással teljesen egyenlő achromatikus Rocbon-rendszerű hasábból áll. Megismerteti a fénysugarak útjait e hasábokon át. Felemlíti, hogy az Arago által használt mikrométer, mely egy ilyen Rochon-féle hasábból áll, a szemtükörhöz egyenes képben való mérésre nem alkalmazható, mert a látásvonal irányában igen nagy eltolások volnának szükségesek, mire hely nincs s ha egyenkénti hasábokat kellene alkalmazni, legalább 15 darabból álló sorozatra volna szükség. Lehetséges azonban két teljesen egyenlő kettősen törő hasábból oly mikrométert készíteni, mely alkalmas szemtükri használatra, mely állandó működésű, finom különbséget feltüntet, könnyű használatú, s csak a 'látásszöglet tangensének megállapítására kell a szemtükri kép felvétele után az úgynevezett mérő vonalzót használni. A két hasáb egy folytatólagos egészet képező két csörészletbe van befoglalva. Ha a két hasáb állása párhuzamosan ellentétes a kép megfelel az egyszerű szemtükri képnek, de ha az egyik hasábot ez állásából elfordítjuk, az egyszerű kép megnégyszereződik. A 4 képből kettőnek fényereje 45°-nyi elfordulásban nagyon túlnyomó, ezek a főképek, melyeket mérésre használunk, mivel távolukat a forgatás szerint változtatják. Azon vonal, mely a két főképet összeköti, képezi a micrometer működési vonalát. A működési vonal nem változik, ha a két hasábot kölcsönös helyzetüket megtartva együtt forgatjuk, ezen együttes forgatás állal csak a különböző meridiánokba igazíthatjuk; ellenben változik a két fökép távola, ha az egyik hasáb mozdulatlan marad s csak a másikat forgatjuk. A forgatást emeltyűk végzik vagy fogaskerekek teljesíthetik. A szemtükri kép mérésekor először is pontosan meg kell határozni azon átmérőt, melyben mérni akarunk. Jó, hogy ha vázlatrajzot készítünk s ezen a mérés tárgyával együtt megjelöljük, hogy egy későbbi összehasonlító méréskor megtaláljuk. A meghatározandó átmérő irányának egybe kell esnie a micrometer működési vonalával, ezért ezt irányítani kell. Ha ez megtörtént, az egyik hasábot csavar által mozdulatlanná tesszük, mig a másikat addig forgatjuk, míg a kettőzött képek szélei épen csak érintik egymást, épen úgy, mint a Helmholz ophthalmometerénél. A megközelítőleg kicsiny vagy túlnagy méretek szintén fontosak. A műszer által azon látás-szögletet határozzuk meg, melyet a tárgy betölt. Ez szögletértékben is kiszámítható, de hogy eléggé pontos értéket kaphassunk, meglehetősen bonyolult szerkezet lenne szükséges, a mi meglehetősen nehézkessé s kényes kezelésűvé tenné a műszert, ezért a látás-szöglet tangensének empirikus úton való meghatározását ajánlja. Erre szolgál a mérő vonalzó. A vonalzón forgatható korong áll, melyen elefántcsontlemez s ezen két fél darabból összeillesztett finom próbavonal van, melyek eltolása noniuson leolvasható. A próbavonal épen úgy megkettözhetö, mint a szemfeneki tárgy képe s a próbavonal két fél darabjának eltolása után a noniuson a tangensérték OT sőt 0'05 mm. pontosságig leolvasható. A nonius mérési irányának egyeznie kell a működési vonallal. Mindezen szükséges beállítások beosztott körök használata által egy későbbi ellenőrző mérés alkalmával egészen repi’oducálhatók, mi által az irányításból származható hibákat kizárhatjuk s így a mérések összehasonlítása sokkal biztosabb. A szögletértéknek hosszméretté való ilyetén áttevése egy felvett rendes távolságot tételez fel, ellenben a szemtükri kép mérésekor — hacsak nagyfokú ametropia nincs jelen — közömbös a távol, melyben a szemtükör a szemtől van, minthogy a szokott különbözetek távolról sem okoznak még 0°. l'-nyi különbséget sem. A kérdés physikai részét tehát teljes sikerrel és elmésen oldotta meg, úgy, hogy e mikrométer nem csak orvosi, hanem physikai méréseknél is jó szolgálatot tehet. A következő szakasz a véghezvitt méréseket, melyek főképen ereken történtek, tárgyalja. A mérésekből kitűnt, hogy a verő és vivő erek között általános értékű viszonyt megállapítani nem lehetséges, akár a megfelelő ágakat, akár azok összegét vegyük alapul, minthogy az individuális különbségek igen nagyok. Rendesen a vénák átmérőinek összege nagyobb, mint az artériáké, de olyan teljesen ép szemfenék is került vizsgálat alá, a melyben az ellenkező viszony mutatkozott. Nem lehetetlen azonban, hogy sikerülhet typusokat felállítani s ezeknél állandó arányszámot nyerni. Egy Ízben való mérés által még azt sem lehet megállapítani, hogy valamely ér szükebb vagy tágabb-e a rendesnél — ha csak
