Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1893-08-27 / 4. szám
50 SZEMÉSZET 1893. 4. sz. S' igen kevéssé edényzett, szövete igen ritka közti állományba ágyazott, kerek, nem túlkicsiny sejtekből állott. A daganat tehát sarcoma rotundocellulare volt. (Klinische Monatblätter für Augenheilkunde. XXXI. évf. Február.) — Birnbacher A. Két corneális atypikus mészlerakódás chemiai úton gyógyított esete. Mindkét esetet öreg egyénen észlelte. A bántalom kezdetben erős fájdalmakkal és gyuladásos tünetekkel járt, 8 nappal azután az egyik esetben fellazult, a másikban ép epithel alatt sima, vékony rétegű, finoman szemcsézett anyag volt látható. Ez anyagnak hályogkéssel eltávolított részletét górcsői és 1 mikrochemiai vizsgálat alávette s kitűnt, hogy a membrana Bowmanni, a legfelsőbb corneális lemezek, valamint a nyirkürök finom fény- j törő pontocskákkal behintettek, melynek 10°/0-os HC1 behatására gázfejlődés nélkül eltűntek; haematoxilinnal festve a pontoknak | megfelelő helyek erősebben festödtek. E vizsgálat igen valószínűvé teszi, hogy a pontocskák phosphorsavas mészböl állottak, s a decalcinált részletek erősebb festödése arra mutat, hogy a szövetek vegyi összetétele is megváltozott oly értelem ben, mint az a normális csontosodásnál észlelhető. A lerakódás létrejöttét, a senilis csontresorptiótól eltekintve, localis vérkeringési zavarokban kell keresni; erre mutat az is, hogy mindkét esetben a limbus edényei tágultak voltak. A gyógyítás úgy történt, hogy cocain-anaesthesia mellett az epithel finom ecset segélyével eltávolíttatott és utánna 5°/0-os sósav vitetett a corneára, mely 5"/0-os szénsavas nátron segélyével közönbösíttetett. 2—3 nap múlva az epithel regenerálódott, további kezelés mellett az izgalmi tünetek is elmúltak. A homályok, melyek a sósav behatására azonnal eltűntek, többé vissza nem tértek, a cornea fénylő és teljesen átlátszó lett. Hogy mások által leírt hasonló esetek teljes gyógyulással nem jártak, ennek oka abban keresendő, hogy ezeknél a cornea szövete már mélyebbre hatóan volt megtámadva. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde. XXXI. évf. Junius.) — Dr. Elschnig A. A szemhéjbőr gangraenájáról. Két eset kapcsán, melyeknél lépfenés infectió okozta fájdalmas pustula, ökölnyi, deszkakemény duzzanat, később fekete pörk, alatta bűzös genynyel infiltrált szövet volt található a szemhéjakon, mely mellett magas láz, hányás, fejfájás is volt jelen, Elschnig a hasonló megbetegedések homályos nomenclaturájára utal. Szerinte leghelyesebb a sebészet elnevezéseit a szemészetben is alkalmazni, s így franczia mintára ajánlja az oedema malignum (s. anthracosum s. carbunculosum) kifejezést tisztán lépfenés megbetegedésre alkalmazni, s a hasonló fertözésü csomós alaknál a pustula maligna elnevezést. Ezeken kívül orbáncz is okozhat gangraenát a szemhéjbörön, melynek 3 alakját ismeri a sebészet: 1. az ú. n. gangraenás erisypelas, mely pangás által vezet a bőr kisebb részleteinek elhalásához, 2. a subcutan kötőszövetbe terjedő s phlegmoneval combinálódva elhaláshoz vezető erisypelas, 3. multiplex abscessusok, melyek hosszasan fennálló orbáncz után lépnek fel. Ezek képét utánozhatja egy gan- i graenához vezető phlegmone is, melynek igen ritka alakja az acut ophthalmo'blenorrhoeából származó phlegmone. Az eddig említett gangraenák primäreknek tekintendők szemben a secundär ill. metastaticusokkal, melyek mykotikus embóliákból keletkeznek. Tovább- | terjedöleg is jöhet létre szemhéjbör-gangraena és pedig vagy a gennyedés direct átterjedése vagy tliromboplebitis útján. A szemhéjbőr egészen önálló gangraenája, milyen pl. az öregeknél fellépő ( marantikus thrombosis következtében fellépő gangraena az alsó végtagokon, még nem észleltett. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde. XXXI. évf. Junius.) — Blessnig E. dr. A praeretinális kötőszövet-képződés casuistikája és aethiologiájához. (Retinitis proliferans.) Utóbbi években több retinitis proliferans észleltetett s a legtöbb észlelő retinalis és üvegtesti vérzésekből származtatja létrejöttét. Következő eset annyiban érdekes, hogy az egyik szemen praeretinalis kötöszövetképzödés, a másikon számos friss vérzés volt észlelhető. A 40 éves férfibeteg jobb szeme fokozatosan vesztette el látását ; bal szeme egy hét óta ködöt s néha szikrákat lát; vizelet normális, syphilis tagadva. Külsőleg semmi elváltozás. A jobb papilla egy része és a retina jó része egy fehér, fénylő, egyes részleteiben át nem tetsző, nem libegő, zegzugos határú, az üvegtestbe mélyen benyúló, hegyes-völgyes felszínü hártyával fedett, melyen az edények sehol át nem tűnnek. E hártya periphericus részén pigraentfoltok láthatók ; a papilla atrophikus, kis conuszszal bir, szemfenék normális színű. A bal papilla és retina gyengén borús, előbbi elmosódott határú és vöröses színű ; az összes erek vastagok, kanyargósak. Egy nagy vonalszerű s több kisebb pontszerű vérzések a szemfenéken, melyek egy része a kezelés alatt felszívódik, de ismét újak keletkeznek. A jobb szem elváltozásai befejezett folyamatra vallanak, a bal szem vérzései közelié teszik a felvételt, hogy ilyenek a jobb szemen is léteztek s az ott található elváltozást okozták. (Klinische Monatblätter für Augenheilkunde. XXXI. évf. Junius.) Blaskovits Fridolin dr. *j- Neupauer Gusztáv. Az egyetemi szemklinikát súlyos csapás érte. Dr. Neupauer Gusztáv tanársegéd folyó hó 9-én hosszas szenvedés után 30 éves korában elhunyt. Az 1886-ik év őszétől szolgált a szemklinikán és pedig előbb mint gyakornok, 1889-től pedig mint tanársegéd. Súlyos betegsége 1892. évi február havában jelentkezett nagyobb mértékben, azóta a télen Olaszországban, nyáron pedig a Szepességben keresett enyhülést, de hiába, augusztus hó 8-dikán visszaérkezett a fővárosba, hogy másnap már örökre búcsút mondjon szeretteinek. A szó szoros s nemes értelemben vett self made man volt s mégis megőrizte a mai korban olyan ritka tulajdonságot, a szerénységet, mely egyik legszebb jellemvonása. Tárgyát, a szemészetet, igaz lelkesültséggel s igazi hivatottsággal művelte. Alapos előképzettsége lehetővé tette, hogy ne csak a practikus részével foglalkozzék, hanem a tudomány előbbre vitelében is részt vegyen. S e mellett igazi született Operateur volt. Nyugodt kézzel, higgadt megfontolással s ritka ügyességgel végezte az operálásokat. Irodalmi munkásságának letéteményese a „Szemészet“. Első önálló dolgozata 1887-ben jelent meg: „A szemteke felszínes daganatainak differential diagnosisáról két eset kapcsán“. Azóta majdnem minden szám tartalmazott tőle czikket. Legutóbb megjelent két munkálatát: „Új könysondák s a dacryo cystitis chronica orvoslása“ s „Néhány antiseptikus szer értékéről“ már betegségében írta, sőt még pár nappal halála előtt betegágyán suttogó, már alig érthető hangján mondta tollba nővérének olaszországi tapasztalatait, mert ott is, hová gyógyulni ment, tanulni vágyott s felkereste az egyetemeket. Legközelebbi számunkban fog megjelenni ez utolsó dolgozata, hogy azután örökre nélkülözzük tartalmas munkásságát. Nővérei a legszeretöbb, a legfigyelmesebb testvért veszítették el, mi a legönzetlenebb, a leghívebb barátot, Schulek tanár iskolája egyik legtehetségesebb tagját. Áldás emlékére ! G. E. Irodalmi munkássága. A szemteke felszínes daganatainak differential diagnosisáról két eset kapcsán. 1887. — Az erythrophlein a szemészetben. 1888. — Abscessus ex phlyctaena. 1888. — Klinikai közlések. 1889. — Látható canalis Cloqueti egy újabb esete. 1888. — Néhány szó az ophthalmoblennorrhoea gyógykezeléséhez. 1889. — A kötőhártya tuberculosisáról. 1890. — Adatok a kötőhártya alatti Cysticercus tokjának szöveti szerkezetéhez két eset kapcsán. 1890. — Klinikái közlések. 1890. — A Koch-féle oltásokról szembajokban. 1891. — Szemészeti therapia, (A gyógyászat kézikönyvéből.) 1891. — A papilla nervi optici egy fejlődési rendellenessége. 1899. — Új könysondák és a dacryocystitis chronica orvoslásáról. 1892. — Néhány újabb autiseptikus szer értékéről. 1893. V E GY E S E K. — A budapesti egyetemi szemklinika betegforgalma az 1893. év első felében. 3408 új járó beteg jelentkezett, kik közül 420 a klinikára nyert felvételt s kiken 482 nagyobb operálás vált szükségessé. A múlt év ez időszakához képest emelkedés mutatkozik. — Új könyvek. Dr. Szilágyi Ete. Micrometer — Ophthalmoscop. — Dr. Ottava J. Tanulmány a szemkötőhártya trachomás betegségének orvoslásáról. — Schveinitz. Diseases of the eye. — Lagrange. Etudes sur les tumeurs de l’oeil. — Dimmer. Der Augenspiegel. II. Auflage. — Schweigger. Handbuch der Augenheilkunde. VI. Auflage. — Fuchs. Lehrbuch der Augenheilkunde. III. Auflage. — Vossius. Lehrbuch der Augenheilkunde. II. Auflage. — Gayet. Éléments d’ophthalmologie. — Ange Guépin szemorvosnak szobrot állítottak Nantesban. — Antonelli-t a nápolyi egyetemen a szemészet tanárává nevezték ki. Budapest. 1893. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája (felelős vezető Müller Ágoston), Dorottya-utcza 14. sz.
