Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1893-06-25 / 3. szám
S Z E M É S Z E T 1893. 3. sz. 32 viz az irist kitolja. A kerek pupillában pedig többször volt nekünk örömünk, mint betegeinknek, mert jobb látásélességet az így operált szemen sem nyertek, mint másik szemükön, melyen esetleg előbb Graefe-féle extractiót végeztünk. Múlt év február 15-dikén Schulek Vilmos tanár a magyar tudományos akadémiában egy új methodust közöl, melyet 1891. május 16-dika óta gyakorolt s melyet eddigelé 300 esetben végeztünk. Az eljárás, valamint az új eszközök leírása a Szemészet 1892. év 2-dik illetve 1893-dik év 1. számában megjelent, nem szükség tellát ismételnem a részleteket. A lényeg abban áll, hogy az iris prolapsusa s a hályogmaradékolc tehát az extractio simplex árnyoldalai ellen minden eddig ismert meihodusnál eredményesebben küzd. A seb, mint ismeretes, felfelé homorú ívet képez két lenyúló oldalszárral. Eléggé tátong, hogy a hályog az iris zúzása nélkül expulzálható legyen, viszont azonban gyorsan zárul ama okoknál fogva, melyeket Weber Adolf már 1867-ben az ilyen ívalakú sebekre mathematikai pontossággal kifejtett. Az ajánlott tokrepesztő csípővel az iris sértése nélkül igen nagy tokdarab húzható ki, mi mindig nagy előny, de vastagodott tok esetében nélkülözhetetlen. Nem egyszer történt meg, hogy a hályogot sikerült legkisebb üvegtest vesztesége nélkül ilyen módon tokostól együtt kihúzni. De valamennyi eszköz közül talán a legnagyobb hasznot nyújtja a seblapát, melynek segítségével az iris sértése nélkül sikerül a maradékok eltávolítása. Már pedig épen a pupilla tökéletes megtisztítása képezi a jó látás biztosítékát. Most még csak az a kérdés, hogy a corneába helyezett seb nem okoz-e astigmatismust ? Erre is megfelelhetek, mert minden a klinikáról távozó s minden később újólag jelentkező operált astigmatismusát objecktiv úton s functionálisan is megállapítjuk. A betegek legtöbbször 10—12-ed napra már elhagyják a klinikát, ekkor végleges eredményről még nem lehet szó, de visszatértükkor mindannyiszor meggyőződhetünk, hogy a pupilla területében a keratoskop körei teljesen szabályosak, s a látás astigmatismus által nem szenved. Mindezekből eléggé kitűnik, hogy Schulek tanár eljárása több biztosítékot nyújt az extr. simplex ismételve említett árnyoldalai elkerülésére, mint bármely más methodus. Ez nem azt jelenti, hogy a combinált extractiót teljesen mellőzzük. Hiszen ha a szürke hályog számos hátsó pupilláris letapadással, glaucomával vagy más oly bántalommal complikálódik, mely önmagában is indicatiót képez az iridectomiára, bizonyára nem fogjuk annak végrehajtását erőszakosan elhagyni. De azt sem kell hinnünk, hogy ha a beteg szemeit az operálás alatt folyton mozgatja, ha kötését leszakítja, az ágyból kiugrik, hogy az iris prolabálását kikerülhetjük. Ha ezt előre sejthetjük, még a praeparativ iridectomia jogosultságát is el kell ismernünk. Látható, hogy a combinált methodus indicatiói kevesbednek s szemben Fuchssal a szűk pupilla, a hályog éretlensége az előbb említett körülményeknél fogva nem képez akadályt az egyszerű extractio végrehajtására. Ha nem is helyezkedhetem arra az álláspontra, a melyen állva Hirschberg s Schweigger éretlen hályogokat is operálnak, el kell ismernem, hogy az idős egyének hosszú ideig érő hályogjai operabilisak, ha a kérgi részletek nem is vesztették el teljesen átlátszóságukat. Végül még néhány szót az előkészítésről, az asepsisről s utókezelésről. Jól tudom, hogy magánintézetekben kevés, intelligens beteggel szemben szorgosabb asepsis, körültekintőbb elrendezés is eszközölhető, de legalább abból a mit mondani fogok, látható, hogy nagy forgalom mellett egyszerű eszközökkel is jó eredmény érhető el. Jól esik hangsúlyoznom, hogy az egyetemi szemklinikán sohasem fürödtünk, mint mondani szokás, antiseptikus szerekben. Schulek tanár nem hagyta soha ama hitét megingatni, hogy erős antisepticumok a szemre nem alkalmazhatók. Tisztaság, szappan, kefe, víz voltak mindenkor a mi leghatalmasabb fegyvereink 3°/0 borsav-oldat, sublimat 1: 5000-re a kisegítők. A beteg a műtét előtti napon langyos fürdőt kap. Ágyban operáljuk, de sajnos, a sok műtét miatt nem maradhat mindig ugyanabban fekve. Az eszközöket 1 °/0-os soda-oldatban kifőzzük s absolut alkoholban tisztítjuk, a kötőszereket s törülő ruhácskákat gőzben sterilizáljuk. A szemre boriint darabka jön, erre Bruns-vatta s kötésül a könnyen kezelhető Arlt-féle llanellpólyát alkalmazzuk. A szemet utolsó időben csak másnap nyitjuk, de ha fájdalmas, vagy erősen könyeznék, akkor még az operálás estéjén. Míg a Graefe-féle extractiót gyakoroltuk, az aznapi kimosást s megtekintést sohasem mulasztottuk el, mi már a véralvadékok eltávolítása miatt is szükséges volt, erre a vértelen extractio simplexnél nincs ok. Újabban már csak 2 napig fekszik az operált s már első nap felültetjük. 4 napi kötés untig elég s 10—12-ed napra békés szemmel távozhatnak. Operálás után pilocarpin-cseppet kapnak, a csarnok helyreállta után atropinum. boricum l°/o-os oldatát. Tisztelt egyesület! Öt éve, mint a kezdet kezdetén álló fiatal orvos elmentem külföldre, hogy a német s franczia szemklinikákat látogassam. Láttam mintaszerűen berendezett klinikákat, láttam nagy ügyességű operateuröket, kitűnő gyógyeredményeket, csak egyet nem találtam: ilyen szemészi iskolát. Ehhez az kell, hogy a klinika vezetője segédeinek, gyakornokainak olyan működési tért engedjen, mint a milyent Schulek tanár 1 nekünk enged ! A ragályos trachoma-szembetegség gyógyítása. Ottava J. di\, egyetemi magántanártól.2 Az 1890. évben a nagyváradi vándorgyűlésen felolvasást tartottam a trachomás szembetegségről, s ez alkalommal említettem, hogy én e betegséget massage-zsal is gyógyítom. (Lásd „Tanulmány a trachomás szembetegségről.“ Irta Óttava J. dr., egyetemi magántanár, Budapesten, 1891. év, 46. lap.) Felsoroltam tanulmányom tapasztalásait és ajánlottam azokat; de fájdalom, az irányadó körök semmibe sem vették. Pedig hány évi szorgalmas kutatás, megfigyelés, szigorú bírálás eredménye van abba letéve. Mai előadásomban azon eljárásról akarok számot adni, melyet évek hosszú során át, sok trachomás szemű egyénen kipróbáltam. A trachomás szembetegség már a legrégibb korban is létezett és annak chirurgiai, vagy mint ma szeretik nevezni, mechanikai orvoslását már praehistorikus időben végezték. Bizonysága ennek a mindennapi tapasztalás: a kinek a szeme fájós, csurgó, mondjuk, csak hurutos, dörzsölni szokta azt, hogy a váladék által okozott viszketéstől s egyéb kellemetlenségtől megszabaduljon. Ezt a dörzsölést az ember egész önkéntelenül teszi, pl. alvás utáni felkelésnél; sőt a csecsemő is dörzsöli kisirt szemeit, hogy az átmeneti redőkben felhalmozódott könyeket kinyomja, hogy azok ne izgassák szemeit-A dörzsölés pedig massage néven ma a leggyakoribb chirurgiai orvoslás. A patholog-anatomiából ismert tény, hogy a trachomás szembetegségnél a kötőhártya adenoid rétegében lymphoid-sejtekből diffus beszűrődés mellett, ugyanilyen sejtekből csomók képződnek. E csomókról nevezte el a betegséget már Galen trachomának. A csomókat tekintették és tekintik még mai napig is a betegség jellegzőjének, a betegség lényegének és a betegséggel járó veszedelem hordozójának. E vélemény téves: a csomóvá halmozódott lymphoidsejtek ártatlanok; kifejlődésük után elég rövid idő múlva elvesztik életképességüket és a visszafejlődés útján megsemmisülnek, felszívódnak helyenként teljesen, máshol csak részben ; itt csak törmelékek maradnak meg. Veszedelmesek a diffus infiltratiót képező, mélyen fekvő sejtek : ezek, ha elég tápláló anyagot kapnak, továbbfejlődnek, 1 Majdnem vonakodnám mint szerkesztő a tanárt elismertetni, íme, a foglalkozásokból eredő helyzeti ütközések egyike ! Mert akadhat aki gondolja: „az assistense dicséri és ö kinyomatja“. De mit tegyek? Ha segítés keli, elsőben magunk erőlködünk, azután barátainkra számítunk, — elleneinktől sok, ha nem gátolnak. így ám dicsérjen a szerző, én is dicsérem, — mert ebben semmi új vagy meglepő. Előre tudhatta mindenki ; különben nem lennénk együtt. Schulek.- Felolvasta a budapesti kir. orvosegyesület 1893. év május 13-dikán tartott ülésen.
