Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1893-04-30 / 2. szám
26 SZEMÉSZET 1893. 2. sz Förster (Ueber Hemeralopie stb. 1857) vizsgálataiban nem vetett ügyet a pupilla nagyságára. Charpentier (Arch, d’ophthalm. VI.) a saját fotomóterjével tett vizsgálataiban úgy igyekezett a pupilla változó nagyságának befolyását kirekeszteni, hogy a szem előtt levő diafragmának 2 mm. nagyságú nyilasán nézetett keresztül. Bjerrum (Arch. f. Ophthalm. XXX. 2. 1884) egyrészt azt bizonyítja, hogy gyönge világosságban nem igen külömbözött az eredmény, akár javította a saját myopiáját, akár nem; másrészt igen tág lévén az ő myopiás szemének a pupillája, eserinnel szűkítette meg, mintegy 2 mm.-nyíre. Szűkített pupillával tett vizsgálatai szerint gyönge világosságban a szűk pupillájú szemének látása élessége felényi lett, mint a másiké, úgy, hogy jelentékeny fokú hemeralopiája támadt. Azonban hemeralopiás betegek vizsgálásáról írván, megjegyzi, hogy synechiák kivételével, sohasem lehet a pupilla olyan szűk, mint az eserinnel megszűkített pupilla, úgy, hogy a hemeralopia ritkán lehet a pupilla megszükülésének eredménye. Azonban az ő vizsgálata, melyre egészen más okból jutott el, csak annál jobban megerősíti az én felfogásom helyességét és igazoló kísérletem eredményét. A pupilla szűk volta okozta hemeralopiát, illetőleg fogyatékos adaptálódási, természetesen, nem olyanformán kell magyarázni, mintha tág pupilla mellett az ideghártya hamarább megpihenne, pigmentes epitheliumának föstékszemcséi előbb megüllepednének, hanem az a megfejtése, hogy az újjátermelődés állapotába való visszatérés közben elért fény iránti érzékenység fölkeltéséhez hamarább jut be elégséges világosság, míg szűk pupilla mellett a fény iránti érzékenységhez képest aránytalan marad a bejutható világosság1. Tumor cavernosus orbitae. Feuer N. magántanártól.1 A szemgödör sebészetének is megvannak a saját diadalai. Ha pl. sikerül retrobulbaris tályogot, illetőleg csonthártyalobot, mely a látideget vagy az egész szemtekét romlással fenyegeti, idejekorán felfedezni és megnyitni; vagy ha egy tumort, mely a szemtekét az előrenyomás által tönkre teheti, az utóbbinak kímélése mellett eltávolítunk : akkor ezen eljárás eredménye eléri a legsikerültebb glaucoma-műtét értékét is. Egy ily háladatos kóresetet van szerencsém a szaktárs uraknak ma bemutatni. Exstirpált tumor cavernosus orbitae-ről van szó, mely a szemtekét oly annyira előnyomta, hogy ez a keratitis xerotica és ennek következtében a tökéletes romlás veszélyének ki volt téve. A tumor cavernosus orbitae — a mint a szaktárs urak előtt ismeretes — már magában véve ritka bántalom; míg azonban az eddig észlelt esetek legnagyobb számában az új képlet a szemgödör hátulsó részében az úgynevezett izomtölcsérben fészkelt, addig a bemutatott tumor, mi különösen ritka, oldalt s annyira elől fejlődött, hogy a szemteke kímélése mellett könnyen volt kiirtható. 1885 junius hóban még a szabadkai kórházban működvén, elő vezettetett nekem egy 8 éves fiú, kinél sötétkék, lágy tapintató tumor indult ki a bal orbita felső-belső részéről, és lefelé az alsó szemgödör szélén túl terjedt. A szemteke oly nagy mérvben volt ki- és lefelé nyomva, hogy a szarúhártya a szemhéjak által alig volt befedhető s annak közepén a felhám folyvást lefoszlott. A beteg, ki a jobb szemen teljes látóképességgel bírt, a bal szemen csak ujjakat volt képes olvasni 8 m. távolságban; a szemtükörrel ezen szemen nagyfokú hypermetropia, rendetlen As, tág és kanyarodott reczehártyavénák, de semminemű más rendellenesség nem volt constatálható. A műtétet olyképpen végeztem, hogy mindenekelőtt az alsó szemhéjon, párhuzamosan a széllel, haránt bőrmetszést végeztem, és előbb ezen seben át, azután pedig a szemhéjrésben, 1 Előadta az 1893. évi február lió Ü3-diki szemészeti értekezeten. a függélyesen bemetszett kötőhártyán át, az újképletet környékétől szabaddá tettem, míg nem az csakis a felső belső orbitarészeu volt rögzítve. Finom burok vette még körül a daganatot, melyből bemetszésre, sárgás savó ürült. Végül meztelen lógtak le a tumor hurkai, mint a teleszívott nadályok; akkor fonallal ellátott lekötési horoggal a daganat alá mentem ; de minden elővigyázat mellett egy — valószínűleg a csonthoz tapadó — rész meg lett sértve, mert egyszerre sötétkék vér nagy áramban folyt le az arczra. A vérzés azonban_ hamar megszűnt és csak némi szivárgás volt még észlelhető. Úgy látszik, hogy a vérdaganatnak az anyavénával való összeköttetése nagyon szűk volt. A daganat lehetőleg magasan leköttetett és levágatott, a bőr- és kötőhártyaseb pedig összevarratott. Néhány nappal a műtét után a lekötési fonal kivágatott és a seb gyógyulása rendesen ment végbe. 1885 deczember 1-én: Bal szem mélyebb a másiknál, de még mindig divergens állású. H (a szemtükörrel) kb. 1/6, a reczehártya visszerek most is tágabbak és kanyarodottak. Jobb szem: V 6/6, szemtükörrel H 1/20. A bal szem mélyebb fekvése olyképen magyarázható meg, hogy a tumor által a szemgödörszövet részben elnyomatott, úgy hogy eltávolítása után a szemgödör tartalma a másikénál kisebb lett. 1886 január 12-dikén: Tenotomia recti externi oculi í sinistri, hogy az internus működése könnyebbíttessék. 1887 év végén: Hat bét óta fennálló nagy köhögés következtében a tumor maradéka nagyobbodott, a szem megint kissé előre nyomult. Meddig tartott ezen látszólagos recidiva, nem tudhattam ki, miután a beteget ezentúl csak évente egyszer láttam. 1888 augusztus 24-dikén: A szem megint mélyebb a másiknál. A tumor helyének megfelelőleg a kötőhártya valamint a szemhéjbőr alatt kendermag nagyságú varix. A veleszületett. nagyfokú amblyopia által fentartott strabismus divergens daczára a szemteke mozgása befelé szabadabb, mint kifelé. 1891 augusztus 15-dikén : Bal szemen V 4/100, Hm 1/16, V 7/100; a többire nézve ugyanazon lelet mint a múlt évben, és ezen állapot most sem változott A borszeszben keményített tumor későbben felmetszve szivacsszerű [felületet mutat, melyen tág, de elég erős fallal biró visszerek s más üregek illetőleg vértartányok láthatók. Górcsövi metszeteken loupén át a tumor trabecularis szerkezetűnek mutatkozik, mely trabeculák — a mint a górcső alatt constatálható — legnagyobb részben ruganyos rostokból állanak, melyek zsírszövetet, tág vénákat és falnélküli vértartókat foglalnak maguk közt. Fabiny T. János hátrahagyott hiadatlan kéziratairól* Grósz Emil dr. tanársegédtől. A budapesti egyetemi szemklinika könyvtára, melynek alapítója Schulek Vilmos tanár bőkezűsége folytán 10,000 frt alaptőkéje, 1200 kötet szakmunkája van s melynek 17 folyóirat jár (1 magyar, 8 német, 4 franczia, 8 angol, 1 olasz), nagybecsű kéziratgyüjteménynyel szaporodott. Fabiny T. Jánosnak, a budapesti egyetem egykori szemésztanárának hátrahagyott iratait a család átengedte a könyvtárnak, s ezek áttanulmányozása meggyőzött arról, hogy tudományos s nemzeti szempontból egyaránt becsesek, mert újabb bizonyítékai annak, hogy a szemészetnek nálunk aránylag korán akadtak hivatott művelői. Ha egy pillantást vetünk azon állapotra, melyben az orvosi tudományok hazánkban a század elején voltak, meglepetve látjuk, hogy a szemészet milyen korán szabadult fel alárendelt helyzetéből. Ez legjobban kifejezést nyer abban, hogy Plenck József az 1774-dik évben megjelent szabályrendelet alapján még a múlt században előadta az egyetemen a szemészetet, mint melléktárgyat, sőt 1780-tól külön fizetést is kapott * Először ismertetve a budapesti kir. orvosegyesület 1893. április 15-diki ülésén.
