Szemészet, 1892 (29. évfolyam, 1-5. szám)
1892-10-30 / 5. szám
SZEMÉSZET 1892. 5. sz. 44 adott esetben a legvérmesebb várakozást is felülmúlta. Az objectiv vizsgálat széles szabadszárú colobomát, cataracta incipienst, mérsékelt fokú hyalitist s atrophia chorioideae-t mutatott ki. 20. Sch. M.-né, 52 éves nő, 1885. deczember 5-dikén jelentkezett. Kiskora óta rövidlátó. Jobb szemét két hó előtt megütötte. A jobb szemen teljes ideghártyaleválás van, látás csak fénysejtésre szorítkozik. A bal szem üvegtestében számos kóválygó czafat s a visus = M. T5 D. 5/60. Iridectomia és hat piloearpin-injectióra a látás a bal szemen 5/30-ra emelkedett. 21. K. S.-né 1876. április 29-dikén jelentkezett. Jobb szeme két, bal egy éve romlik. Jobb szem üvegtestében nagy tömegek úszkálnak, a bal szemfenékben kisfokú myopiás elváltozások. Pilocarpin-injectiókra a jobb szem látása kézmozgásról 1 Vü méterre való ujjolvasásra, a bal szemé % ■ i'ől 5/5-re emelkedett (kisfokú m. mellett). 22. G. J. 40 éves nő, 1891. május 4-dikén jelentkezett. Kiskora óta rövidlátó; a bal szemén már régóta lát rosszúl, míg a jobban egy hét óta. Jobb szem üvegtestében nagy kóválygó czafatok, bal szemében csak pontszerű homályok. Papillák körül érhártyasorvadásos gyűrű. 18'0 D. Myopia mellett látása csak 3—4 méterről való ujjak olvasásából áll. Jodkálium- s pilocarpin-injectiókra állapot változatlan. Iridectomia. Az üvegtesti homályok főleg a bal szemen tisztultak. Látás négy hét múlva még változatlan. A myopiás hyalitis gyógykezelésében is tehát a legkiválóbb eredményt az iridectomia nyújtotta, mint azt a 19. és 20. számú kórleírások kétségtelenül igazolják. A következő esetekben az üvegtesti homályok más kisérő elváltozások nélkül önként keletkeztek. 23. P. J., 58 éves, hivatalnok, 1887. január 21-dikén jelentkezett. Egy fél éve lát fekete fonalakat szemei előtt. Mindkét szem üvegtestében rögök úszkálnak. A látás l’O D. hypermetropia mellett 5/10. 16 pilocarpin-injectiót kapott, mire az üvegtest feltisztult s a látás is javult pár betűvel. 24. 0. M., 24 éves nő, 1884. október 18-dikán jelentkezett. Látása már egy fél éve romlik s fekete pontokat is lát. A jobb szem üvegtestében finom porszerű borusság közt annak elülsőbb részében sűrűbb ezafatos homály. Szemfenék ép. Látás a jobb szemen 0‘5 D. hypermetropiával 5/20,abalon ■%. Jodkálium belsőleg s pilocarpin-injectiók. November 18-dikán % visussal s alig nehány ezérnavastagságú üvegtesti homálylyal távozott. 1885. április 17-dikén újra jelentkezett. 5/J5-re csökkent visussal. A látásromlás oka újra üvegtesti borusság. Iridectomia. A klinikáról tizednapra távozott, üvegtesti homályok akkor még voltak. Többé nem jelentkezett. Sérülésből eredő üvegtesti homályokkal elég gyakran találkozunk. Szolgáljanak példakép a következő esetek. 25. W. Á., 21 éves, földmíves, 1884. október 20-dikán jelentkezett. Bal szemét 5 éves korában gyuladás tette tönkre. Jobb szemét öt hét előtt ütés érte, azóta lát rosszul. A jobb szemtekén nehány conjunctivális tágult ér, pupilla rendesnél tágabb, a lencse elülső tokján két fehér petty, az üvegtestben sűrű porszerű homályok közt nagy kóválygó czafatok. A bal szem sorvadt. Látás a jobb szemen ryfi0. Előbb eltávolítottuk a bal érzékeny szemtekét. Később pedig iridectomia a jobb szemen, eltávozáskor a látás már 5/20 ? s az üvegtest lényegesen tisztult. 26. P. A., 32 éves, kovács, 1885. deczember 14-dikén jelentkezett. Hat hét előtt vasszilánk sértette bal szemét. Eltávolították azonnal az idegen testet. A bal szem corneájának külső alsó szélén 2—3 mm.-nyi vonalas heg. Pupilla atropintól tág. A lencse elülső tokjától a sérüléssel szemközti helyből finom szürke sávok húzódnak hát felé, az üvegtestben sűrű pontszerű s ezafatos homály. Jobb szem v. = 5/5 E., a balé “le0 M. 15 I). v. = 5/20. Jodkalium belsőleg, s 11 pilocarpininjectio (O'Ol). Eltávozáskor az üvegtesti homályok majdnem teljesen felszívódtak s a látás is javult egy egész sorral (5/i5). 27. T. A., 14 éves, tanuló, jobb szemének lágy szürke hályogját 1878. október 8-dikán discindálták, utána punctio corneae s már ugyanazon hó 17-ikén convex ÍO’O D.-val 5/30 ? visussal távozott, mely látás nem javult, minek okául az üvegtestben székelő homályokat ismerték fel. Deczember 28-ikán újra felvették. A fekete pupillán át gyors mozgásokat végező czafatok láthatók az üvegtestben. Látás -j- ÍO'O D.-val Vao ■ 12 pilocarpin-injectio után az üvegtest lényegesen tisztult s a látás is 5/10-re emelkedett ugyancsak + ÍO'O D.-val. S ha most e 14 esetben végig tekintünk, azonnal szembeötlik, hogy a kezelésben mily kiváló szerepet játszott az iridectomia. Azon öt esetben, a midőn a hyalitis az uvea megbetegedésével volt együttesen jelen, mindannyiszor iridectomiához folyamodtunk s bár a legtöbb esetben nem volt tensiováltozás, az üvegtesti homályok az operálás után gyorsan tisztultak. Pedig minden alkalommal azt tapasztaljuk, hogy a jó hatás még hónapok múltán is érvényesül, valódi értékét tehát csak azon betegekkel szemben méltányolhatjuk, kik hosszabb idő után újólag megfigyelés alá kerültek (16. sz.). Négy esetben a hyalitis myopiával volt összefüggésbe hozható. Iridectomiát háromszor végeztünk A 19. és 20. számú kórleirások várakozáson felüli eredményt mutatnak fel. Minden complicatio nélkül keletkező üvegtesti homályok két közölt esete közül egyszer, a három sérüléses eredetűből szintén egyszer végeztünk iridectomiát, az ezúttal ismertetett 14 esetben tehát tízszer. S az eredmény miatt egyetlen egyszer sem volt okunk megbánni, sőt a siker olyan, a milyent egyetlen más eljárással sem sikerült elérnünk. S ezúttal megelégszem ama tény igazolásával, hogy az iridectomia a hyalitis minden alakjánál jogosult eljárás, s hogy nemcsak azon esetekben várhatunk tőle jó eredményt, a midőn a fő elváltozást az uvea betegsége képezi. A trachoma orvoslásához. Csapodi István dr. egyetemi docens hozzászólása a magyar orvosok és természetvizsgálók brassai vándorgyűlésén tárgyalt kérdésben. A trachoma orvoslásának újabb módjai során teljesen helyeslem az előadó úr (Feuer Náthán dr.) fölfogását, mely szerint az egyptomi szemgyúladás gyógyításában olyan nagy jelentőséget tulajdonít a mechanikus orvosló módoknak. Mechanikus eljárással kétségtelenül nagyon megrövidíthetjük ennek az orvos és a beteg türelmét egyaránt kimerítő bajnak gyógyulása idejét. A mechanikus gyógyítás módjai közül a kinyomkodásnak vagyok híve. A kinyomást akár két ujjunk körmével is telietjük, ha a rögök jól hozzáférhetők; többnyire azonban a pillaszedő csípővel teszem, melynek széles, sima végei erre a czélra igen alkalmasak. Nem csak a határolt kocsonyás göböket nyomkodom ki, hanem a tömöttebb beszűrődésű helyeket is legalább megpattogtatom, sőt ha a duzzadt áthajló redőbeu nem is látok elhatárolódott göböket, az egész kifordított áthajló redőt végig nyomkodom, mintegy kifejem. Az embert szinte meglepi a kocsonyás rögök kiserkedése. Kinyomkodás előtt a szemet kokainozoin, legalább a művelet kezdetén nyugodtabbau tartja a beteg. Kinyomkodás után 1—2 %-os argentum nitricumoldattal erősen ecsetelem a kötőhártyát, azt értve erős étetésen, hogy perczekig hagyom behatni, a sérült helyekbe behatolni az étető szert, mielőtt konyhasó-oldattal leöblíteném. 11a meg is dagadnak a szemhéjak, csak jó hatást várok az előidézett gyúladásszerű reaktiótól. Ha a kötőhártya lelohadása után még mutatkoznak göbök, újra kinyomkodom őket és ismétlem az erős étetést. A Sattlerféle kikaparást kínosabbnak, mégis bizonytalanabbnak tartom. Egyetlen esetet tartottam a kaparásra alkalmasnak. A felső szemhéj kötőhártyájának feszes szakaszát lepte el a papillák elkocsonyásodása, mintha kandirozott lett volna a fölszine. Kis éles aczélkanállal, melyet a Daviel-kanál formájára készíttettem, végig kapartam a kifordított szemhéj kötőhártyáját és erősen ecseteltem. Egy hét lefolyása alatt teljesen sima lett a szemhéji kötőhártya, bár ezzel nem akarom azt mondani, hogy a trachoma már ekkor teljesen gyógyult.
