Szemészet, 1892 (29. évfolyam, 1-5. szám)
1892-10-30 / 5. szám
50 SZEMÉSZET 1892. 5. sz a 87. lapon pedig így szól: ,,az operatio nehéz, mert megsérthetjük a szem lencséjét.“ Ez ellenmondás.11 Ezen kifogása a bírálatnak szintén teljesen alaptalan, mert a 86. oldalon egészen más operatióról van szó, mint a 87. oldalon, sőt külön czímmel is bir a fejezet. A 86. lapon u. i. a Ghesclden által első ízben végzett és Wecker által módosított egyik iridotomia van leírva, míg a 87. lapon az iridotomia azon más neme van ismertetve, melyet Wecker „iridotomia simplex“ név alatt, állandósult középponti szarúhártyai és lencsehomályoknál ajánlott és végzett először. A 87. lapon tehát egészen más nevű, más eredetű, más kivitelű és más indicatióval biró operálásról van szó, mint a 86. lapon. Ellentmondás tehát nem létezik. Bírálat: Hogy az iridektomiánál a lencsét is el kelljen távolítani, valami szokatlan complicatio; én soha sem láttam. “ Legyen megengedve ezen kifogással szemben a mondatot idézni, mely ezen kifogásra szolgáltatott alkalmat. Ezen mondat könyvem 83. oldalán így hangzik: „Ha a lencse leszakadna a sugárszalagról, akkor annak eltávolítása lesz szükséges. Ez felette ritka complicatio.“ A bírálat tehát majdnem szóról szóra kifogás alakjában ugyanazt mondja, mit én mondok. Bírálat: „A glaukoma operálásainál a punctio corneaeröl azt mondja: „a műtétnek nincsen foganatja“. A glaukoma fulminánsnál, a hol iridektomiát nem lehet végezni, a punctio corneae valóságos megmentöje a szemnek.“ Itt a bírálattal először azért kell foglalkoznom, mert helytelen idézés történt. A mondat u. i. könyvemben így hangzik: „Ez utóbbinál (glaukománál) a műtétnek nincsen foganatja, mert a szem tensiója csak addig csökken, míg a szarúhártyai seb nem consolidálódott, mihelyt azonban az összenövés erős, a tensioemelkedés csakhamar újból jelentkezik.“ Én tehát a punctio hasznát nem vonom egészen kétségbe és csak arra hívom fel az olvasó figyelmét, hogy ne remélje a glaukomát punctiókkal igazán gyógyítani és ne odázza el miattuk az iridektomiát. Hogy ezen nézetem helyes, arra nézve legyen szabad Arltot idézni, a ki műtéttanának 1 370. oldalán a punctióról ezeket mondja: „Dass sie bei Glaukoma keinen bleibenden Nutzen gewährt und daher nur behufs momentaner Herabsetzung des Druckes noch Anwendung finden kann, ist gegenwärtig wohl hinreichend festgestellt.“ Stellwag2 tankönyvének 108. oldalán a punctio corneae-ről a következőket Írja: „Vor nicht Langem wollte man in systematischer und der Zahl nach unbegrenzter Wiederholung der Paracenthesis eine Art Wundermittel gefunden haben, dessen Einfluss Glaukoma beseitigt. Vorurtheilsfreie Versuche haben jedoch diese überschwenglichen Hoffnungen alsbald wieder zerstört und das Verfahren als ein unzweckmässiges herausgestellt.“ Klein1 2 3 tankönyvében a következő olvasható: „Die Iridektomie ist demnach das einzige, bei Glaukom wirksame Mittel und alle anderen Heilpotenzen, Purganzen und selbst methodisches Ablassen des Humor aquacus (Kammerparacentesen) haben sich als trügerisch erwiesen.“ De ezeken kívül sem Fuchs, sem Mauthner, sem Vossius, sem Schmidt-Rimpier, sem Knies, sem Michel nem propagálja a punctio corneaet glaukománál. Foglalkoznom kell a bírálattal itt még azért is, hogy mulasztást követtem-e el, midőn nem említettem azt, hogy glaukoma fulminánsnál nem lehet iridektomiát végezni. A mulasztás vádja nem terhel, mert épen a glaukoma fulminánsnál azonnal kell iridektomiát végezni. Hivatkozom a következő szemorvosok nézetére: Arit fentemlített könyvének 357. oldalán, a glaukoma fulminánsnál ezeket Írja: „In solchen Fällen lässt sich von der Iridektomie nur gleich Anfangs, längstens in den ersten 2—3 Tagen ein mehr weniger befriedigender Erfolg erwarten.“ Stellwag az iridektomia időpontjára nézve már említett könyvének 361. oldalán ezeket Írja: „Namentlich beim fulminirenden Glaukom ist ein allsogleiches operatives Einschreiten (iridektomia, nem pedig punctio) ein dringendes Gebot.“ 1 Operationslehre. Handbuch der gesammten Augenheilkunde von Graefe-Saemisch. III. Band. 2 Lehrbuch der praktischen Augenheilkunde. 3 Lehrbuch der Augenheilkunde. Pag. 577. A Graefe-Saemisch V. kötetének 132. oldalán1 a következőket mondja a szerző a glaukoma fulminánsról: „Hier darf mit der Ausführung der Iridektomie nicht gezögert werden, da schon etc.“ Ezen szemorvosok, kiknek neve nem rossz hangzású, nem osztják tehát a bírálatban hangoztatott nézetet, hogy a glaukoma fulminánsnál nem lehetne iridektomiát végezni. Bírálat: „Az optical iridektomia sebkészítésénél, ha lándzsánk a cornea lemezei között marad, azt ajánlja szerző, hogy ugyanazon a helyen újabb sebet (punctiót) csináljunk. Ennek már e helyen nincsen czélja, mert a két lemezre választott cornea-terület el fog homályosodul; c hely optikai czélra nem való.“ E kifogásra vonatkozólag csak a munkám 82. oldalán olvasható és ezen kifogásra alkalmat adott mondatot kívánom idézni. A mondat így hangzik: „Ezen hiba (t. i. ha a lándzsával a cornea lemezei közzé jutunk) javítható és pedig az által, hogy egy második, helyes punctiót végezünk.“ Bírálat: „Nagyon tévesen van indokolva az is, hogy a fiatalkori hályog discissióját miért végezzük keratonyxissel.“ — Munkám 95. oldalán u. i. azt irom: „Az ezen czélból (fiatalkori hályogoknál) végzett discissióhoz mindig a keratonyxist választjuk.“ Ha skleronyxist végeznénk, akkor, hogy az eszközzel a sklerán keresztül a mellső lencsetokhoz férkőzhessünk, hátulról keresztül kellene szúrni a lencse egész vastagságán. Ez nem volna czélszerű, mert a lencse állományának nagymérvű duzzadására és ezen duzzadás veszélyes következményeire adna alkalmat.“ Ez tehát a nagyon téves indokolás. Fuchs2 tankönyvének 744. oldalán a következő olvasható: „Bei vollen, weichen Staaren, die zur Quellung und Resorption gebracht werden sollen, darf man die Discission nicht durch die Sklera machen. Man müsste dann um die vordere Linsenkapsel zu spalten, mit der Nadel durch die ganze Linse dringen und dieselbe zerstückeln, was zu sehr stürmischer Quellung Veranlassung geben würde etc.“ E két felfogás körülbelül megegyezik és azzal beérem. Bírálat: „A 37- lapon a Saemisch-féle keratotomiához szükséges eszközök között az iriscsipöt is felsorolja, sőt ábráját is adja, de hogy mire használja, arról nem szól.“ Ezen kifogást illetőleg munkám 38. oldalának 7. sorában olvasható következő mondatra utalok: „Néha a geny olyan összeálló és nyúlós, hogy csakis az iriscsipövel távolítható el. Világosan ki van tehát Írva, hogy mire használjuk ezen műtétnél az iriscsipöt. A szerkesztő úrtól nekem ezen válasz számára concedált helyszűke miatt nem foglalkozhattam a bírálat valamennyi kifogásával, egy-két kifogásról teliát nem emlékezhettem meg. Ezt sajnálom. További reflexiókat a bírálathoz nem kívánok fűzni. Sapienti sat. Hr. Hoor Károly cs. és kir. ezredorvos, egyetemi magántanár. Klinikai közlemény eh. Grósz Emil dr. tanársegédtől. Bonczlelet. A Szemészet 1892. évi 4-dik számában a Klinikai közlemények között „Atrophia nervi optici totalis oculi dextri, partialis oculi sinistri, hemianopia temporalis oculi sinistri “ czim alatt R. F. férfibetegünk kórleirását ismertettem, s a szemen észlelt tünetek alapján a bántalom okául agyalapi elváltozást jelöltem meg, „melynek kiindulása a jobb nervus opticus körül lehet s innen tovább terjedve, a jobb tractus opticus elroncsolására vezetett“. A betegség mivoltakép pedig álképletet tartottam valószínűnek, melynek továbbfejlődése az egyén életét is fenyegeti. Augusztus 18-dikán nagy fejfájásai miatt az I. belgyógyászati klinikán kértünk számára felvételt, hol szep-1 Specielle Therapie der einzelnen Glaukomstadien und Formen. s Lehrbuch der Augenheilkunde. Wien. 1889.
