Szemészet, 1892 (29. évfolyam, 1-5. szám)
1892-06-26 / 3. szám
26 SZEMÉSZET 1892. 3. sz. helyességét, hogy az egyedüli biztos mód e késői gyuladások meggátlására, az irisnek a hegből való kimetszése. De beszéljenek maguk a kórleírások: 1. K. A. 28 éves férfi 8 éves korában scarlatina után szemgyuladásban szenvedett, mely idő óta bal szemén rosszakul lát. 3 hó óta megújuló fájdalmai vannak e szemben, melyek tűrhetetlenekké fokozódtak az utolsó hetekben. A bal corneát mérsékelt fokú ciliaris iujectio övezi, külső szélénél körülbelül 3 mm. átmérőjű kékes fehér tömött, felületén kikopott folt, melybe az iris belehúzódik; pupilla körtealakú, csúcsával a heg felé tekint. Csarnokvíz zavaros, iris puffadt szálazatú, fénytelen, csarnok aljában 2'5—3 mm. magas genygyülem. Fájdalmak nagyok. 2 hétig meleg borogatással 1% atropinoldat csöppekkel kezeltük, de rövid ideig tartó fogyás után a hypopion újra fokozódott. Ekkor sphinctcrolysis anterior secundum Schulek, mire a szem megbéktilt, az irisben a hegnek megfelelő kis hiány, sphincterek szabadok, csak az alsó szár tapad periphericusan még a heghez. 2 héttel később 1 méterről olvas ujjakat. 2. B. J. 40 éves férfi bal szemét megelőző gyuladás után Bécsbcn operálták 20 év előtt. 2 hó óta újra fájdalmai vaunak. A cornea belső harmadát tömött kékes-fehér, közepén sötét pontszerű alakban mutatkozó nyílást tartalmazó folt foglalja el, melybe az iris belenőtt, kívül felül az irisben szabadszárú széles coloboma van, iris bágyadt, csarnok aljában geny. Szemteke a corpus ciliare tájékán nyomásra igen fájdalmas. Meleg borogatásra, 1% atropin-oldatra az izgalom csökkent, ekkor spbincterolysis anterior secundum Schulek és a fistula helyének érintése thermo-cautherrel. 11 nappal utóbb a hegből kiszabadult irissel, békés szemmel távozott, a v = 1 méterről olvas ujjakat. 3. 0. J. 22 éves férfi bal szemét 10 év előtt madár a csőrével megütötte, utána megoperálták s azóta e szem csekély látással békében volt. Jelentkezése előtt 1 nappal újra megfájult a szem. A bal szem héjai vizenyősek, élénk conjunctivalis és ciliaris injectio, a cornea alsó harmadának határán körülbelül 7 mm. bosszú és 2 mm. széles tömött fehér heg, mely külső végén egyenetlen felszinű s lepedékes és melybe az iris megfelelő részével belenőtt, a limbusnál felül kivtil linearis hegvonal, melynek megfelelőleg az elmosódott szálazatú irisben keskeny szabadszárú coloboma. Csarnok aljában 3 mm.-nyi geny, corpus ciliare nyomásra fájdalmas. Meleg borogatásra az izgalom kevesett engedett, geny mennyisége csökkent s most látható, hogy az iris alul ciliaris széléről kis területen levált. 10 nappal utóbb spbincterolysis secundum Schulek, melyre az iris a belső oldalon a hegből teljesen kiszabadult, 4 héttel később e szemen alig van az izgalomnak nyoma, geny nincs, látás csak kézmozgás. 4. M. G. 28 éves férfi 20 év előtt szemgyuladásban szenvedett, mely idő óta bal szeme hibás. 8 nap óta újra vannak fájdalmai. A bal szem héjai vizenyősek, corneát chcmosis övezi, külső alsó szélénél 3—4 mm. átmérőjű tömött kékes-szürke folt, melybe az iris belenőtt, cornea többi része füstszerfien borús, csarnokvíz zavaros, iris bágyadt, puffadt, pupilla szűk, körtealakú, csúcsával a heg felé tekint, a szemteke spontán is, de főleg nyomásra igen fájdalmas és jelentékenyen protrudált. Pár nap alatt a gyuladás a leghevesebb panophtalmitis képét mutatta. 5. B. D.-né 27 éves nő jobb szeme 10 év előtt bő genyedéssel járó gyuladásban ment tönkre, bal szeme ugyanekkor romlott meg, de pár nap előttig látott rajta s kívülről is csak kis fehér folt volt rajta látható. Jelentkezésekor a bal szem héjai feszesek, kidagadtak, corneát chemosis övezi, alsó szélénél 3 mm.-nyi egyenetlen felszinű heg, melybe az iris belenőtt, csarnokvíz zavaros, iris bágyadt, pupilla szűk, aláfelé elhúzódott, területében izzadmány. Pár nap alatt heves panopbtalmitissé fokozódott a gyuladás scleralis áttöréssel. 6. 0. J. 11 éves leány 9 év előtt hosszas szemgyuladásban szenvedett, minek következtében bal szeme látása teljesen elveszett. Újabban e szem csak 5 nap óta fáj. Szemhéjak párnaszerűen kidagadtak, szemteke protrudált, corneát chemosis övezi, felső része genyesen beszűrődött, alul még felismerhető a kikopó beg. 1 bét alatt meleg borogatásokra a panophtalmitis visszafejlődött. A hódmezővásárhelyi városi szemhórhóizból. Imre József dr.-tól. I. Az üvegtestben szabadon mozgó test keletkezéséhez. A budapesti kir. orvosegyesület f. évi ápril 30-diki ülésében Goldzieher V. t. kartárs úr egy beteget mutatott be, kinél mind a két szem tivegtestjében levő nagyobb zavarosság és mozgó hártyák mellett egyik szemben egy babnagyságú, mozgó, napvilágnál benézve is látható, alsó részén piros foltot mutató csomó látszott; ennek keletkezésére nézve a bemutató véleménye az volt, hogy az „a hyalitissel összefüggésben álló lobos képződmény“, míg Grósz Emil tanársegéd úr eseteiben a hasonló képleteket vérömlés maradványának tekintette. Minthogy Goldzieher igen ritkáknak mondta a hasonló eseteket (a mi ellen nem szól az, ha egy nagy forgalmú klinika két hasonlót mutathat fel), de főleg azért, mert a keletkezés módjára nézve újabb adatok épen nem feleslegesek, szükségesnek látom egy hosszabb időn át észlelt eset közlését, melyben teljesen hasonló jelenség kifejlődését több pbasisában lehetett szemlélni. Erdélyi Sándor, 25 éves szentesi juhászt 1891. október 2-dikán (199. sz. a.) vettem fel a szemkórházba. Bal szeme, mely addig egészen ép volt, bárom hónappal azelőtt, egészen hirtelen vakult meg alvás közben való átfázás után; a látás az átfázást követő egy nap alatt minden legkisebb fájdalom nélkül veszett el, s azután is soha fájdalom nem jelentkezett. Három hónapig részint jodkálit szedett, részint más belső szereket, mikről recipét nem mutatott, e mellett bedörzsölő kúrán is ment át, de állapota nem változott. Felvételekor: a bal szem valamivel keményebb mint a jobb, nyomásra nem érzékeny, nem lát semmit, még fényérzete is hiányos; a szemgolyó halvány, láta nem reagál semmiképen, középtág, iris a másik kékes-szürke színűtől igen eliitőleg sárgás, rajzolata rendes. A lencse tiszta, a szem belseje egészen sötét, lencsével bevetett világosságban közvetlen a szemlencse mögül sötét rozsdavörös reflexet kapok. Kétségtelen volt, hogy haemophthalmus posterior van jelen, melynek keletkezése, minden sérülést tagadván a beteg, kérdéses maradt. Azért vettem fel a beteget, hogy kísérletet tegyek a pilocarpinnal, melynek már sok hasznát vettem, mikor más nem segített. De kiderült, hogy a fiatal embernek szervi szívbaja van (kétliegyű billentyű elégtelensége, nagyobb túltengéssel) s ezért, miután hat napon át jodkálikenőcscsel dörzsöltettem a szemgolyót, elbocsátottam, nem igen remélve, hogy többször láthatom. Azonban nem telt bele két bét, s az én emberem újra előjött, jelentve, hogy „jobban lát“. A javulás ugyan csak abból állott, hogy fényérzete sokkal élénkebbé lett és belől felül némi vörös fényt láttam a szem belsejéből (szemtükörrel nézve) kiderengeni, de újabb reménységet merítve, továbbra is ajánltam a jodkális massage folytatását. A beteg ezt igen szorgalmasan folytatta és egy hónap múlva már azt a kedvező értesítést hozta, hogy még jobban lát; valósággal ujjakat olvasott excentrice 2 m.-ről, még sárgás iris, a szemgolyó rendes feszülése és még mindig egészen mozdulatlan láta mellett. Ekkor, az ambulantián igen sok dolgom lévén, a szem belsejébe nem tekintettem be. Ez évi márcziusban, tehát négy hónap múlva, ismét előjött az én emberem. A másságét hol elhagyta, hol újra kezdte. Ujjakat olvasott 3 m.-ről excentrice, a szemet fel- és befelé fordítva; a szem külső viszonyai változatlanok voltak. Szemtükörrel a szembe nézve közel a lencséhez mozgó, szürkés tömeget pillantottam meg; majd kitágítva a látát, következő
