Szemészet, 1891 (28. évfolyam, 1-6. szám)
1891-08-30 / 4. szám
46 S Z E M É S'Z E T 1891. 4. sz. a szerző eme következtetésre jut a glaucoma klinikus fogalmát illetőleg: „A számos bonczólási eredmény és klinikai megfigyelésből mindinkább egy sajátságos betegség domborodik ki, a mely a corneascleralis szél szomszédságának kis sejtes beszűrődésével, s a látóidegen gyaladásos tünetekkel kezdődik, s az irisperipheriának a corneával való összenövésére s a Fontana-féle térnek obliteratiójára, s ha nem gyógykezeltetik, megvakúlásra vezet, a látóideg charakteristikus kiváj olásával. A baj igen hosszú ideig chronikusan folyhat le, vagy mindjárt mint acut lép fel; előbb vagy később azonban mindig fellépnek külső lobos tünetek. Kellő időben és módon végrehajtott iridectomia vagy sclerotomia az összenövés következményeit paralysálhatja, a nélkül, hogy szükségképen megakasztaná azt. A genuin glaucomával identikusak a másodlagos glaucomák.“ Az úgynevezett glaucoma simplexet különválasztja a szerző a glaucomától, mint a melyik lobos tünetek nélkül folyik le, s a melynél az operativ beavatkozás eredménytelensége is, annak sajátságos volta mellett szól. Különválasztandók azon bajok is, a hol az ideiglenes vagy állandó tensio-emelkedésnek más oka van, pl. ha a luxált lencse elzárja a pupillát. Glaucoma helyett iridocyclitis adhaesiva, vagy valami hasonló néven szeretné nevezni a glaucomát. A tünetek theoretikus magyarázatát és az idegbefolyást illetőleg a következőképen szól: „Boncztani elváltozások minden esetre fennállanak már a tensio emelkedés előtt. Idegbefolyást annyiban kénytelenek vagyunk felvenni, a mennyiben meglevő bajnál rohamokat idézhet elő edény tágulás által. Legvalóbbszinü előtte, hogy a szem belsejében képződött, nem az általános vérpályán keringő, ingerlő anyagok, a szemből kilépve a fent említett helyeken sejtes beszflrődést s adhaesiv gyuladást okoznak. A látóidegről átterjed a gyuladás a környező chorioideára is (ható). Ezek azok a helyek, a melyeken boncztani változások találhatók. — (Centralbl. für Aughk. 1891. áprilisi füzet.) Lippay dr. — A negyedik Purkinje-féle képről, Tscherning Sarbonneban. — Az ismert „Purkinje-féle képek“ alatt négy kép értendő. Purkinje ennyit írt le, a negyedik a cornea hátsó lapjának a képe. Helmhoíz ezt nem látta, s azért fölvette, hogy a cornea felszínei parallelek. Tsch. vizsgálatai közben véletlenül rátalált. Szerinte legjobban látható, ha a vizsgáló, vizsgált és a lámpa oly helyzetben van, mint a milyet oldal lagos megvilágításnál használunk; czélszerű egy ÍO'O D.-ás luppát is használni. Ha a cornea mellső felszínének a képe, a pupilla közepén van, a 4-dik képet nem látjuk, de ha az első kép a pupillaris szélhez közeledik, még inkább, ha már az irisre esik, előtűnik a második, egy gyönge fényű, fennálló kép, a mely közel az elsőhöz, attól kissé befelé foglal helyet, s azt követi. A két kép közötti távolság nő a cornea széle felé (itt 1 mm. lehet). A pupilla területén kívül is látható, tehát nem a lencséről származik. Fényének ereje 130-szor csekélyebb mint az első kópé, mivel két, a törési képességben csekély különbséget mutató, átlátszó anyag határfelületén jön létre. Tsch. a kép nagyságát, s a kép helyén a cornea hátsó felületének görbülési sugarát is meghatározta. így, egy helyen, a látó tengelytől 30°-ra oldalt, a hol ,a mellső cornealis felszín görbülési sugara 9’76 mm., a hátsóé = 7'50 mm. A cornea hátsó lapját sphaerikusan görbültnek tartja, mivel a kép a peripheria felé alig növekszik, míg a mellső felszíné erősen. Létezik még egy ötödik kép is, a melyet csak a vizsgált egyén lát. (Centralbl. f. pr. Aughk. 1891. ápr. f.) Lippay dr. — Mely szemoperálásoknál használjunk cocaint ? Haab tnr.-tól Zürichben. — Haab chloroform narcosist ajánl gyuladásos szemtekék eltávolításánál, vagy a hol az előrement gyuladás után környezetével összenőtt; továbbá exenteratiónál, látóideg - resectiónál, könytömlő - kiirtásnál, ortitalis vagy a szemhéj környékebeli daganatok kiirtásánál s a hol az üvegtest nagyobb területen szabaddá tétetik. A többi szemoperálásoknál cocáin alkalmazandó. Egy cseppet se adjunk többet mint a mennyi épen szükséges, és Sohase adjunk egy dosisra többet 5 etgr.-nál, mert a mérgezés könnyen beáll. Az oldat tökéle-Budapest, 1891. Pesti Lloyd-társulat k tesen sterilisálandó. Hogy a gombaképződést megakadályozzuk 1 : 5000 sublimatban oldandó fel, ezt is időről időre főzzük fel. Idős egyéneknél, hályogkivonásnál nem közömbös, a szem feszülésének csökkenése miatt, mert ez nehézséget okozhat a lencse kiűzésénél, azért 2°/0 oldatból 2—4 cseppet tanácsol használni, a mi elég, ha iridectomiát nem csinálunk. Tenotomiánál és enucleatiánál a conjuuctivalis zsák megnyitása után, az inakra sőt fecskendő segélyével a látóideg és ciliaris idegek tájékára ereszti a cocaint. (Centralbl. f. pr. Aughk. 1891. ápr. fűz.) Lippay dr. — Négy esetben látott partialis croupot fellépni Pflüger tnr. — Az esetek különböző vidékről jött 19—21 éves egyénekre vonatkoznak. A baj, a szem belső felére szorítkozott, innen folytatódott a felső szemhéj szélére, a plica semilunaris caruncula és a belső szemzugra. Legjobbnak bizonyult ezen esetekben 1 :300 sublimat-oldattal való letörlés. (Centralbl. f. pr. Angiik. 1891. ápr. fiiz.) Lippay dr. VEGYESEK. — I) ajar din egy occlusióval bíró aphakiás szemen úgy operált, hogy a cornea alsó felében Graefe-késsel sclerotomiához hasonlóan két sebet ejtett; az egyik seben az iris csípőt, a másikon a csípő-ollót vezette be, mely utóbbival a csarnokban a középső iris darabot kivágta s a csípővel eltávolította. — Sgrosso egy atrophikus szemtekében az úgynevezett cyelitikus hártyában hyalin porczot talált. — Trousseau leír egy érdekes hypopionnal járó irido-chorioiditis esetet egy nőnél, mely irido-chorioiditis minden tisztulás előtt nehány nappal szokott előállani s utána eltűnik. Beállott terhesség alatt e rohamok eltűntek. A szülés előtt egy hóval az irido-chorioiditis ismét előállott, míg a következő roham a szülés utáni második tisztuláskor mutatkozott. Azóta ezen rohanlak ismét szabályosan állanak elő. — Galezowskia Sympathikus gyuladás okát a ciliaris idegekben keresi. 0 az enuclatio helyett úgy operál, hogy a négy egyenes izom tapadása alatt behatol a Tenon-tokba, a szemtekét körülfejti úgy, hogy csak a négy egyenes izom s a conjunctivát hagyja rendes helyén. A látóidegből egy darabot kimetsz. Parinaud azt hiszi, hogy a hályogoperatió után előálló delirium oka az atropin hatásán és az alkoholismuson kívül a szem bekötésében keresendő. — Schleich két esetében az ideghártyában és az üvegtestben vérzések fordúltak elő, a melyek után képződött kötőszövetet a szerző az ideghártya véredényeiből származtatja! — Masselon a retina azon elváltozásairól szólva, melyek retinavérzések után állanak elő, említi, hogy a vérzés helyén zsíros elfajulás áll elő, mely elfajulás előfordul arteriosclerosissal járó vérzéseknél, valamint haladó myopiánál is. — Sutphen esetében egy 10 éves leány bal szemüregében egy nyéllel biró daganat volt, melynek nyele a látóidegből indult ki. A látóideg erősen duzzadt volt, a szem atrophiás. Schirmer esetében egy 54 éves asszonynál az oeuloneotorius, abducens és trochlearis teljesen bénult volt, míg a trigeminus és facialis csak részlegesen. A szerző a bajnak okát egy alapi vérzésben keresi. — Salzer malarias cahexiánál következő szembajokat észlelt: 1. chronikus vemitis opticál; 2. az üvegtest diffus elzavarodását; 3. apró vérzéseket a retina kerületi részében : 4. hirtelen előálló vakságot, valószínűen embólia vagy vérzés következtében. A lázrohamok alatt különböző amplyopiákat észlelt, azonkívül a papilla és a retina erős vérbőségét és a pupilla és macula letea szomszédságában erős vérzéseket. (Knapp Archiv XXIII. 2. ,f.) :_________ --pr. nyvnyomdája. (Dorottya-utcza 14. sz.)
