Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1890-12-21 / 6. szám
Melléklet az »Orvosi Hetilap« 51. számához. 6. SZ. Budapest, 1890. évi deezember 21. SZEMÉSZET. Szerkeszti SCHULEK VILMOS egyet, tanár. Tartalom. Neupauer Gusztáv dr. Cliolestearin az elülső csarnokban — Kocsis Elemér dr. A vesebajos szcingyuladásról. — Mergl Ödön dr. Adatok a trachoma kérdéséhez, -r- Baumgarten Pál dr. Klinikai közlemények. — Könyvismertetés. — Szemelvények. Cholestecu'iu az elülső csarnokban. Közli: Neupauer Gusztáv dr. tanársegéd. Kétségtelenül egyike a legszebb látványnak távul fel szemünk előtt, ha a szemet áteső fényben vizsgálva, annak üvegtestében számtalan arauyféuyben csillogó apró képleteket látunk, melyek a szem legkisebb mozdulatánál sűrű tömegben hol fel-, hol leszállanák, hol pedig különféle irányban úszkálnak az üvegtestben. Hasonlít némileg e látvány a havazáshoz egy hideg verőfényes napon, a midőn a fénysugarak a lehulló hókristályokon megtörve, azokat csillogó fényben tüntetik elő. A szemben e képet csakis akkor láthatjuk, ha az üvegtest lobos folyamat vagy szövetének degenerativ elváltozása következtében elhígult s benne cholestearin-jegeczek képződtek. Ezen szembajt, melyet hyalitis vagy synehisis scintillans (scintilla = szikra) névvel szoktunk jelölni, először irta le 1828-ban Parfait-Landrau, míg Baker és Stout 1840-ben mutatták ki. hogy e fénylő képletek cholestearin-jegeczek, mint azt Malgaigne már előbb is sejtette. Azóta számos ily eset lett közölve, sőt idővel a szemtekének egyéb részeiben is találtak cholestearin-jegeczeket. A hyalitis scintillans egyike a ritkábban előforduló szembajoknak, oly annyira, hogy a new-yorki és brooklyni kórház 45,572 betege között Webster állítása szerint csak 5 ilyen eset fordult elő. Nálunk e szembaj úgy látszik gyakoribb, a mennyiben kórházunkban évenként megforduló 5—6000 beteg között rendesen 2—3 eset találkozik. Néhány szerző a cliolestearin jegeczeket tartalmazó szemet górcsövileg is vizsgálta a nélkül azonban, hogy a cholestearin-jegeczek képződésének okát, vagy közelebbi körülményeit sikerült volna kiderítuiők. Ismereteink a cholestearint illetőleg általában még hiányosak. Tudjuk ugyan, hogy a cliolestearin egy egyvegyvértéiül alkohol, mely jellegzetes rhombalakú jegeczekben jeged, forró aether- és alkoholban, valamint zsírokban oldódik, míg vízben oldhatlan; ismerjük több jellegzetes reactióját, tudjuk, hogy a cliolestearin az állati szövetekben, a szövetnedvekben, de különösen az agy szövetében, az epében és epekövekben, fehér vérsejtekben előfordul; tudjuk, hogy a sejtmagvaknak fontos alkotó részét képezi; de hogy a cliolestearin minő szerepet játszik a sejtmagvak alkotásában, mily befolyással bir a sejt életére, vájjon oldva vagy szilárd alakban van-e a sejtmagvakban, ezekre a physiologiis számos vizsgálata daczára biztos választ még nem adhatunk. Biztos tényként mondhatjuk, hogy a cliolestearin rendesen előfordul ott, hol a nedvkeringés megváltozik, a szövetek táplálkozása rosszabbodik és a sejtek elhalnak; de hogy mily körülmények játszanak közre a cliolestearin kiválásában, vájjon a folyadékok megváltozott sótartalma, vagy a folyadékban képződött vagy abba jutott gázok okozzák-e annak kiválását, — ezt még biztosan nem tudjuk. A cholestearin ép életi viszonyok között mint a szövetelemek alkotó része, a szemben is előfordul ép úgy, mint szervezetünk egyéb részében is, de jegeczek alakjában a cholestearint normalis viszonyok között a szemben nem találjuk. Kivételt képeznek azon esetek, melyekben öreg emberek Uvegtestében kevés cholestearin-jegeczet találunk, melyeknek képződését a szem szöveteinek a korral járó degenerativ metamorphosisából magyarázhatjuk. Ily szemeken természetesen a látás is teljes, a kornak megfelelő lehet, ha csak a lencse átlátszósága, és az ideghártya állapota ezt megengedi. Rendesen azonban kóros folyamatok azok, melyek a cliolestearinnak jegeczekbeni kiválását okozzák. A cholestearin elég gyakran fordul elő az elszürkült lencsében, részint a túlérett öregkori hályog zsíros elfajulásának következményeként, részint pedig a sérülés által létrejött hályogokban. Ily hályogos lencsében a cholestearin-jegeczek gyakran oly mennyiségben vannak, hogy az egész lencsének sajátszerű fehéres szürke csillogó kinézést kölcsönöznek, mint a minő esetet Groisz dr. a Szemészet 1887-dik évi 2-dik számában közöl. Cholestearin-jegeczet találunk a szemben azon kóros folyamatok után is, melyek az érhártya és szomszédos szöveteinek gyuladásával jártak; itt első sorban kell említenünk az iivegtestet, mint a melyben a cholestearin-jegeczek aránylag a leggyakrabban s legkönnyebben találhatók. A hyalitis scintillans csaknem kivétel nélkül az öreg korban fordul elő. Ha cholestearin-kristályokat fiatal egyének szemében találunk, úgy ott bizonynyal vagy nagy fokban sérült, vagy a trophiának indult szemekkel van dolgunk, melyekben a szövetek degeneratióuak indultak. A cholestearin-jegeczeket tartalmazó szemeken a látás vagy teljesen tönkre ment — s ez a rendes — vagy igen hiányos. Ha van látás az olyan szemen, úgy az annál kisebb szokott lenni, minél több cholestearin-jegecz van az üvegtestben. Azonban a hyalitis scintillans jelenléte még nem zárja ki a jó látást. Ritkaság gyanánt kell itt felemlítenem Königstein1 esetét, melyben tökéletes látás mellett az üvegtestben számos sárgás vörös szemcsék és finom tű- és sphaeroid-alakú valószinlileg oxalsavas és kénsavas mészből álló képletek voltak. Webster D.2 szintén közli a hyalitis scintillans két esetét, melyekben a visus 2%0 volt. Különben én magam is ismerek 3—4 beteget, kiknél mérsékelt fokú hyalitis scintillans mellett a látás évek óta r,/70—8/3o volt. A cholestearin-kristályokat rendesen az egész üvegtestre kiterjedve találjuk, míg ritka eset, melyben azok az üvegtest csak bizonyos részére szorítkoznak. Wecker3 nézete szerint a cholestearin-jegeczek főkép az üvegtest elülső részében fordulnak elő, míg a szemteke hátsó részében ritkábban. Poncet4 egy hyalitis scintillanssal biró szemet górcsövileg vizsgálva azt találta, hogy az üvegtestben a cholestearin-jegeczeken kivíil nagy mennyiségben tűalakú tyrosinjegeeztömegek, azon kivíilgömbölyded phosphat-tömegek voltak, a mely utóbbiak többnyire oly sejtekre rakódtak, mint a minők érhártyagyuladás alkalmával az üvegtestben előfordulni szoktak. Ezen képletek keletkezésére nézve Poncet azt hiszi, hogy a sejtek a chorioidea elülső részének senilis elváltozása következtében az üvegtestbe bevándorolt sejtek volnának, a melyekre a phosphátok lerakódtak. Hogy miképen jutnak a cholestearin-jegeczek az üvegtestbe, erre nézve az általánosan elfogadott magyarázat az, bogy a cholestearin az üvegtestben 1 Königstein, Synehisis scintillans. Nagel, Jahresbericht der Ophthalmologie 1887. 2 Webster D., Synehisis scintillans. Knapp, Archiv d. Augenheilkunde. 1885. 3 Wecker L., Graefe-Saetniseh Handbuch d. ges. Augenheilkunde. 4 Poncet, Graefe-Saemisch, IV. k., 698. oldal.
