Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1890-11-16 / 5. szám
54 SZEMÉSZ E T 1890. 5. sz. való tapadásában 3 stádiumot lehet megkülönböztetni. 1. A maceratio stádiuma, 5—7 napig- tart, ennek mérve szerint elhal vagy odatapad a lebeny. 2. Az edényződés stádiuma, ekkor a lebeny duzzadt, vörös, hypertrophiás, könnyen vérzik, könnyű scarificatio ilyenkor helyén való, 3—4 hóig s tovább is tart. A 3-ik az edényvisszafejlődés szaka, erről még nem nyilatkozhatik a szerző, mert lebenyei még vérdúsak. Kiemeli, hogy a lebeny széleit erősen odavarrjuk a szemhéjhoz. Felső szemhéjon 7-szer, alsón 1-szer operált ily módon, az eredmény mindig igen jó. kivévén egy esetet, a hol a felső szemhéj átmeneti redője afticiált volt, a szemhéji aránylag ép a redőt kimetszette s pótolta, ez esetben nem állott be javulás. Lippay dr. — A berlini elme- és idegkórtani társaság ülésében TJhthoff egy 72 éves asszonyt mutatott be, a kinek látása egy reggelre hirtelen megromlott. Vizsgálatnál jobboldali hemianopsiát találtak minden szemtiikri lelet nélkül. Ezenkívül patiens alexiában is szenvedett. Folyékonyan írt diktálás után is, de elolvasni a már leírtakat nem tudta, még a saját nevét sem; ha azonban a hetük vonásait kezével utánna rajzolta, akkor megértette azokat. Szédülésről panaszkodik, s azonkívül gyakran pillanatszerűleg nem tudott gondolkozni, s beszédközben megakadt, mert a helyes szó nem jutott eszébe. Közelfekvő eseményekre nem emlékezik, a távolabbiakra igen. Kocsin útazva nem tudja, hogy előre vagy hátra halad-e ? Bénulásos tünetek egészen hiányzanak. Mint aetiologicus momentumot patiens előadja, hogy négy nappal azelőtt mindkét halánték táján ökölütést szenvedett. Ez esetben alexia hemianopsiával van együtt jelen, s a lobus parietalis inferior vehető fel a bántalom székhelyéül. (Centralblatt für Augenh. 1890. ápril). Kocsis dr. — A chronicus trachoma új gyógymódja. G. L. Johnson narkosisban a szemhéjat gummi spatula segélyével kifordítja és a conjunctivát a szemhéjszélhez közel beakasztott kettős horoggal megfeszíti. E két eszközt bal kezének ujjaival tartja, mig jobb kezében egy három pengélyű kést fog, melynek segélyével a szemhéjszéllel párhuzamos a szövet mélyébe hatoló bemetszéseket tesz. Törlésre bórsavas vattacsomókat használ. Az átmeneti redő liozzáférhetése kedvéért a horog beakasztásának helyét változtatni kell. A barázdákban ezután 4—6 elemmel összekötött platin electrodokat vezet végig. A villamaram erősségére nagy figyelmet fordít, mert túlerőssége esetén elszenesíti a szöveteket. Ha az átmeneti redő igen duzzadt, úgy keskeny sáv alakjában kimetszi. Az operálás után a tisztogatás következik, cocaint cseppent be, calomellel beporozza, végül hydronaphthol-vaselinnel (1 : 800) bekeni s nedves kötést alkalmaz. Egy hét alatt bekövetkezik a gyógyulás. A hydronaphthol-kenőcsöt még három hétig használja, a mosogatást bórsavas oldattal eszközli. E mellett roboráló belső szerelést ajánl (csukamáj-olaj, phosphorsavas syrupokat) s magas vidéket vagy tengerpartot tartózkodási helyül. Entropiumot vagy más diformitást 9G eset közül egyszer sem látott. Blepharophimosis megszüntetésére, ha a rendes eljárások cserben hagynak, a következő methodust ajánlja: ezüst sodronyt húz át az összenőtt külső zugban, összecsavarja a két véget, az arczhoz erősíti s egy hó múlva kivágja. Ez alatt a gyűrű körül hegszövet képződött s most már csak a conjunctivát kell a most szétválasztott sebszélekhez varrni. A xerosis stádiumában forró 2% bórsavas öblögetést használ vagy calomel-beliintést. A corneális homályok feltisztítására az állandó áramot dicséri, a mennyiben a 4 elemű telep negativ pólusát a cocainozott corneára illeszti, az anodot pedig a homlokra. Minden ülés 4 perczig tart. (Archiv für Augenheilkunde. XXII. 1. 1890.) Gross Emil dr. — A franczia szemésztársaság 1890-diki julius havi ülése. Górecki. Subconjunctivalis sebrotica repedés, mely subconjunctivalis lencselutatiólios hasonló. A szemet ért nagymérvű trauma után a látás rögtön elveszett. Szemhéjak épek; a cornea kerületét — annak felső-külső egy harmadát kivéve — subconj. ecchymosis köríti; mellső csarnok tele vérrel; a felsőbelső részen hasonló véraláfutásoktól körülvett lencsényi, áttetsző félig kemény terimenagyobbodás, mely a conjunctiva alá luxait lencsének vétetett. Midőn mintegy 10 nap múlva a hyphaema felszívódott s a pupilla területe szabad lett, azt találta, hogy az irisben a fennemlített terime-nagyobbodásnak megfelelő irányú repedés van ; hogy a lencse helyén van s domború széle az iriscolobomán keresztül jól észrevehető; hogy az iris a corpus ciliare felé visszahúzódott s valószínűleg a sclerarepedésbe szőrűit; s végre, hogy ama terime-nagyobbodást a conjunctiva alá tolult üvegtest-részlet okozza. Antiphlogistikus, majd csillapító szerelésre és védő kötés alatt a szem végre megbékiilt; a látás részben visszatért; a véraláfutások helyén palaszürke színeződés maradt vissza. Parinaud hasonló esetről tesz említést. — Vignes. Influenza általi papillitis. Hasonló esetek már mások, mint Bergmeister, Denti, Landsberg stb. által is közöltettek. Betege erőteljes 27 éves nő, ki azelőtt mindig egészséges volt; két hét előtt influenzába esett; betegsége 8-ik napján észrevette, hogy bal szemével a tárgyaknak csakis alsó részét látja, másnapra ezen látás is elveszett, úgy hogy a világosságot sem veszi észre. Az elváltozás csakis a bal szemet éri, melyen fényérzés nincs; a pupilla, ha a jobb szeme zárt, középtág, fényre nem reagál, de összetérítésnél igen; a bal oldalon periorbitalis fájdalmak, melyeket a szemteke hátranyomása nem fokoz. A bal papilla erősen oedemás, duzzadt, határai elmosódottak; artériák czérnavékonyságúak, vénák teltek, kanyargósak. Sem arteriosus, sem venosus pulsus. A papilla határain túl kis területen az edényeket félig fedő oedemás plaqueok. A periorbitalis fájdalmak a megbetegedéstől számított egy hétre megszűnnek, 2 hétre szem előtt kézmozgást lát, 3 hétre egy harmad méterről ujjakat olvas; a papilla határai kissé elmosódottak, oedema lényegesen kisebb, a papilla külső fele kissé fehéredő, a vénák kevésbbé teltek s kanyargók. További 3 hét múlva vagyis márczius G-án r = a rendesnek 4/ioo'a 1 a látótér minden irányban egyenlően szűkült. Junius 28-án: v — 4/10 ; a papilla fehér, elszíntelenedett, atrophiás. A magyarázatot illetőleg két lehetőségre utal. Vagy az influenza maga okozta, hogy az ideghüvelybe valamely „ ismeretlen természetű folyadék ömlött, vagy pedig ezen fertőző megbetegedés csak megindította egy oly okozati betegségnek kitörését, mely előtte rejtve maradt. Galezowski ily influenza által okozott neuritisnek 4 esetét észlelte. Valude ugyancsak az influenza-járvány alatt egy ebben megbetegedett egyént kezelt, kinél a szembaj tökéletesen az orbita phlegmonosus lobját mutatta. Antiphlogistikus kezelésre ez gyorsan elmúlt, de visszamaradt a nervus optikus s macula tökéletes atrophiája. Az előadott neuritis eredete is valószínűleg ezen irányban keresendő. Gillet de Grandmont. Influenzás betegnél a betegség alatt fellépő kétoldali ophthalmoplegia externát és papillitist tágult s kanyargó vénákkal észlelt. Parinaud állítja, hogy a Vignes által közölt neuritis nem egyéb mint az általa már leírt neuritis rheumatica, melynek oka az ideghüvely gyuladása, székhelye retrobulbaris és úgy kezeli mint scientist. — Gillet de Grandmont. Blepharoplastica békabőrrel. Az elroncsolt szemhéjak visszaszerzése már régen állandóan foglalkoztatja a sebészeket. A számtalan eljárások két főirányba oszthatók: autoplastica és heteroplastica. Autoplastica által még a legjobb kimenetelű esetben is a hegesedések száma szaporodik azon területtel, a honnan a lebeny vétetett. A heteroplastica emberről emberre sok nehézséggel jár; részint mert gyakran nagy lebenyekre van szükségünk, tekintetbe véve azoknak zsugorodását, részint azért, mert ha az operatiót nem követi a kívánt siker, új lebenyre van szükségünk. Mindezen nehézségek elesnek, ha állatról vesszük az átültetendő bőrdarabot. Nagyon szép eredményt ért el béka bőrének átültetésével.
