Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1890-11-16 / 5. szám
1890. 5. sz. S Z E M E S Z E T 49 A közlő neve Jequirityvel kezelt esetek száma A gyógyult esetek száma A gyógyultak %-a Az észlelés ideje Magni ---------------- ... 5 00-0 Landsberg---------------------9 — 000 Schenkl .. ... ... .............. 30 — oo-o Yallez ............. -- — ... 30 — 000 Vacher......... ............ ... ... 11 — 00'0 Vossius... ........................ 50 — OO'O CO Wildmark ... ... ... ... .. 11 — 000 1 Mázzá .................... ... 30 5 16'6 CO Rampoldi ... ... ................ 23 5 21 7 GŐ ManfredL-........................... 69 18 260 Guaita ____ ____ .. ... 30 10 33-3 Coppez................ -- ... --164 78 475 Standish.. ... ... ... .. .. 13 7 538 Tachard .. ---------------------10 9 900 gyógymódok között egyedül a galvano punctura az; mely egyes esetekre alkalmasnak látszik, ott ugyanis, hol egyes részletek állanak ellent a kezelésnek, kiváltképen íredig a makacsul fennálló csomók azok, melyek kiégetése sikerrel eszközölhető. Legújabban Imre József (1890) is melegen ajánlja ily esetekre. Határozottan előnyösnek bizonyult azonban a trachomás csomók kinyomása, mely lényegesen megrövidíti a gyógykezelés idejét. Természetesen egyedül, más szerelés nélkül mitsem ér. A főszer mégis csak az argentum nitricum marad, melyet a cuprum sulfuricum egészít ki. E kettő pótolja valamennyit. S valóban az argentum nitricum minden követelésnek megfelel. Nemcsak hatalmasan elősegíti a felszívódást, hanem egyszersmind erélyesantisepticum is. Mindazon alakoknál, hol a conjunctiva még duzzadt, a váladék bő s a corneán pannus van, az argentum nitricummal való ecsetelés lesz helyén, mig ott, hol a betegség már chronikusabb alakot öltött s az elváltozást főleg a száraz granulatiók vagy papillaris túltengés képezik, ott már a cuprum sulfuricum mai való érintés lesz a helyén. Csalódik azonban, a ki azt hiszi, hogy ennyiből áll a trachoma kezelésének titka, mert ha szilárd meggyőződésem is, hogy e két szer hozzáértő ember kezében a leghatalmasabb fegyvereket képezik, járatlannak mitsem érnek. Hányszor látjuk azt, hogy a heteg, kit a szemorvoslásban járatlanabb orvosok a legnagyobb szorgalommal ecsetelnek, a legkisebb javulást sem érzi, míg a szemorvos keze alatt ugyanazon szerelés mellett csakhamar lényeges javulást ér el. Nemcsak a szemhéji conjunctivák s az átmeneti redők pontos érintésétől, hanem az ecsetelés gyakoriságától s annak fokától is végtelen sok függ. Erre pedig nincs szabály. Csak a közvetlen megfigyelés s személyes tapasztalat taníthat meg erre. Nálunk az orvostanhallgatóknak bő alkalmuk van a szemészet megtanulására, s ha az előadások, demonstratiók meghallgatásán kívül, a szünnapokon gyakrabban betekintenének a kezelő terembe, hol a bejáró trachomásokat kezelik, nem csekély mértékben gyarapíthatnák ismereteiket. Vannak azonban esetek, a midőn még a szemorvost is cserben hagyja a tapasztalata s ezek az elhanyagolt, inveterált alakok. Egy kezdete óta jól kezelt trachomás a legtöbb esetben ki fogja kerülni a súlyos complicatiókat, míg a pannusos, hegedéses esetek kezelése beláthatatlan ideig elhúzódik. A prophylacticus intézkedések tehát nemcsak újabb infectió elkerülését teszik lehetővé, hanem módot nyújtanak arra, hogy a beteg már akkor kezelést nyerjen, a mikor a gyógyulásra való kilátás még kedvezőbb. S valóban figyelemmel kisérve a budapesti egyetemi szemkórház betegforgalmát, azt látjuk, hogy a betegség kezdetén jelentkezett esetek 1—2 havi kezelés után már javulnak, míg a régi alakok 1—2 évi gyógyításnak is ellent állanak. özemben azon elszomorító eredménynyel, melyre múlt alkalommal jutottunk, a midőn a trachoma terjedését konstatáltuk, jól esik megjegyeznem, hogy az utolsó években legalább abban. állott be a javulás, hogy a betegek korábban keresnek orvosi segélyt. Míg ugyanis 1884-ben a budapesti egyetemi szemkórházban jelentkezett trachomások 40'3%-a szenvedett pannusban is, addig 5 évvel később tehát múlt 1889-iki évben ezek már csak 22°/0-ot képeztek. Ennek megfelelőleg a kezelésre bejáró trachomások nagyobb része az, mely csak hetek óta áll kezelés alatt, míg ezelőtt a túlnyomó részt a hónapok, sőt évek óta bejárók képezték. Mindebből látható, hogy a trachoma ellen folytatott küzdelem nem könnyű. Az államnak s a tudománynak, a közigazgatás hivatalnokának és az orvosnak egymást támogatva a legnagyobb odaadással kell dolgozniok. De a kitűzött czél megérdemli a fáradságot' Irodalom Mackenzie (1836), Graefe-Saemisch (1876), Zehender (1874), Schweigger (1875), Hirschberg (1876), Arit (1881), Klein (1881), Stellwag (1S82), Galezowski (1883), Wecker (1884), Kniess (1888), Schmidt-Kimpler (1889), Fuchs (1889), Michel (1890) tankönyvei. Korn, lieber die Anwendung der Galvanokagstik bei graniil. AugenentzUndung. Berlin, Klin. Wochenschr. 1870. 221. — Oettingen. Die Ophtalm. Klinik. Dorpat 1871. — Cuignet. Ohpthalmie Algér. Ann. d’ocul. 1872. 78. — Samelsohn. Galvanoeaust. Beb. der conj. Granul. Arch. f. Augenh. 1873. I 114. — Just. Bericht über die Augenheilanst. zu Zittau. 1873. — Cohn. Bindehaut-Krankheiten unter Schulkinder. Centralblatt für Augenh. 1887. Mai. —- Reich Das Trachom in den Schulen Erzerum’s Centralblatt für Augenheilk. 1878. X. — Sattler. Ueber die Natur des Trachoms. Bericht der Heidelb. Ophtalm. Ges. 1881. — Mooren. 5 Lustr. ophthalm Wirks. 1881. — Heisrath. Ueber die Behandl. der gran. Conjtis. Berlin. Klin. Wochenschr. 1882. 28. — Wecker. L’opht. jequiritique. Annales d’ocul. 1882. 24. — Feuer A trachoma endemia Torontóiban. Szemészet. — Sattler Die I. Ophtalmie. Klinische Monatsbl. 1883. 207. — Hippel Die I. Ophtalm. Arch. f. Opht. 1883. 4. 231. — Mandelstamm Das Trachom. Arch. f. Opht. 18S3. 1 52. — Raehlmann. Das Trachom. Arch, f Opht. 1883. 2. 73. — Unterharnscheidt. Zur Beh. des Trachoms. Klin. Monatsbl. 1883. 53. — Fuchs. Verhütung der Blindheit. 1883. Just. Zur galvanokaust. Beh. des Trachoms. Klin. Monatsbl. 1883. 162. — Csapodi A. I-röl. Szemészet 1884. — Baumerth, A I. gyógyhatású. Szemészet 1884. -- Wecker. Indicationen des 1. Arch, für Augenh. 1884. 95. — Knapp J. Arch für Augenheilk. 1884. 437. — Vossius. Die I. Ophtalm. Berl. Klin. Woch. 1884. — Vouckchevitch. Traitem de l’opht. gran. Rec. d’opht. 1884. — Richter. Behandl. der Conjtis gran. Arch. f. Opht. 1884. 4. 73. — Raehlmann. Ueber den histol. Bau des Traehomat. Pannus. Arch. f. Opht. 1837. 3. 1. — Schneller. Ueber operat. Behandl. des Trachoms. Arch. f. Opht. 1887. — Venneman. De la contagion de l’opht. trach. Ann. d’ocul. 1839. Janvier. — Reisinger. Verbreitung der trach. Augenentz. in Böhmen Arch. f. Opht. 1890 — Feuer. Trachoma-útmutató. — Goldzieher. A trachoma. — Feuer. Das Trachom in der österr.-ung. Armee. — Nagel’s Jahresbericht für Augenheilk. évfolyamai. Jegyzet: Az Egészség utolsó számában Csapodi is ajánlja a trachoma-iskolákat. Klinikai közlemények. Közli Neupauer Gusztáv dr. A trachoma egy ritkább esete. llogy mennyire terjed hazánkban a trachoma, arról legkönnyebben meggyőződünk, ha az egyes kórházak évi kimutatásait vagy a budapesti főorvosi hivatal által a városi kórházak betegforgalmáról összeállított kimutatásokat nézzük, melyekben a trachoma-esetek száma évről évre nagyobbnak mutatkozik. A trachoma ezen kétségtelen terjedését különben eléggé bizonyítja az egyetemi szemkórház betegforgalma is, hol 1887- ben 5103 ambulans beteg között 359 volt trachomás, 1888-ban 5237 között 362 és 1889-ben 5234 között 546 (Grósz) volt trachomás. A trachomások ezen nagy számánál maga a körfolyamat is természetszerűen nem egy, de a legkülönbözőbb, változatos alakban mutatkozik úgy a baj lefolyására vagy még inkább a gyógyulási eredményre vagy a baj utókövetkezményeire nézve. Nem akarok itt szólani azon változatosságról, mely a kórlefolyás időtartamára vonatkozik, sem azon változatosságról, mely a cornea részéről előállott szövődmények által oly számtalan alakban mutatkozik, csupán a kötőhártya egy ritkábban látható egyik elváltozásról akarok röviden megemlékezni. Tudvalevő dolog, hogy a conjunctiva trachomatosus elváltozása gyakran oly csekély, hogy még a szakavatott orvos is habozik a „trachoma“ diagnosis felállításával. Különösen a conjunctiva szemcsés vagy (helytelenül elnevezett) szel mölcsös túltengésének jelenléte és minősége az, mely ilyenkor É
