Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1890-08-31 / 4. szám
44 S Z E M E S Z E T — Adat a retinitis proliferans aetiologiájához. Dr. Schleich G. professortól. — Jaeger megemlíti a kötőszövetképződést az üvegtestben, mint a szemfenék ritka elváltozását. Manz 3 identikus esetet írt le, mint retinitis proliferans-1. 0, ki egy esetet górcsővel is vizsgált, ezen betegségnél a fősúlyt a retina cbronikus megbetegedésére helyezi, a mely a retina belső oldalán erős kötőszövet képződéssel van egybekötve. — Leber kiterjedt s gyakran ismétlődő retinalis vérzésekre vezeti vissza a bajt. A szerző két esetet hosszabb ideig észlelt, ezek a következők: A. B. 23 éves munkás, egészséges család gyermeke. A középtermetű, eddig egészséges ember, bújakórral nem inficiált. Egy év előtt könnyű, külső szemgyuladást kapott mind a két szemén, bal szeme látását egy pár nap alatt csaknem teljesen elvesztette, miközben gyenge, időnként fellépő fejfájásai voltak; a jobb szem alig szenvedett valami kis veszteséget. Ezen idő alatt a kezelő orvos jelentékeny és többszörösen ismétlődő retinalis és üvegtestbeli vérzéseket észlelt a bal szemben; a jobb szemben ugyanez volt, de igen csekély mértékben; egyidejűleg szapora érverést is talált. Egy évi kezelés után változatlan maradt az állapota. A rendes színben levő erőteljes embernek rendes légzéskor pulsusa szapora (96). Szívcsúcslökés erősebb, kettőzött; zörejek, billentyűbántalmak nem mutathatók ki. Paizsmirigy, tüdő normalis. Emésztés jó, a vizeletben semmi eltérés. A jobb szem v=5/i E. látótér szabad, színérzés jó. Bal szemmel csak a látótér külső, kicsiny részében olvas ujjakat 1 m.-ről. Iris egyenlő színű mindkét oldalon. A bal pupilla renyhébb mint a jobb, atropinra ad max. tágul. A jobb szemfenék normalis. A bal szemfenékben tiszta közegeken át látható egy fehér tömeg, mely a retinán fekszik, a papillának felső külső 7a'át hagyja szabadon s főképen lefelé terjed, a többi irányban vékonyabb nyúlványokat bocsát. Felszínén kiemelkedések és bemélyedések láthatók. Néhol halványan átttinik a szemfenék színe, a papilla alatt ovalis rés látható benne. A papillának szabadon maradt része rendes színű, egy tág, kanyargós véna látható rajta. Az említett fehér tömeg bizonyos köteges rendeződést mutat, melyben az egyes kötegek előtűnnek, eloszlanak, ívszerű kanyargások után majd ismét egyesülnek; különböző vastag edények is láthatók benne, melyek többnyire kacsokat képeznek s eltűnnek, részben újonnan képződött, részben retinalis edények. Néhol pigment is látható benne, különösen alsó végén, vérzés sehol. A vörös szemfenék rendes fénytörésit, a fehér tömeg Hm.-ás különböző fokban ÍO'O D.-ig. — Ablatio retinae nincs sehol. Egy negyed évi jodkalium használata után minden változatlan maradt, de a szívműködés rendes volt; */2 év múlva is ugyanaz a lelet. Második esete egy erőteljes, előbb mindig egészséges 20 éves leányra vonatkozik. Menstruatio előtt gyakran szokott orrvérzést kapni. A fölvétel előtt 2 héttel é-zrevette, hogy azon időben, a mikor menstruatiónak kellett volna jelentkeznie, ebéd után hirtelen elsötétült mindkét szeme; azóta kis fokban állandóan leszállóit a látása. — A menstruatio 8 nappal később jelentkezett a rendesnél. — V=j. sz. 5/9, b. sz. a látótérben kis scotomák. Mindkét papilla kissé borús, elmosódott határú, vénák tágabbak, artériák szűkebbek. Az edények mentén számos kisebb nagyobb vérzés, a köztük levő retinalis részek borúsak. Szívműködés 108, 5 hóval később a jobb szemben még erősebb vérzések léptek fel a menstruatio idején, a bal szem javult. A 3-ik s 4-ik menstruatio után ismét oly tömeges vérzés történt a jobb szembe, hogy csak ujjakat olvasott, a szemfenékbe belátni nem lehetett. Állapota ismét javult 7 havi jodkalium használata után, a szemfenékbe lehetett látni. 14 hónappal a betegség kezdete után a jobb szemben, az előbbi esetben leirotthoz hasonló képet talált. A bal szemben csak egy felfelé menő véna mentén volt egy fehér köteg található. V=j. sz. 5/is b. sz. 5/s. A szerzőnek jelen észlelése megerősíti Lebernek állítását, mert a retinán levő kötőszövet-képződés, a retinalis edényekből létrejövő, kiterjedt s ismétlődő retinalis s üvegtestbeli vérzések alapján fejlődött ki. Aetiologikus szempontból is fontos e két észlelés; mind a kettőnél múló, functionalis zavara 1890. 4. sz. volt jelen a vérkeringésnek; a nőnél még a menstruatiót is tekintetbe kell venni, mint lényeges momentumot. (Klinische Monatsbl für Aughlk. Februári fíiz.) Lippay dr. — Hályogkivonás után panophthalmitis, mely menin gitis miatt halállal végződött. Dr. Webster Dávid-tói New- York. — Minden hályogkivonás után ki van téve a szem a panophthalmitis veszélyének; ezen baj azonban jóllehet rendkívül fájdalmas, s atrophiát von maga után, magában véve, mint ilyen nagyon ritkán okoz halált — ha ugyan egyáltalán okoz. Vannak egyes esetek, a hol panophthalmitis miatt enucleálták a szemet, s az utóbb fellépett meningitis halált okozott; oly közleményeket azonban nem ismer a szerző, a hol a geny halálos meningitist okozott volna, csak azon esetekben, a mikor a panophthalmitises szemet enucleálták, vagy más módon megoperálták. Jelen esetben azonban enucleatio vagy minden más operálás nélkül lépett fel meningitis panophthalmitis után. D. T. fóldmívesnek jobb szemét glaucoma absol. miatt enu-I cleálták 1886 januárban Cataracta incipienssel a bal szemében haza ment. 1887 februárban a bal szemén érett hályogj gal ismét megjelent. Operálás előtt 1 órával egy csepp eserinoldatot cseppentettek a szemébe, 4% cocain-oldatból pedig 20, 10 és 2 perczczel az operálás előtt egy-egy cseppet. A szemet operálás előtt és közben 1:25000 sublimáttal kimosták. A seb felfelé készült, iridectomiát végeztek, a rendkívül sötét hályogot a segéd eystostommal segítette ki, üvegtest nem jelentkezett. A szemhéjakat fehér vaselinnal bekenték, rá vatta jött, ezt flanell és fekete selyem kötelékkel megerősítették. Két nap múlva látogatta meg a beteget (a mint ez ott privat praxisban is szokás), a beteg a kötést lerántotta. A szemhéjak épek, secretio nincs A szemet nem nyitotta ki, a kötést megújította. Egyúttal a betegnél a deinentiához közel álló elmegyengeséget talált. Következő napon kétszer, éjjel egyszer lerántotta a beteg a kötést. Negyedik nap jelentékeny chemosis fejlődött. (Jeges boro! gatást, 2 pióczát s calomelt rendelt.) A 8 ik napon teljesen kifejlődött a panophthalmitis, a 12-ik napon a szem változatlan, a beteg hány, a vizeletet az ágyba bocsátja, a 17-ik napon j állapota rosszabbodik, a vizeletben kevés fehérnye, láz lép fel. Három napig tartó comatosus állapotban a 20-ik napon beállott a halál. A bonczolást nem lehetett megejteni.— (Archív fürAugenheilk. Knapp és Sehweigger. XXI. kötet, 2. füzet.) Lippay dr. — Á szemizom-bénulások casuisticájához újabb adattal járul Feilchenfeld dr. charlottenburgi orvos. Az illető beteg 1888 okt. 3-án bal hüvelykén egy kis sebet bekötöttek, e közben elájult, elesett s nyakszirtjét a kályha-ajtóban megütötte. Görcsei nem voltak. Fél óra múlva magához tért, kettőset látott, egyéb baja nem volt. Október 5-én kereste fel az orvost, a ki a bal szemen teljes abducens bénulást talált. Szemfenék normalis, de csekély nyomást gyakorolva a szemtekére, ütéri pulsus látható. A nyakszirten az ütés nyoma nem volt felfedezhető. Villanyozást s jodkaliumot rendelt, harmadnapra a bénulás elttint. A szerző szerint, ezen egy idegre szorítkozó bénulásnak oka vérkeringési zavar, vagy még inkább egy körülírt vérömlés lehetett, a mely az abducens magvában, vagy a még kétes kéregbeli centrumban jött létre az ütés következtében. — (Kiin. Monatsbl. f. Augenheilk.) Lippay dr. — Módosított Bowman-féle sonda. Dr. Fischer Ál.-tői. Dortmundban. A könycsatorna szűkületek gyógyítására gyakorlatba vett sondázás és gyógyszerekkel való kezelés, egyidejűj leg végrehajtható ezen sonda segélyével. A módosítás abból [ áll, hogy egy keskeny, mély vályú fut végig a Bowman-féle sondán. Ezt meg lehet tölteni adstringens vagy autiseptikus szerrel, por alakban. A szerző boraxszal tölti meg, s úgy vezeti be a könycsatornába. A könycsatorna folyadéka feloldja a gyógyszert, mely a könycsatorna külső falára ily módon közvetlenül, többi részeire pedig a capillaritas segélyével gyako- I rolja hatását. Előnyei ez eszköznek: hogy a gyógyszer hoszszabb ideig gyakorolhatja hatását, és hogy a köny nem pang a szemrésben a míg a sonda a könycsatornában van, a mi pedig nagy előny, ha a sonda hosszabb ideig tartatik bent. Hátránya, hogy nehezen lehet tisztogatni. — (Centralbl. f. pr. I Augenheilk. 1890 jul. fűz.) Lippay dr. (Budapest, Dorottya-utcza 14. sz. 1890. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája.;)
