Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)

1890-06-29 / 3. szám

— Húsmérgezés miatt beállott alkalmazkodási bénulás esetét irja le Groenouw dr. boroszlói szemklinikái assistens. Három testvérnél támadt egyszerre alkalmazkodási bénulás, más kellemetlen tünetekkel, mint nyelési nehézség-, szárazság érzése a torokban, s fáradtság érzése a tagokban. Az okot, mely e tüneteket hasonlóan mind a három testvérnél előidézte, sikerült abban kideríteni, hogy a hármójuk által élvezett sonka rájuk mérgezőleg hatott. A maradéksonka vizsgálatából kiderült, hogy az sem trichinát, sem infectiosus bacteriumokat nem tartalmazott, hanem ptomaint, mely a mérgezést okozta. Még két hasonló esetet észlelt, hol szintén sonka volt a mérgező, s itt az egyik esetben kisfokú ptosis, a szemek korlátolt mozgása volt jelen, mely tünetek azonban pár hét alatt elmúltak. Ezen esetek között, ott hol az alkalmazkodás kevésbbé volt leszállva, a pupilla normalis volt, a hol pedig az alkalmazkodás jobban lefokozódott, ott mydriasis is volt jelen. Az észlelő ebből következteti, hogy a húsmérgezés kisebb fokban csak alkalmazkodási bénulást okoz, nagyobb fokban pedig mydriasist is. Különbözik tehát a diphtheritis mérgétől, melynél csak igen ritkán van mydriasis. Az atropinhatás kezdeti és végső stádiumában viszont inkább csak mydriasis van, mi alatt a húsmérgezés mydriasist csak akkor okoz, ha az alkalmazkodási bénulás bizonyos határt elért. (Kiin. Monatsbl. f. Augenli. 1890. májusi füzet.) Kocsis dr.

— A blepharitis squamosa kezelésében dr. Gradle

Chicagóból a higanykészítmények helyett más szerek alkalmazását ajánlja. A dermatologiában a seborrhoea capitisnél a pikkelyesedés ellen chloralhydrat-oldatot használnak a fej bőrére, s a blepharitis squamosa körülbelül azonos lévén ezen bántalommal, a chloralhydratot alkalmazásba vette itt is, s 5°/0 chloralhydrat-oldattal, s azután felváltva pyrogallol kenőcscsel (1 rész acid, pyrogallium, 8 rész vaselin) dörzsölve be a szemhéjszéleket, jobb eredményt ért el, mint a higanykészítményekkel. Még sikeresebb a blepharitis squamosa ellen a kén kenőcs alakjában. Egy-két-három percentes ..kénvaselinkenőcsöt használ, s ha izgatna, a ként kevesbíti. Összeköthető a kén hasonló mennyiségű rezorcinnal. Visszaesések ellen huzamosabb ideig használja a kénkenőcsöt, s 35 úgy kezelt patiensnél nem is látott visszaesést. (Centralbl. f. pr. Augenhk. 1890. ápril füzet.) Kocsis dr.

— Reflectorius pupilla-merevségről értekezik Mendel

a berlini orvosi társaságban. Robertson vette észre legelsőbb, hogy idegbetegeknél teljesen ép szem mellett a pupillák fényre nem, alkalmazkodásnál igen jól reagálnak. Erb mutatta ki ezen állapot összefüggését egyrészt a paralysis progressiva, másrészt a tabes dors. közt. Kérdés, az idegrendszer mely részére localisálható e tünemény oka ? Az opticus nem oka, mert éveken át lehet jelen a pupilla-merevség a nélkül, hogy a látás rosszabbulna, hanem igenis a centrális reflex-ívben keresendő. Hourens-Majnus szerint ezen centrális áttéti hely a corp. quadrigeminum volna, de Gudden ennek eltávolítása után is észlelt pupillaris reactiót. M. ezen irányben tett kísérletet; különböző állatoknál kiirtotta teljesen az irist, s ha a szem nem ment tönkre, néhány hónap múlva megvizsgálta az illető állat agyát azon degeneratio- és atrophiára, mely az idegpályákban létrejött. Valamennyi esetében az azon oldali ganglion habenulae atrophisálva volt, mely tehát szerves összefüggésben áll a sphincter pupillae idegeivel; Gudden is említi, hogy ha a corp. quadrigem. előtti dombocskát irtotta ki, a pupilla-merevség létrejött; Bechterew szerint a pupillamozgás központja a harmadik agygyomrocs falának hátsó részében volna. M. szerint tehát a pupillái- reflex útja a következő volna: retina, n. opticus, tractus opticus, gang!, habenulae ugyanazon az oldalon, azután a commissura posterioron át a túloldalon a nucleus Guddeni, oculomotorius, sphincter iridis. Eddigelé még nem történt ez irányban vizsgálat tabes vagy paralysis progr.-ban szenvedett betegeknél, de Moeli leirt pupilla-merevséget egy esetben, hol a harmadik agygyomrocsban tumor találtatott. (Centrabl. für Aughk. 1890. február.) Baumgarten Pál dr.

— Az üvegtest genyes gyuladásairóí, melyek operált szemek hegesedéseiből és elhegesedett iris-előesésekből keletkeznek, terjedelmes dolgozatot közöl Wagenmann az Archiv für

„1890. 3. az.___________________________________S Z EMI

Ophthalmologie 35. k. 4. füzetében. Ismert dolog volt már régebben, hogy operált szemeken még egész kifogástalan sebgyógyulásnál is, de leginkább ott, hol cystoid hegesedés van, bármily csekély iris-benövés vagy előesés maradt vissza, akár több év lefolyása után is ismeretlen okból gyuladás támad, mely igen rövid idő alatt a látás gyors romlása mellett íivegtesti genyedéshez vezet. Ily esetet többet közöltek, a nélkül, hogy kielégítő magyarázatát adhatták volna. Ezen gyuladásokat általában mechanikus okokra vezették vissza; az iris vongáltatásából származtatták az iridocyclitis s hyalitis suppurativát; de nem voltak megmagyarázhatók ez által azon esetek, melyekben az iris eme vongáltatása teljességgel ki volt zárható. Leber volt az első, ki rámutatott, hogy ezen genyes gyuladásoknak infectio az oka, mely kívülről indul ki és a szembe a hegesedésnek vagy egy kis, alig észrevehető traumatikus sérülési vagy felületes kifekélyeződési helyén keresztül hatol, sőt fertőztethetik teljesen sértetlen, de igen vékony, dombos, vagy pedig az úgynevezett sipolyszerű hegesedéseken át.

Ezen nézet az irisvongáltatási theoria ellenében csak lassan hódított tért magának, bár mindinkább többen csatlakoztak hozzá, midőn Despaguet ily genyes gyuladás 8 esetét közölte oly magyarázat kíséretében, hogy nem a gyuladás kitörése idejében történik a kórnemző csírok invasiója valamely hámfosztott helyen keresztül, hanem azok máraz operatio alatt, vagy a lefolyt előbbi genyes keratitis alkalmával kerültek a szembe, de ott nyugodtan viselkedtek, míg egy újabb behatás azokat szaporodásra, illetve a genyes gyuladás létrehozására indítja. Ily újabb ártalom volna egyrészt a benőtt iris vongáltatása, másrészt a szem tensio emelkedése, mely kivált a peripheriás leukoma adhaerenseknél, hol a csarnok széli részei elzáratnak, jő könnyen létre. W. Despaguet ezen felvételét tagadja; mert a gyuladás ott is létre jön, hol operatióknál a sebgyógyulás teljesen normalis lefolyású volt, tehát pathogen coccusok bevándorlását feltételezni okunk nincs; másrészt ellene szól a gyuladás legtöbbnyire oly viharos fejlődése, mely alig képzelhető oly hosszantartó, folytonos ok által — mint az iris vongálása — létrehozottnak.

Feltétlenül elfogadja Leber magyarázatát és ennek bizonyításául a legnagyobb részletességgel közli 19 eset kórtörténetét s az ezek közül 11 esetben enucleált szemek kórboncztani, kórszövettani leírását, továbbá a bakteriologikus vizsgálatok eredményét.

Ezek közül 5 esetben a gyuladás operált szemeken támadt; az operatio után hosszabb időre, igy pl. egy esetben 3 év múlva, legtöbbnyire irisbenövés vagy cystoid hegesedés után; a többi eset régi prolapsus iridis, staphyloma corneae és synechia anterior volt; valamennyi esetben a baj aránylag gyors kifejlődésében és az Uvegtest bántalma folytán a látás gyors rosszabbulásában bizonyos közös jellegző vonásokat talál, melyek által más genyes gyuladásoktól különbözik; 4 esetében az eleintén acut lobfolyamat chronikus, plastikus iridochorioiditissé vált. Valamennyinél kimutathatta, hogy a gyuladás a jelenvolt régi hegesedésből indult ki, melyen majd csak egyszerű felhámhiányt és fistulosus szerkezetet, majd pedig egyenesen genyes fekélyt talált, mely némely esetben oly kicsi volt, sőt oly hamar begyógyult, hogy az általa okozott uagy bántalom mellett a figyelmet kikerülte. Igen sokszor képes volt a bonczkés alá került szemeken rnikroskopice kimutatni az utat, melyen a coccus invasio történt: az ott levő telepekből, melyek az infectio helyén rendesen kis számban vannak, de beljebb mindinkább szaporodva a legnagyobb számot az üvegtestben érik el.

Végzetesnek mondja azon nagy közelséget, sőt gyakran közvetlen szomszédságot, mely eseteiben — részint a lencsehiány, részint a lenesének az előbbi roncsoló gyuladások okozta helyzetváltoztatása miatt — az inficiáló hely s üvegtest közt volt, miután az üvegtest ezen csírok szaporodására rendkívül kedvező talajt képez.

Álláspontját a priori érvekkel is kísérli védeni; a genyedést okozó coccusok — úgymond — 3 úton jöhetnek a szembe : 1. Despaguet theoriája; de ez a fentebb kifejlett okokból tarthatatlan ; 2. az edények útján ; eltekintve a metastatikus ge-