Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1890-02-23 / 1. szám
12 SZEMESZET 1890. 1. sz. alkata, a ragályozás lehetőségének egyes esetekben való kizártsága, hanem a lefolyás is támogatja felfogását, mely a hygienikus viszonyok javultával azonnal kedvező irányt vesz. (líecucil (VOphthalmologie octobre 1889.) Grósz Emil dr. — Periorbitalis és ocularis migraine gyógyításáról. Galezowski-t(A. — Labbé dr. nézetét teljes mértékben osztja, hogy a neuralgikus fájdalmak ellen kitűnő szolgálatot tesz az állandó elektromos áram. Az isolator-on iilő beteghez, kit az elektromos géppel összekötünk, előbb csak távolról közeledünk a vezetékkel, később pedig végig simogatjuk ez utóbbival a bőrt. A periorbitalis és ocularis neuralgiáknál is jó szolgálatot tesz, feltéve, hogy ezek idiopathikusak. (Recueil d’Ophthalm. octobre 1889.) Grósz Emil dr. — Hibás alakérzés. Tudjuk, hogy a látásban háromféle műveletet különböztetünk meg, ú. m. a tárgylátást vagy alakérzést, a fényérzést és a színérzést. A fényérzés hibás volta az esteli vakságban, a színérzés hibás volta a színtévesztésien nyilvánul. Érdekes, hogy legújabban Koeppeli a „ Correspondedblatt für Schweizer Aerzte“-ben a tárgylátás hibás voltáról ír. Amlehn Szaléz nevű rajztanító megfigyeléseit közli, ki évek óta veszi észre tanítványain, hogy vannak köztük, kik a mintákat hibásan látják és következetesen hibásan rajzolják. Ha pl. a táblára kört rajzol, némely tanítványai háromszögletet vagy négyszögletet rajzolnak, jobbra nyíló ívet balra kanyarítanak, a felfelé nyitót lefelé nyílva rajzolják, ha a minta vizes üveget s jobb oldalán poharat ábrázol, a poharat balról rajzolják, szóval összetévesztik a jobb oldalt a ballal, a felső részt az alsóval. Van olyan, a ki mindent jól rajzol, csupán testies kiterjedést ábrázoló mintákon zavarodik meg. Meg lehetett győződni, hogy ez a hibázás nem merő ügyetlenség vagy hanyagság s hogy kisebb-nagyobb mértékben a tanulók egy harmadán észrevenni a hibás alakérzést. Oka, úgy látszik, a nézés gyakorlatlanságán alapszik és gyakorlással javítható. Csapodi dr. — A szemüveg legrégibb alakja. Azt hittük, a szemüveg legrégibb alakja — a selyemzsinóros chinai szemüvegeket nem számítva — a kétszárú pápaszem. Megyjegyzik ugyan, hogy „állítólag“ már a XV. század közepén is használtak orrcsíptető alakot, de ebből inkább kételkedést lehet kiolvasni. En a budapesti egyetemi könyvtárban megtaláltam az 1414-től 1418-ig tartott konstanzi zsinat illusztrált verses emlékiratának másolatát, mely mindössze negyvenedmagával készült a württembergi König segg grófok birtokában levő eredetiről. E meglehetősen ritka művek egyik lapja azt a jelenetet ábrázolja, mikor Zsigmond király herczeggé avatja Milano urát. Az oklevelet felolvasó királyi szekretárius szemüveggel olvas. E szemüveg alakja orrcsíptető, de nem a maihoz hasonló egyrugós, hanem két ablakát egy-egyenes s könyökben a homlok közepe elé érő csukló-szár tartja össze s szorítja az orrháthoz. A Weissféle Kostümkunde-htm megvan a XV. században élt Oranmer canterbury-i érsek képe is, ezen is orrcsíptető alakú a szemüveg, de már egyrugós, fületlen s úgy van ráakasztva a nyakban levő zsinórra vagy lánczra. Úgy látszik tehát, hogy az orrcsíptető régibb mint a pápaszem. Csapodi dr. — A follicularis kötőhártya-gyuladásnak galvanocaustikus gyógyítása Burchardt-tól (Deutsche militüriirztliche Zeitschrift, 4/89). B. 11fi év óta gyakorolja. Mivel a betegséget infectio okozza s a contagium a kötőhártya szövetében is benne fészkel, nemcsak a felületen, a csirokat is meg akarja semmisíteni a további fertőzés elkerülése végett. Operálás előtt 4%-os cocain-oldatot cseppent a szembe 5—6-szor. A platin-sodrony vékony legyen s lehetőleg rövid; a drótkacsnak szárai szorosan összenyomatnak, csaknem hogy érintkezzenek, hogy minél hegyesebb legyen a vége. Gyengén vörös izzásig hevített drótot használ. Használat előtt leszárítja a conjunctivát; kis follicularisnál elég egyszerű érintés, nagyoknak a belsejük is körülégetendő. Ekkor cupr. sulf.-al érinti vagy 1/s% cupr. sulf.oldattal beecseteli a conjunctivát s naponként 1 — 2-szer tinóm jodoform-port szór reá. Ha újra megjelennek, újra kiégeti. Fontos, hogy mindjárt kezdettől fogva ezen kezelést alkalmazzuk. 1887 óta 50 beteget kezelt e módon, a legtöbb 6—10 hét alatt gyógyult. (Centralbl. /'. pr. Augenheilk. 1890. jau. fűz.) A sclerosis mutiplex által okozott szembajok köréből közöl vizsgálatokat Uhlhoff W. dr. (I. rész 1889, Hirschwald). Az első rész a kórboncztani vizsgálat eredményével foglalkozik. Száz eset közül csak 7 került bonczolás alá; ezek I közül kettőnél nem volt lényeges elváltozás a látóidegben; a többi öt igen gondos bonczolásánál azon eredményre jutott, hogy egyrészt az optikus kötőszövetében burjánzás van jelen s hogy az edények is elváltoznak, másrészt, hogy az idegkötegek sor- I vadnak. Mindkét folyamatnak vannak oly sajátságos tulajdonságai, melyeknél fogva megkülönböztethetők mind a tabeses sorvadástól, mind a lefutásában való megszakadás után fellépő sorvadástól, mind pedig a tulajdonképeni interstitialis atrophiától. — Az opticus interstitialis elváltozása abban áll, hogy a finomabb kötőszöveti elemekben magoszlás lép fel, a mely folytatódik a nagyobb septumokban is, így az idegek tönkremennek ; nagyobb vastagodások, hegszövetté való átváltozás ritkábban jön létre, mint interstitialis neuritisnél. Az egyszerű látóideg sorvadástól is megkülönböztethető, mert a nagyobb septumok és a kis edények falai homogen keményedett állomáuyúak, de a finom kötőszövetháló, daczára a kezdetben beálló magoszlásnak, nem vesz részt a sorvadásban. A sokgóczú keményedésnél az edények megszaporodnak, tágulnak s kicsit megvastagodnak. Hogy ez edónybeíi elváltozások elsődlegesek volnának, arról nem győződhetett meg. A sorvadás igen gyors és nagyfokú, macroskopice is észrevehető a bulbus mögötti rész erős megvékonyodásáról. Míg a tabesnél a tengelyfonál eltűnése után a velős hüvely még igen sokáig megmarad s megismerhető, a többgóczú keményedésnél relative gyorsan szétesik a velős hüvely, míg a tengelyfonál sokáig megmarad még. A tükörrel való vizsgálat eredménye negativ lehet s rendesen tökéletlen s részleges atrophiás elváltozást találunk, habár az ideg egész keresztmetszetére is elterjedt a sorvadás. (Centralbl. f. pr. Augenheilk. 1890. jau. fűz.) Lippay dr. — Cysticercus a szemben. Herrenheiser l).-től Prága. (Prager med. Wochenschrift 1889. 49. és öl. sz.) — Egy 20 éves nőnél, a ki főzetlen füstölt húst evett, a jobb szem zavaros üvegtestében tisztán látható szálakkal rögzített, időnként mozgásokat végező cysticercust talált felül kivrlil. Retinaleválás is volt jelen; a szem előtt kézmozgást látott. Sattler tnr. megoperálta A seb a sclera külső alsó quadransában a cornea szélétől 1 cm.-nyíre készült, 8 mm. kiterjedésben. A levált retinát átmetszette s tükörrel való ellenőrzés közben kihúzta irisfogóval a cysticercust tokostól együtt. A gyógyulás zavartalan volt, de cataracta traumatica lépett fel, ezt discindálta. A retina-leválás és a meggyülemlett folyadék arra enged következtetni, hogy a cysticercus előbb a retina és chorioidea között székelt s csak később vándorolt át a retinán az üvegtestbe. (Centralbl. f. pr. Augenheilk. 1890. jan. fűz.) Lippay dr. — A peritomiáról 250 eset kapcsán. Vernon Fordtól. — Fekélyes, genyes, görvélyes és pannusos szarúhártyagyuladások ellen hatásos eljárásnak tartja az 1862-ben Fumasi által ajánlott, de utóbb kevéssé alkalmazott peritoniát. A conjunctivális szövet gondos eltávolítása után bórvizet vagy sárga biganykenőcsöt s kötést rendel. Addig azonban nem folyamodik ez eljáráshoz, míg enyhébb úton is javulás mutatkozik, de ha egy hétig változatlan az állapot, úgy végrehajtja az operálást. (Lancet után Recueil d’Ophthalm. octobre 1889.) Grósz Emil dr, — Anilin által okozott heveny kötőhártya-gyuladás. 1885. május 5-én egy fiatal nőhöz hívták Thomson P. J. dr.-t, a kinek a szemébe ért az anilin-festékbe mártott ecset vége. A bal szem egész látható része, t. i. cornea, sclera violaszínűek voltak; nagy fénykerülést, könyezést talált, mindkét szemhéj í erősen megvörösödött volt. Idegen testet nem talált. Másnapra a violaszín nagyobbrészt eltűnt, de a szem még gyuladtabb volt. Harmadnap szemhéji chemosis lépett fel, csak a hatodik napon állott be a javulás. Ekkor elutazott a nő, 2—3 hét múlva meggyógyult. Feltűnő a gyors festődés (1 percznél rövidebb idő alatt), a nagyfokú gyuladás és fájdalom. A megfestés, úgy látszik, nem terjedt túl az epitheliumon. (Centralbl. f. pr. Augenheilk. 1890. jan. fűz.) Lippay dr. Budapest, 1890. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Dorottya-utcza 14. sz.)
