Szemészet, 1889 (26. évfolyam, 1-6. szám)
1889-11-03 / 5. szám
1889. 5. sz. 58 SZEMÉSZET sterilisált scalpellel, körtilbelől 2 mm nyílást csinált, mert nem sikerült a késforma hegyű fecskendővel átszűrni a sclerát. E nyiláson keresztül a szem belsejébe jutva, 3 csepp jodtinctúrát fecskendezett de az üvegtestbe, mire a beteg rendkívül erős fájdalmakról panaszkodott. Végül tükörrel meggyőződött róla, hogy a folyadék az üvegtestbe jutott. Mind a két szemre aseptikus kötést tett, s a fájdalmak enyhítésére jégzacskót. Május 17. Kötésváltoztatás, a fájdalmak miatt keveset aludt. A palpebralis és bulbaris conjunctiva élénkvörös belöveltségén kívül semmi elváltozás. Május 18. A pillaszél vörösebb, kissé duzzadt. Május 19. A fájdalmak erősbödtek, a conjunctiva bulbi alsó részén halványvörös chemosis, az injectio helyén hiányzik. Nyálkás-genyes váladék. Az injectio helye elhegedt. Május 20. Erős szem- és homloktáji fájdalmak. A conj. bulbi chemosisa fokozódott s felfelé terjedt. Az alsó szemhéj és pofatájék vizenyősen duzzadt, kissé szederjes. Május 21. reggel. A szemhéji és pofa-vizenyő kissé apadt. Délben hirtelen fokozódik a fájdalom, fellép a homloktájon és a nyakszirten. Az erős chemosis sajátságos feketéskék színű. A szemrés tág. Este a cornea füstszerűen zavaros. Az alsó szemhéj és pofatájék fekete színeződése gyorsan halad, úgy hogy gangraenától lehet félni. A fejre jég, a szemre borogatás. Az előző napokban fellépett nyugtalanság és apathia növekszik. Éjjel 12 óra tájban delirium. Hő 40°, érverés 110. A tüdő vizsgálata negativ eredményre vezet. Május 22. Reggel 3 órakor a hő 395°, a beteg aluszékony, a szemhéjak rendkívül feszesek, duzzadtak, a véraláfutás miatt feketék. A véraláfutás miatt erősen feketés chemot cus conj. bulbi a szemrésből kitolakodik. A cornea vörösesszürke. Iris, pupilla nem látható. Reggel 4 órakor ezen öntudatlan állapotban beáll a halál. A halál után 0 órával megejtett bonczolás eredménye a következő: az agyburkok vénái rendkívül vérteltek. A lágy agyburok homályos, vizenyős; zavaros, savós-genyes jzzadmánynyal fedett. A bal halántéklebeny alsó részének lágy burka, feltűnő capillaris vérbőséget mutat. A középső koponyagödör bal oldalának alapján csekély mennyiségű zavaros folyadék van. A látóideg centrális végén feltűnően vérszegény, míg a bulbushoz közel eső részének harántmetszete jelentékeny hyperaemiát mutat. A foramen opt. szomszédságában izzadmány nincs. Az agy — nem tekintve a gyomrocsok kisfokú tágulását — rendes. A sinus cavernosus vastag véralvadékkal van kitöltve, thrombus-képződés nincs benne. A belszervekben bonczoláskor sincs eltérés. Ez esetben tehát a szemteke fertőzése és ez által baloldali genyes érhártyagyuladás volt a műtét következménye, 2 nappal később heveny agyhártyalob csatlakozott hozzá. A további kérdések megfejtését, nevezetesen az infectiónak az agyra való terjedésének útját, módját, későbbre Ígéri a szerző. (Central bl. f. Augenheilk. 1880. szept. fűz.) Lippay tr. — Ophthalmoplegia exterior bilateralis congenita esetét írja le Gast dr. boroszlói szemklinikái assistens. — Egy 33 éves nő jelentkezett az ottani szemklinikán könnyű hurut panaszával, a kinél a további vizsgálat alatt kiderült, hogy a felső szemhéjak ptosisa mellett mindkét szem teljesen mozdulatlan. A ptosis oly fokú volt, hogy a szemek activ nyitásakor a szemrés függélyes átmérője 6 milliméternyi. A szemek egyirányba voltak rögzítve, s csak a legnagyobb megfeszítéssel tudta a patiens szemeit minimálisan mozdítani befelé és aláfelé egy-egy milliméternyire, ki- és felfelé azonban még ennyi mozgás sem volt. A ptosis miatt a pupillának '/»'da fedve volt, különben közönséges nappali fénynél 3 milliméternyi tág volt, s consensualisan és direct behatásra jól mozgott, az alkalmazkodási impulsusra szűkült, ha kisfokban is. A visus mindkét szemen körtilbelől 5/7, a jobbon csekély hypermetropiával, a balon gyenge myopiával. Az alkalmazkodás mindkét szemen normális, a jobb szem közelpontja 161 milliméter, a balé 106 milliméter. A színérzés és a látótér vizsgálata nem mutat változást. A tensio valamivel emelkedett mindkét szemen. A látóvonalak párirányosan állottak s hiányzott a convergentiának legkisebb nyoma is, s mégsem állott be diplopia a közeli tárgyakra. Az egyik szem elé a vizsgáló egy 12 fokú hasábot tett alappal fölfelé, akkor a 6 méterbeu levő tárgy képei függélyesen egymás felett állottak, míg kisebb távolság mellett keresztezett kettős képek látszottak. Azután a vizsgáló vörös üveget tett az egyik szem elé s 2 fokos hasábot a másik szem elé, akkor kettős képek mutatkoztak egyformán, bármely irányban volt is a hasáb alapja fordítva. Szemtükörrel mindkét szemben a papillákon üstszerű excavatio volt, mely a balpapillán egész a széléig terjedt, a jobbon nem oly messze; a balon venosus pulsus volt. A papilla körül volt véve narancssárga udvarral, mely a temporalis oldalon legszélesebb volt. A szemfenék peripheriájábau festenyzési rendellenesség volt, mely hasonlított a retinitis pigmentosához, csak a pigment foltok nem oly nagyok s nem oly intensiv festenyzettek voltak, mint ezen bántalomnál. A szemek ezen állandó mozgáshiánya, a rokonok állítása szerint is, születése óta megvan. A patiens mindig egészséges volt, luesben nem szenvedett. Foglalkozásában — mint szobaleány — sohasem akadályozta szemeinek ezen állása, csak az oldalt eső tárgyak megtekintésekor fejét kellett arra fordítani. Kettős látása sohasem volt. A vizsgáló az irodalomból hoz fel több megfigyelést a veleszületett ophthalmoplegiáról. Közöltek ilyeneket Schröder, Schenkl, Hirschberg, Lucanus stb. Végül arról szól az észlelő, hogy ezen megbetegedés okát nem az izmokban vagy az idegekben, hauem az idegmagvak bántalmában kell keresni. És pedig a nervus oculomotorius magva (a III. agygyomrocs és az aquaeductus sylvii fenekén, megfelelően a Kahler és Pick által kísérleti úton és kórboncztanilag megerősített mageloszlásnak, különösen a hátsó nuclearis régiónak lateralis és medialis szárnyában) — van bántalmazva. A papilla optica leírt változását, melyet Raehlmann és Lucanus is észleltek hasonló esetben, a megváltozott anatómiai viszonyok következményeként foghatjuk fel. (Kiin. Monatsbl. f. é. jun. f) Kocsis Elemér dr. — Veleszületett szemizomrendellenességet ír le a dr. Magnus professor szemklinikájáról Günsburg dr. — Egy 18 éves leány váltakozó strabismus divergenssel jelentkezett a klinikán. A jobb szem myopiás, a bal szem emmetropiás. Mindkét szem teljes látású s e mellett nem volt binocularis látás, Anisocoria volt jelen, a mennyiben a myopiás jobb szemen 11/2 milliméterrel tágabb volt a pupilla mint a bal szemen. A reactio mindkét pupillán normalis. A szemek többi részén nem volt abnormitás. Magnus professor tenotomiát vég zett, mely a kancsalságot corrigálta, de binocularis látást nem lehetett elérni. A patiens figyelmeztetett azután arra, hogy a családjában többnek van hasonló szembaja. S valóban az atyánál a bal szemen a rectus externus absolute nem működött, a szem valamit convergált s a függélyes déllőn túl nem mozgott. A nagyanyja — az atyja részéről — és egy 16 éves leánytestvére egészen hasonló bajban szenvedett, míg egy 7 éves húgánál mindkét rectus externus bénult volt. Bizonyára ritka jelenség, hogy egy családban oly sokan szenvedjenek szemizomrendellenességben. Kocsis Elemér dr. — A nyaki Sympathikus egy ritka bántalma. Samelsohn-t6\. — Egy beteg jobb szemén a szemrés keskeny, a szemteke hátrasülyedt és a pupilla szűk volt; az arcz bal oldalán pedig a bőr eleinte kivörösödött volt, bőven izzadott, később ellenkezőleg. A szerző azt hiszi, hogy ezen esetben határozottan a jobb oculopupillaris rostok bénulása combinálva volt a baloldali Sympathikus vasomotorikus rostjainak bénulásával. Érdekes az is, hogy cocainra a jobb pupilla nem tágult, míg a szemrés nagyobbodott. Ez tehát Koller azon nézete mellett szólana, hogy a szemrés tágulása nem annyira a Sympathikus mint inkább az oculomotorius orbicularis végágainak bénulásától függ. Hogy pedig a bal szemen, hol a Sympathikus vasomotorikus ágai bénultak voltak, nem volt myosis míg a jobb szemen igen, ez a mellett szól, hogy a szivárványhártyában tényleg van egy önálló pupillatágító izom. (Centralbl. f. Augenheilkunde 1889. febr. fiiz.) Neupauer dr. Budapest, 1889. Pesti Lloyd-társalat könyvnyomdája. (Dorottya-utcza 14. sz.)
