Szemészet, 1889 (26. évfolyam, 1-6. szám)

1889-05-05 / 2. szám

1889. 2. Bz*

SZEMÉSZET

21

pedig- határozott javulás állott elő. Mindegyik esetében az operatio után a látótér tágult és a látás javult. Mint látjuk, az első 5 esetben elért eredmények oly feltűnőek, hogy azok okvetlen megerősítésre szorulnak, annál inkább, mert paradoxnak látszik az ablatiót mesterségesen keltett oly gyuladás által gyógyítani, mely az ideghártya leválását okozó üvegtestzsugorodást kétségkívül még inkább növelni fogja. Ennek daczára Schoeler ezen munkája a legnagyobb mértékben figyelmet érdemel minden szemorvos részéről. Neupaner dr.

SZEMELVÉNYEK.

— Ectopia lentis, atrophiás zonula, négyes látás.

Heddaeus E.-től. Egy — 1G éves leány gyermekkorától fogva rosszul, időnként kettőset látott. Vizsgálatkor mindkét szem lencséje fel- és befelé volt tolva, úgy hogy a lencse alsó-külső széle körülbelül a pupilla közepén, míg a lencse közepe az iris belső-felső része mögött volt, ezt kis fokban elődomborítva. Mindkét lencse teljesen tiszta átlátszó. A pupilla alsó-külső részén finom szürke rostok láthatók, melyek sugár irányban a lencse alsó-külső szélétől indulva, az iris mögött eltűnnek. A jobb szemen az egyes rostok közötti tért finom hártya foglalja el, mely nyilvánvalóig az atrophiás zonula maradványa. Mindkét szemfenék igen világos, festeny szegény. A látás mindkét szemen a/50 sphaericus üveggel 5/a4—5/,8. A beteg- egy szemmel kettőset, mindkét szemével négyeset lát. Van tehát monoculáris, de binoci.láris diplopia is. Utóbbi egyszerű, magasság vagy irányeltérés nélkül. Bénulás nem mutatható ki. (Kiin. Monatsbl. fi Augenheilkunde 1888. máj. fűz.)

Neupauer dr.

— Retinitis pigmentosa atypica egy esete. Jakobsolm E.-től. — A 20 éves beteg- a retinitis pigmentosa jól kifejezett subjectiv tüneteit adja elő. A látótér nagy fokban szűkült; a fényérzés (photometeren) nagyon alászállott; a visus 2u/ioo• Érdekes a szemfenéki kép: a papilla halvány vörös; a papilla körüli retina majdnem rendes; távolabb a kerület felé vöröses-barna színbe megy át. Ezen területen több csík vagy foltszerű sötétebb színű helye látható; erre a szemfenéknek széles gyűrű alakú részlete következik, melyben a chorioidea teljesen elsorvadt; ezen övszerű területen élénk fehér alapon szürkés sugaras csíkolást. láthatni; ez öv az orr felőli negyedben a kerületig terjed, míg a többi három negyedben ép chorioidea következik utána; mindenütt, de különösen az atrophiás övben a festenynek jellemző alakú halmazai vannak, különösen az edények mentén, helyenként azokat fedve; a véredények szfikek. Az üvegtestben néhány úszkáló czafot látható. A lencsében mindkét oldalt a hátsó pólusból sugár irányban kiinduló széles homályok vannak. A betegnek atyja hasonlóképen retinitis pigmentosában szenved, habár nála csekélyebb elváltozások vannak. (Kiin. Monatsbl. fi Augenheilkunde 1888. máj. fűz.) Neupauer dr.

— Eine Contactbrille. Fick A. J.-tól. — A szerző a

szabálytalan astigmatismus javítására a corneára illő üvegeket készíttetett, melyeket a műszernek módjára a szemhéjak alá csúsztatott. Az üveg és a cornea közé néhány csepp vizet cseppentett. F. szerint ezen üvegekkel képesek volnánk a szabálytalan corneát a fénytörési apparátusból teljesen kirekeszteni. 0 6 esetben alkalmazta ezen üvegeket, de a látás csak egy esetben javult 730-ról */B-ra; a többi esetben a látás részint változatlan maradt, részint keveset javult. A szerző első kísérleteit tengerinyulakon végezte; ezeknél azt tapasztalta, hogy az üvegnek 6—8 órai alkalmazása után a szem izgatott lett, a cornea és üveg közötti folyadék elzavarodott, a cornea gyengén elhomályosodott. Hosszabb kísérletezés után azt találta, hogy 2°/0-os sterilizált szőlőczukor-oldat 8—10 órán át aránylag legkevésbbé zavarodik meg és a szem békés marad. A szerző további kísérletezést ajánl. (Knapp Archiv fi Augenheilkunde XVIII. 3. fűz.) Neupauer dr.

— A trachomának galvanocausticus kezelése. Reich

dr.-tól. — R. a galvanocautert a trachomának különösen első és második szakában alkalmazta, a mikor a kóros elváltozás főleg az átmeneti redőkben nyilvánult. A szerző úgyszólva kivétel nélkül a cső- vagy a tűszerű eszközt használta, melylyel az egyes csomókba beszúrt. Csak nehány esetben végzett vonalszerű égetést a trachomás kötőhártyán. Cocainozás mellett a műtét állítólag igen könnyen végezhető. A beszúrások helyén apró pontszerű hegedősek keletkeznek, melyek azonban zsugorodást nem okoznak, ha egymástól nagyobb távolságra esnek. Nagyobb hegedősek különösen a felső szemhéji kötőhártyának középi részén entropiummal fenyegetnek. Reich az átmeneti redőkben és az alsó szemhéji kötőhártyán levő csomóknak tűszúrásszerű égetését igen jó eredménynyel alkalmazta. 0 inkább ajánlja a többszöri, de kevesebb mint a ritkább, de több és mélyebb beszúrásokat. Cauterisatio után vagy jodoform-port használ, vagy sublimat (l'őOOO) leöblítést. Utóbbi oldatot mosásra és borogatásra is igénybe veszi. A szerző a csomók égetését hatályosabbnak mondja, mint azok kinyomását vagy kikaparását, minthogy utóbbi módszereknél a kóros anyagot nem roncsoljuk el, csak a felszívódásra alkalmasabbá tesszük. 0 különben azt állítja, hogy a csomók égetése a szomszédos csomók felszívódását is elősegíti. (Kiin. Monatsbl. fi Augenhkde 88. febr. fűz.) Neupauer dr.

— Nagyfokú retinalis vérzés a macula lutea táján; gyógyulás teljes visussal. Mellinger (7.-tói. — M. esetében egy 35 éves anaemicus férfiú bal szemén a látás képfestés alkalmával hirtelen nagyon alászállott. Azóta csak valami félholdszerű sötét alakot vett észre. Vizsgálatnál ezen szem visusa Väooi a papilla kivörösödött különösen az orrfelőli oldalon. A papilla külső oldalán van egy 4 papilla terjedelmű függőleges ovalis alakú vérzés, mely a macula lutea és a papilla közötti vidéket foglalja el, de a papilla külső részét is fedi; a papilla többi szomszédságában számos gombostűfejnyi vérzés látható, melyek egy része a retinalis edényeket is fedi. Fordított képben a nagy vérzés alsó részén egy világosabb legömbölyödő részlet (vérsavó) látható, melynek alján ismét egy sötétebb vérrög látszik. A másik szem ép, visusa =1. Jégtömlő alkalmazása és felszívó szerelés mellett két és fél hónap múlva a látás 72-re javult. Először a kerületi apróbb vérzések tűntek el, majd a nagy vérzés is erősen kisebbedett. Ismét 1V, hónap múlva a látás már teljes volt, a nagy vérzés helyén fehér fénylő folt maradt, mely némileg az üvegtestbe látszott előrenyomulni.

A vérzés magyarázatára a szerző felveszi, hogy ezen esetben valami véredény-megbetegedés volt jelen, mely a szemnek vérbősége miatt edényrepedést okozott. A vérzés a szerző nézete szerint a retina elülső felében a membrana limiteus interna és a membr. hyaloidea között volt. Ezen feltevés mellett szól a vérzésnek a papillára való átterjedése, a látás megmaradása, a vérzés alakja és ideghártya leválásnak a hiánya, mely utóbbinak jelen kellett volna lennie, ha a vérzés a retina és chorioidea között lett volna. (Kiin. Monatbl. fi Augenhkde 88. októb. fűz.) Neupauer dr

—- Mágnessel való operatio után képzó'dött iriseysta esete. Kimetszés általi gyógyulás, jó visus. Friedenwald H.-tól. — Egy 17 éves fiú szemébe vasszilánk pattant. Az idegen test a cornea limbusának alsó-belső részén hatolt a csarnokba, hol meg is állapodott. Két kísérlet után a vasszilánkot a mágnessel eltávolították. A szem megbéktilt és a beteg operatio után 4 héttel jó látással hagyta el a kórházat. Két és fél hónap múlva újra jelentkezett. Állítása szerint 7 hét óta egy daganatot vesz észre a szemében. Vizsgálatkor a csarnok belső felében egy vékony áttűnő fallal bíró iriseysta volt látható, mely a sérüléstől fenmaradt hegedés tájékából kiindulva, a csarnok belső felét foglalta el. Az eltávolítás úgy történt, hogy a cornea belső kerületi részén lapjára hajlított hályogkéssel lebenyes sebet készítettek, melyen át a cystát teljesen eltávolították. A gyógyulás egészen rendes volt. Műtét után a beteg eorrectiúval Sn. XXX. olvas 15' távolban. Fel-