Szemészet, 1889 (26. évfolyam, 1-6. szám)

1889-02-24 / 1. szám

szőr leönti a szemet antiseptikus folyadékkal. Iriselőesés esetén az operatio után vár egy rövid ideig, vájjon az iris nem húzódik-e vissza? Ha nem, akkor spatulával beigazítja mindaddig, míg a pupilla szép kerek; ha ez nem sikerül irisexcisiót végez. Erre következik a csarnok kimosása, melyet Meyer-féle fecskendővel végez, azonban nem a lencserészek kiűzésére, hanem csakis a csarnok desinficiálása czéljából. Erre két csepp l°/o-os eserin sulf. oldatból cseppent a szembe, nehány perez múlva 1 % os eserin-kenőcsből egy kis tömeget tesz a szembe. Az operált szemre vagy száraz vagy kenőcscsel (hydrarg. benzoicum 0'15 vaselin 10) megkent vászonlebenyt alkalmaz. Az utókezelés abban áll, hogy a beteg 2—3 napig fekszik; ha nagyobb gyuladás tünetei nem mutatkoznak, csak 4—5-öd nap nézik meg a szemet. A szobát nem sötétítik be.

Knapp a fősúlyt a legszigorúbb tisztaságra fekteti; szerinte csak úgy kerülhető el a genyedő gyuladás. 0 nem ajánlja az olyan beteg operálását, a ki valamely alkati bántalomban szenved.

Az utóoperatiók közül különösen gyakran végzi a discissiót. A vékony secundariát egyszerűen széjjel hasogatja. Eigyelmeztet azonban az izzadmány által vastagított secundariákra, melyeknek operatióját mindig kényesnek mondja. Ha ezen utóbbi esetekben a secundariában egy vékonyabb részt talál, akkor ezt egyszerű vagy kettős tűvel discindálja. Vastag secundáriánál pedig úgy jár el, hogy Beer-kést szúr a cornean át a pupillát elfoglaló secundariába, melyben 3 mm. hosszú nyílást csinál. Erre Tyrell-féle horoggal a secundariát és a vele összefüggő iris-részletet kihúzza és ollóval lecsapja. A műtét ezen módját cyst-iridectomiáuak nevezi.

Egy vesegyuladásban szenvedő betegénél secundariának egyszerű discissiója után heveny glaucoma-roham állott elő, mely harmadnapra végzett iridectomia után gyógyult.

Knapp szerint az iridectomia nélküli extractiónak a következő előnyei volnának: 1. A szem természetes kinézése megmarad. 2. A látás a többi viszonyok egyenlősége mellett jobb lesz. 3. Az excentricus látás, valamint a tájékozási képesség jobb. 4. A seb távolabb van a corpus ciliaretől, mi által nagyobb gyuladások és Sympathikus megbetegedésnek valószínűsége is csekélyebb. Hátrányai pedig: 1. A műtét sokkal nehezebb ; a sebnek hosszabbnak kell lenni; ezt gyorsabban és pontosabban kell készíteni, részint hogy az iris-előesést megakadályozzuk, részint hogy a sebszélek összeilleszkedése pontosabb legyen. A tokhasítás, de még inkább a hályog expulsiója nehezebb. A csarnok tisztogatása sokkal fáradságosabb, az előesett iris visszahelyezése bajosabb. 2. Az iris előesése valamint synechiák képződése gyakori. 3. Ezen műtét a beteg részéről nagyobb nyugalmat kíván. 4. A műtét nem alkalmazható minden egyes esetben, míg az iridectomiával járó operatio igen.

K. iridectomiát végez mindazon esetekben, melyekben az iris zúzódást szenved vagy repositio daczára újra előesik. 0 ezek után azt mondja, hogy az iridectomia nélküli hályogoperatio ép oly biztos, mint a Graefe-féle, eredménye pedig jobb mint az utóbbié. (Knapp, Archiv f. Augenheilkunde. XIX. k.. I. füzet.) Neupauer dr.

— A szem fénytörésének fordított képben való meghatározásának egy egyszerű módja. Bongers P.-től. —- Bongers módszerének az az elve, hogy a vizsgáló valamely szemfenéki kép helyzetének kiszámításánál saját közelpontjából indul ki. Módszere a következő: A vizsgáló előre meghatározza monocularis közelpontját; ha ametrop, akkor azon üvegalkalmazása mellett határozza meg közelpontját, melyet fordított képben való vizsgálatnál használni szokott. Erre a vizsgáló a Schmidt-Rimpler-féle refractio meghatározására szolgáló tükörrel néz a vizsgálandó szemébe mindaddig, míg a szemfenéki képet — pl. retinalis véredényt — tisztán látja. Erre a mérő szalagon leolvassa a tükör és a + 10 D ás lencse közötti távolságot, melyből a vizsgálónak előre meghatározott közelponti távolságát levonja. Az így nyert különbség megadja a szemfenéki kép távolságát a convex lencsétől, vagyis az illető szem fénytörését. így pl. a vizsgáló közelpontja

legyen 11*5 centiméterben; a mikor pedig az illető a szemfenék egy véredényét tisztán látja, akkor a tükör és -f- 10 D. lencse közötti távolság legyen 25'2 centimeter. Ebből levonva 11'5 centimétert, marad 13'7 centimeter. Ebből 10 centimeter a lOdioptriás lencsének felel meg, míg a hátramaradt 3’7 centiméterből minden egyes centimeter megfelel egy-egy dioptria hypermetropiának; ezen felvett esetben tehát a szem fénytörése volna 3 7 D. bypermetropia. 10 D-nál nagyobb myopiánál a convex 10 D. lencse elhagyandó. Ezen módszernek előnyei a szerző szerint a következők: 1. A vizsgáló nem kénytelen desaccommodálni, sőt alkalmazkodásra kényszeríttetik (de az alkalmazkodás foka bizonytalan lévén, az eredmény is bizonytalan lesz. R.). 2. Nem valamely tárgynak a szem fenékre vetett képét, hanem magát a szemfenék képét vizsgáljuk, mi által esetleges tévedést kerülünk ki. 3. A vizsgáló közelpontját egyszermindenkorra ismeri, a mi az eljárást sokban egyszerűsíti. (Kiin. Monatsbl. f. Augenheilkunde, 1888. máj. f.)

Neupauer dr.

VEGYESEK.

— Patias egy cataracta kivonása után 3 hónap múlva panophthalmitist látott. Enucleatio után a beteg nemsokára meghalt. Már az enucleatio előtt keletkezett genyes pleuritis, a másik szem Sympathikus megbetegedése stb. Panas szerint az inficiálást egy régi interstitialis nephritis könnyítette. Ezen eset kapcsán Panas ajánlja, hogy már panophthalmitis által általános inficiálást létrehozott egyénnél ne enucleáljunk.

— Holland bizonyítja, hogy panophthalmitis előáll a nélkül is, hogy egy szemen levő seben át bacteriumok jutnának be, és hogy általános megbetegedés volna. Véleménye szerint a bacteriumokat a tüdő is képes felvenni és innen a vérkeringéssel a szembe juttatni. Rolland szerint, ha ily bacteriumok ép szemben vannak, alkalmi ok kell, pl. táplálkozási zavar, hogy azok panophthalmitist okozzanak. Ezen táplálkozási zavart előidézheti ütés, nyomás (glaucománál), ideges izgalom, sötétség stb.

— Masselon glaucoma ellen az aequatorialis selerotomiát szokta csinálni különféle módon, s legjobbnak a következőt tartja: Alul-kivül Graefe-késsel transversalis punctiót végez a corpus ciliare háta mögött. Masselon ezen eljárást ajánlja :

1. ott, hol iridectomia a kívánt eredményt nem hozta meg;

2. glaucoma absolutumnál a fájdalom ellen és a szem haladó desorganisatiója ellen.

— Snellen gondos észlelései szerint a glaucoma kezdetén, maradandó organikus változás nélkül, a myoticum igen jó. Akkor is, ha excavatio van és a látótér szűkül, a myoticum a tensiót csökkenteni képes, de ritkán eredményez békét; azért iridectomiát vagy még inkább selerotomiát ajánl myoticummal összekötve. Chronikus iritis serosánál a mydrialicum által okozott tensio-emelkedést a myoticum megszüntette. Egy aphakiás szemen pilocarpin okozott tensio-emelkedést külön izgalmi tünetek nélkül. A glaucoma későbbi szakában a myoticum prognostikus szempontból értékesíthető: ha myoticumra a pupila szűkül, a tensio csökken, úgy egy végzemlő operatióra a szem meggyógyulása van kilátásba helyezve. Traumatikus irideremiánál a myoticum csökkenti a tensiót, de végkép selerotomia szünteti meg myoticum használásával egybekötve, mi bizonyíték arra nézve, hogy a musculus ciliaris contractiója egyedül is elégséges arra, hogy a megszaporodott folyadék a szemből elvezettessék.

—- Nothnagel egy 46 éves teljesen egészséges egyén esetét közli, ki hirtelen megvakult, mi mellett a pupilla mozgása megmaradt és tüköri lelet nem volt. Minthogy a megvakulásnak minden más oka hiányzott, azért miudkétoldali nyakszirti lebenynek kérgében tételezett fel változást, mint a milyent egy esetben a sectio igazolt.

— Collins 50 összeállított cataracta extractiós esetből

azon eredményre jött, hogy öregebb egyének szeme genyedésre hajlamosabb. Issekutz dr.

Budapest, 1889. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Dorottya-utcza 14. sz.)