Szemészet, 1888 (25. évfolyam, 1-6. szám)
1888-10-21 / 6. szám
Michel minden idejét a tanításnak szenteli, a szemtükréző s operativ cursusokat is ő maga adja. Előbbieken úgy jár el, hogy házi nyulakat használ a technica betanítására. E czélból kis kocsikba zárja őket, melyeket megfelelő magas asztalra helyeztet. Graefe óta Heidelberget a szemészet olyan központjának tekintették, honnan sok hatalmas vívmánya vette kiindulását. Becker, Arit volt assistense, az egyetem kitűnő tanára. A klinika tisztasága s berendezése mintaszerű. Leírását a »Szemészet« már egy Ízben közölte, azóta annyiban történt változás, hogy a kórtermekben az egyes ágyakat külön vízvezetéki csapokkal látták el, melyek meleg s hideg vizet szállítanak a borogatásokra szolgáló kanyargó fémcsövekbe. Mondják, hogy nem mindig alkalmazható, mert a szem nem jól tűri súlyuk miatt a csöveket. Reggel 9 órakor Becker maga tartja a visitet, 'io—12 ambulantia, melyet az assistensek fogadnak, 12 — 1 előadás, melyeken a tanulók (25—30) saját maguk vizsgálják a betegeket s nyilvánítják véleményüket. Vizsgáló, szemtükröző helyiség s laboratórium igen kényelmesek. Az antisepsisre ő is igen nagy súlyt fektet, az eszközök carbolban állanak, de alkalmazásuk előtt felfőzött vízbe bemártja. Cataracta extractiót iridectomiával végezi. Bravourral s eredménynyel varrja sérülések után a sclerát s corneát. Cataracta aridosiliquatát fiatal egyéneknél is extrahál, még pedig ritka ügyességgel. O ugyanis a periphericus seb készítése után, melyet Graefe-késsel ejt, iridectomiát végez s az iriscsípő egyik szárával a lencse mögé, a másikkal elé megy s óvatosan a szó szoros értelmében extrahálja. A synechiák, melyek gyakran jelen vannak, minden utólagos baj nélkül elválnak. Mikroskopicus praeparatumai, melyekről már 7 év előtt nagy dicsérettel emlékezett meg dr. Szabó György, azóta sokkal gyarapodtak. Említésre méltó eljárása, melylyel a fényérzéket határozza meg. Szerinte ugyanis Förster photometerje nem felel meg úgy a kivánalmaknak, mint többi eszközei, melyekkel a tudományos világot megajándékozta. Az adaptatio szükséges volta, továbbá, hogy az eljárás kivitelére bizonyos intelligentia szükséges s végül, hogy az eredmény önkényes egységhez van viszonyítva az eszközt megbízhatlanná teszik. Klinikáján a következő methódussal helyettesítik. A 6 méter hosszú sötét falu s teljesen besötétített szemtükrésző ablakán egy a Förster készülékén alkalmazott nyíláshoz hasonló van, melynek nagysága csavar segélyével növelhető. Ezzel átellenben a falon egy Snellen elvei szerint készült tábla van, melyen a betűket vonások helyetesítik. A beteg s az assistens, kinek fényérzékét már több methódus normálisnak bizonyította, szemben a táblával helyezkednek el. Az assistens már X nagyságú nyílás mellett meglátja a sávokat, míg a beteg például csak 3 akkora mellett. Ez esetben tehát fényérzéke a normálisnak ’/3-ára szállott alá. A refractio s accommodatio rendellenességét természetesen már előzetesen meghatározzák s corrigálják. A franczia tudomány mindig önálló jelleget viselt magán. Bármennyire jogosult néha a németek vádja, hogy a franczia tudósok könnyelműek, genialitásukat ők sem tagadhatják. Párizs szemészei is, bár nagyobbrészt idegenek, magukon viselik e kettős jelleget. Említettem, hogy Francziaországban a szemészet az orvosi tudományoknak sokáig mostohagyermeke volt. Ez meglátszik most is. Párizs leghíresebb szemészei idegenek. Idegenek születésükre, de nem azok genialitásukra s műveltségükre nézve. A franczia szellemet s elegantiát oly jól elsajátították, hogy nevükön kívül alig árulja el valami idegen voltukat. A franczia szemészek feje, ha nem is ő az egyetemen a szemészet rendes tanára : Louis de Wecker. Az Avenue d’Antin-en fejedelmi berendezésű hőteljében fogadja vagyonos betegeit. Nyilvános rendelő intézete s klinikája a Quartier latin egyik szűk utczájában (Rue du Cherche-Midi) a nem épen kifogástalan tisztaságú udvar hátsó épületében van elhelyezve. S ha a kényelem, fény és pompa, melyek palotáját jellemzik, hiányzik is itt, de udvariasságát, finom modorát, genialitásának minden fényoldalát elhozza ide s ezzel megelégesznek a párizsiak. Mit bánják ők, ha a váróterem túlzsúfolt és semmikép sem felel meg a szerényebb igényeknek sem, mit bánják ők, ha gőzerővel történik a rendelés, a fő az, hogy Wecker maga nézze meg őket, ő maga rendeljen s ő maga operáljon. Németországban s Austriában a legtöbb elfoglalt tanár assistensei által láttatja el az ambulantiát. Nem így Párizsban, itt minden tanár saját maga bajlódik s jaj lenne, ha---- 129 — elmulasztaná. Mondják, hogy Zürichben is ilyenek a viszonyok, a hol a világ legmagasabb rangú szemésze megkérte Hornért, hogy engedné meg neki klinikáján az operálást. Horner azt felelte, hogy a sveicziak általa s nem ő fensége által akarják magukat operáltatni, s nem engedte meg. így kell eljárni a párizsi orvosoknak is, ha fennakarják tartani nagy ambulantiájukat. Wecker klinikáján már íz kor gyűlnek a betegek, s 3-ig beírják s megvizsgálják őket. Ekkor jön a tanár. Hallgatósága kevés kivétellel idegen orvosokból áll, kiket igazi franczia udvariassággal s előzékenységgel fogad. Mialatt rendel, folyton magyaráz s nem egy érdekes tapasztalatát közli. Alig várja, hogy ezzel elkészüljön s mehessen operálni. Minden műtétet karszéken végez ; az antisepsisre, mint mondja, igen sokat ad, de keresztülvitelét nem ellenőrizi eléggé. Az ambulantia végeztével megmossa kezeit s képes 10 operátiót is végezni, a nélkül, hogy időt venne magának e procedúrát ismételni. Ha operatio közben szükséges a tért letisztogatni, a legközelebb álló idegen orvos minden előzetes desinfectio nélkül fog egy darab vattát s letapintja vele a vérző részeket. Mindez — megvallom — nem nagyon kellemes látvány, különösen, ha még hozzá teszem, hogy a vendég orvosok nem egyszer visszaélnek Wecker szívességével. De mindent feledtet, ha el kezd operálni. Páratlan genialitással végezi a műtéteket. Könnyedséggel s könnyelműséggel. Az ambulantián lát egy cataracrát, beülteti a székbe, pár csepp cocain, egy kis sublimátöblítés s alig van a betegnek ideje magához jönni, kész a műtét. Az extractiót legtöbb esetben iridectomia nélkül végezi. Saját maga által construalt vékony késével lebenyes sebet ejt a cornea felső harmadában. A tokot Förster-féle csípővel nyitja. (Egy ízben az egész lencsét tokostul együtt minden nehézség nélkül kihozta, s a szabályos kerek pupilla rögtön helyreállott.) A lencse expulsiója után kiöblíti a mellső csarnokot. Megvallom, míg csak leírásból ismertem ez eljárást, nagyon idegenkedtem tőle, de Weckertől látva, kissé megbarátkoztam vele. Hajlított csövű cseppentő üveghez hasonló a készülék, melyet kiöblítésre használ. A corticalis részeket így kihajtja, az irist összehúzódásra bírja, sőt desinficiál is. Ez által lehetővé válik éretlen cataractát is operálni, mert a visszamaradó corticalis részek kiürítését nem csekély mértékben segíti elő. Ha a pupilla nem nyerné vissza kerek alakját, eserint vagy spatulát vesz segítségül. A szemre occlusiv kötést tesz, s így küldi fel az emeletre, hol ágyba fektetik. Nem ritkán vonakodik az operált ott maradni, s ha szép szóval nem bír vele, elengedi. Érdekes, hogy ha előre tudja a beteg e szándékát, mégis iridectomiát csinál. Ezzel világos tanúságát adta, hogy az iridectomia a siker egyik biztosítéka. Mindenesetre bámulatos, mikor az így elengedett beteg gyógyulva tér vissza, de sokszor meg is bosszulja magát az ilyen könnyelműség. Iridectomia után minden nehézség nélkül hazaengedi a beteget, s még hozzá csak egyik szemét köti. Szomorú következményéről egy Ízben meggyőződhettem. Egy néger kocsist operált így ambulanter s pár nap múlva a legnagyobb kínokkal tért vissza a klinikára. Óriás prolapsus iridis s vérömleny a mellső csarnokban. A fájdalmat scleral punctio segélyével sikerült ugyan megszüntetni, de a szem veszve volt. Wecker nem irtózik a kísérlettől sem. Párizsban létem alatt egy beteg nő kereste fel a klinikát, kinek visusa egy hét alatt fényérzésre csökkent. A szemtükri lelet óriás papillitist mutatott. Ez eset kapcsán elmondotta, hogy mikor még a strangulatio-theoria híve volt, hasonló esetnél kisérletkép bemetszette a nervus opticust a szemgolyóba való belépése helyén. Az első két nap reactiójának múltával ujjak olvasására tért vissza a látőképesség. Akkor úgy magyarázta a sikert, hogy a bemetszés által megszüntette a pangást s ezzel a papillitist. Ma azonban a mycoticus theoria hívének vallja magát, a miért új magyarázathoz kellett folyamodnia. S ezt most abban találja, hogy eljárása által, melyet még sublimat-öblögetéssel is támogat, épen úgy kiüríti a microorganismusokat, mint a tályogból a genyt, melyek így elvesztik pusztító erejüket. A mű tétet az említett nőn is végrehajtotta, még pedig úgy, hogy a musculus rectus externus átmetszése után luxálta a szemgolyót s bemetszette hosszában a nervus opticust. A reactio múltával, mely elég heves volt, valami lényeges változás nem állott be, a műtét helyét a szemtükri képben egy chorioidealis haemorrhagia jelezte. Ugyancsak ő tőle láttam alkalmazva trepanját cornea transplantatiőnál. Az eredmény, mint gondolni lehet, nem volt kielégítő, mire * — 130 —
