Szemészet, 1888 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1888-09-23 / 5. szám

esése és folyadékfelvételből magyarázza. Kísérletei abban állottak, hogy a kísérleti állat feje fölött idézett elő villámütéseket. Nagyfokú látaszűkülés, chemosis, cornealis zavarodás, a sugártest vérbősége. A kísérleti állatokat különböző időkben ölte meg s a lencsét górcsövileg vizsgálta. Az alvadási vagy thermicus theoria ellen szól az is, hogy a homályosodás nem történik rögtön, hanem lassan.

2. Bernheimer (Heidelbergből) az emberi látóideg chiasmájáról szól. Eddig a semidecussatio elmélet volt általánosan elismerve, s csak Michel korszakalkotó dolgozata a teljes kereszteződési nézettel tette a kérdést égővé. Előadó iparkodott készítményeken az idegrostokat elejétől végig követni, a mi oly nehéz, hogy talán jövőben is egy pium desiderium fog maradni.

3. Singer (Prágából) is demonstrál készítményeket a chiasmából.

4. Schmidt-Rimpler (Marburgból) esetet közöl, melyben cerebralis hemianopsiánál részletes látóidegsorvadás volt jelen. A papillán elváltozást nem lehetett látni, visus teljes, a látótérszűkület a halálig állott fen. Bonczoláskor az occipitalis lebeny találtatott szétroncsoltnak. A szemfenéki képen látni tarka foltot sárga és fekete (pigmentes) színben, mint ezt barna hajú egyénnél gyakran találni.

5. Lange (Braunschweigból) készítményeket mutat be a sugártest sarkomájából.

6. Bellarminoff (Moskvából) szépen injiciált véredényeket a szemgolyón mutat be.

7. Howe (Buffalo, Amerika) tapasztalatait egyptomi utazásából adja elő, mondván, hogy — mint az ottani clinikusok neki mondták — a conjunctivitis purulenta acuta azon betegség, mely nagy hajlandósággal bír a corneát áttörni. Majdnem kizárólag nyáron fordul elő járványosán s pedig azon helyeken, hol a legyek tartózkodnak, míg a sivatagokon ritka s így nem lehet azt homoknak és hőségnek tulajdonítani. Az ottani népségnél a hanyagság s légytűrés bámulatos.

8. Schneller (Danzigból) »a látótengelyek összetérítési és alásülyesztési mozgásainál történő alakelváltozások a szemen« czímű előadásában elmondja eljárását ezen vizsgálatainál. Használ kis látási próbákat, Schweigger 0'3, a melyekkel a közelpontot megállapítja, külön mindegyik szemen, azután a vízszintesben convergáltat, s végre lefelé nézet. Ezen állásváltozások mindegyikénél a közelpont a szemhez közeledik, a refractio nő, a szemgolyó tengelye hosszabbodik. A cornealis radius megmérését a Javai módosította ophthalmometerrel tette.

9. Weiss, a látóideg belépési helyének boncztanáról szólva, mondja, hogy a látóideg rövid léteiénél a belépési helyen vongálás (Zerrung) történhetik, s ilyenkor a papilla harántul elhúzódva találtatott.

VII. gyűlés, i. Leber (Göttingából) referál a bacteriologia jelentőségéről a szemészetben. A legtöbb szemgyuladásnál a mycoticus eredetet tehetjük fel, s részben be is bizonyíthatjuk. Bizonyos mikrobiumok csak sebeken vagy a testi szövetek belsejében okoznak lobot, mások sértetlen nyákhártyán is képesek heves gyuladást okozni. A sérülés vagy műtét utáni genyes gyuladás gyakran staphylococcus vagy streptococcus-fajok által keletkezik. A cornea közepére szorítkozó gombafészek további képletekre is hat, genytestecsek vándorolnak ki a cornea szövetébe és a mellső csarnokba, a mit úgy magyarázhatunk meg, hogy a gombák gyuladást okozó anyagot készítenek, mely oldott állapotban a szomszédságba diffundál. A szervezet ellenhatása a fehér vértestecseknek a véredényekből való kivándorlásában nyilvánul, vagy a genytestecscsel infiltrált szövet ellágyul (histolysis) s a necroticus részek körülírását és eltávolítását eszközli. De a gombaburjánzás az organismus ellenhatását legyőzheti s végtelenül haladhat előre. A sértetlen kötőhártyán fejlődő microbiumok (gonococcus, diphtheriás contagium) intensiv hatása is a gombák által termelt chemiai anyagok előidézéséből magyarázható meg, úgy mint a staphylococcusból előállított phlogosin képes a sértetlen kötőhártyát megtámadni. A szem mélyebb részeiben végbemenő gyuladások a véráram útján keletkeznek, néha lymphutakon, mint valószínűleg a rokonszenvi szemlob. A miatt, hogy senkinek sem sikerült Deutschman-nak kísérleteit ellenőrizni, nem kell azokat kétségbe vonni. Ez úton t. i. a nervus abducens hüvelyén át halad a coccus-infectio az orbitától a sinus cavernosusba. Talán a herpes zosternél is törté— 105 —

nik egy microbicus neuritis tovavezetése a testfelülethez. A sugártestsérülés csak a seb inficiálása által veszélyes. Vannak esetek, melyekben az idegen test, kivált réz, a szemben genyes gyuladást microbiák nélkül kelt; ha az idegen test kihúzatik, még látás is maradhat fenn, s a másik szemet semmi veszély nem fenyegeti.

2. Sattler (Prágából) correferál. A sértetlen felületen károsan hat: az acut blennorrhoea a maga gonococcusával (vegyi méreg), a trachoma, melynek microbja még nincs biztossággal felfedezve (a felfedező nyilatkozata!), croup és diphtheria, melynek microbiumja még ismeretlen, de úgylátszik erős vegyi méreg, mely a nyákhártyát elöli, s végre az acut infectiosus hurut, melyben a Weeks-féle pálczikák mellett pyogen staphylococcus is fordul elő a kötőhártyaváladékban. Nem pathogen egy a staphylococcus pyogenes albushoz hasonló coccus és az úgynevezett bacillus xerosis. Sértett felület szükségeltetik: syphiliticus induratio, tuberculosis és genyes folyamat behatolása számára. A sérülésből származó genyfolyamatoknál az idegen testen tapadó microbiumok kevésbé jönnek tekintetbe mint a kötőhártyatömlőben és ujjakon lévők. Vannak bacteriumok, melyek gyuladást előidéznek, de azt nem igen terjesztik tovább, ilyen a micrococcus prodigiosus. Némely vegyi anyag (higany, organicus testek) idézhetne elő gyuladást, de azt nem szokta továbbítani. Terpentinolaj, crotonolaj fibrinosus exsudatumot kelt. A vér- és lymphfolyam útján keletkező mykotikus betegségi folyamatok sorába tartoznak a metastaticusok és a sympathicusok. A sympathicus szemgyuladást nem okozhatják genyes bacteriumok. Előadó iridectomia közben a csarnokvizet felfogta s belőle egy micrococcust volt képes tenyészteni.

3. Chibret előadást tart az antisepsisről a szemészetben s főhelyen említi a higanykészítményeket. Kísérletek útján iparkodott az antisepticumok hatásáról meggyőződni.

Discussio. Deutschmann (Göttingából) mondja, hogy a rokonszenvi lob keletkezésénél nem kell specificus microorganismust feltételezni, mint ezt Sattler teszi, s ha feltesszük, akkor többfajta lehet. így tuberculosisból is származhat sympathicus lob. — Sattler kérdezi nem tekinthető ez metastaticusnak ? — Knapp mondja, hogy nem vagyunk képesek a kötőhártya-tömlőt teljesen asepticussá tenni. A discissio egyike a legkényesebb műtéteknek, de asepsis mellett egészen veszély nélküli. — Hirschberg (Berlin) sokat ad a műtéti szoba berendezésére, tisztaságára, kötőszerek tiszta állapotára, és még a gyógyszerészben sem szabad megbízni, mert tudjuk, hogy az eserin-oldat penészesedik. Az ő műtéti szobájában 4 sterilisáló készülék van. — A hallottak szerint — szól Meyer — kár, hogy nem lehet magát a szemet is a sterilisáló készülékbe dugni. Elégnek tartja, hogy ha sublimat-oldattal a kötőhártyatömlőt ecsettel úgyszólván »kikeféljük« (ausfegt), mi által eléggé sterilisáltuk s blennorrhoeanál a genyedést megállíthatjuk. Hozzá szól még: Schmidt-Rimpler, Samelsohn, Schweigger s replicál Leber és Sattler.

4. Dor (Lyon) a felső szemhéj colobomájáról tart előadást és fotográfiát is mutat be. — Nuel és Weiss kérdezik, milyen volt a temporalis csont (lelapulva ?) és az orbitaszél. — Zehender mondja, hogy lapjának újabbi füzetében van egy hasonló eset.

5. Knapp a cylindricus üvegek rendelésénél szükségelt meridián jelölésről tart előadást s proponálja, hogy egyességre lépjünk, mert három jelölés létezik: franczia (Javal-féle), német-angol és amerikai. Utóbbi a symmetria törvényét követi, pl. 15 n. annyit tesz, mint 15 fok a nasalis oldalon vagy 25 t. a temporalis oldalon, s így megy az 9ö°-ig. A látótér jelölésénél a helyett, hogy 90°-ig megyünk (Pristley Smith-féle módszer), i8o°-ig haladunk úgy a temporalis mint a nasalis oldalon.

6. Haab (Zürich) a macula lutea megbetegedéseiről szól s néhány sikerült képet is mutat be. A szem megütése után a macula széles körkörös területen, tejszerűen elszínesedve lenni szokott; elváltozott még a macula kinézése szomszédos képletek betegségeiben (chorioidea repedés) vagy idegen test behatolása után, még ha ez mindjárt ki is húzatott; végre néha öregeknél megbetegszik a macula különben ép szemben is. Ez hályogosoknál annál is inkább kellemetlen, mert műtét előtt nem vagyunk képesek azt constatálni. Előadó kis gyermekeknél is látott néha a maculán ilyen elváltozást.

Discussio. Becker a macula lutea bő capillaris edényeire utalva, abban véli sérülékenységét feltalálhatni, mert itt a vér*

— 106 —