Szemészet, 1888 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1888-09-23 / 5. szám

iritis tünetei hiányoznak, eserint alkalmaz. Blepharoadenitist ol. cadini s ol. ruscival kezel. Hathetes cursusait kész orvosok, kik kezdők a szemészetben, nagy haszonnal hallgathatják. Nála láttam Zehender binocularis nagyítóját is a szem mellső partiejának gon­dos átvizsgálására. Alkalmazása nem épen kényelmes s legtöbb esetben egyszerű nagyítóval helyettesíthető. A niveau-differentiákat azonban élesen tünteti fel, így példáúl a mély s felületes cornealis újdonképződött edények helyzeti külömbségét. Hock súlyos beteg­sége alatt őt rendelő óráján Königstein helyettesíti. Angol orvosok előszeretettel keresik fel, mert kedvükért angolul magyaráz. Ez azt hiszem nem felel meg egészen a nemzeti érdekeknek, mert bármilyen előnyös is, ha a bécsi egyetem cursusait nagy számú idegen orvos hallgatja, még sem tartom ez eljárást összeegyeztet­­hetőnek a nemzeti nyelv érdekeivel. Bizonyára nem utolsó helyen áll a bécsi szemészek között Bergmeister Arit volt assistense s egyik legtehetségesebb követője. Nem irodalmi működéseinél vagy korszakot alkotó újításainál fogva, hanem mint kitűnő Operateur s ritka jó tanító valóban alkalmas lett volna a neki felajánlott, de általa el nem fogadott egyetemi tanszékre (Innsbruck). Jelenleg operativ cursusokat ad, melyekre mindig feles számmal jelentkeznek. Bár egyik legérdemesebb kép­viselője a bécsi iskolának, eltért a cataracta-operatiónál az eredeti Graefe-féle sebkészítéstől. Ő lebeny es sebet ejt, még pedig a corneális limbus határán. Hogy a seb a kellő nagyságot elérje, X mm.-rel mélyebben vezeti a kést, tehát 3 mm.-rel a corneális tangens alatt. A hályog könnyen születik meg s a seb még sem tátong annyira, hogy meggátolná a hegképződést. A corpus ciliaretól s zonula zinniitől távolabb esvén az üvegtest előesésének eshető­sége is csökken, másrészről pedig felesleges a széles colobomák ejtése, melyek szerinte még mindig nem biztosítottak teljesen az iris szárainak egyenletes állásáról. A magam részéről ez eljárásban látom Graefe s Arit tanainak természetes továbbfejlését. Kezdők számára kitűnő cursusokat ad Dimmer, ki Fuchs klinikájának betegeit használja fel bemutatásra. A dolog termé­szeténél fogva igen látogatottak. Jártasabbaknak Tschermák szemtükrészeti cursusai igen aján­latosak. Igen nagy tananyagot nyújt s e mellett mindig kész felvilágosításokkal szolgálni, a nélkül, hogy túlságos theoretizálással töltené idejét. Ha most e rövid szemlén végig tekintünk, elfogultság nélkül be kell ismernünk, hogy a bécsi iskola igen sok alkalmat nyújt a tanulásra. Az orvostanhallgatók kiképzésére szánt előadások rendszere azonban nem múlja felül, sőt el sem éri a budapesti egyetemét, mely három irányban múlja felül amazt. Először a helyválasztásra jogosítás által, mely abban áll, hogy hetenkint más-más csoport ülhet a legjobb helyeken s így kinek-kinek alkalma nyílik az annyira szükséges közvetlen szem­lélésre s vizsgálásra. Másodszor, hogy az operatiókon a hallgatóság jelen van s végül, hogy a tanár maga vezeti a szemtükrészeti gyakorlatokat, melyeken évente mindinkább nagyobb számú orvos­­tanhallgató vesz részt. S tényleg az eredmény is megfelelő, mert a budapesti egyetem orvostanhallgatói határozottan jártasabbak a szemészetben, mint a bécsi egyetemé. Nem egyesekről szólok, hanem az általános niveauról. A mint nyugat felé mindinkább emelkedik a hallgatóság tudományos képzettsége és jártassága a sebészetben, épen úgy csökken a szemészetben. Határozott fölénynyel bír azonban a bécsi egyetem a sze­mészet terén is, a mi a kész orvosok további kiképzését illeti. A hathetes cursusokban, melyeket a rendkívüli s magántanárok adnak, elvitathatatlan előnyt látok. A budapesti egyetemen is számos cur­­sust adnak a tanársegédek, de ezek a szigorlók igényeihez mértek s hely sincs kész orvosok számára. Az egyetem magántanárai pe­dig semestralis előadásokat tartanak, melyeken kétségkívül igen sokat lehet tanulni, de egy vidéki vagy talán magában a főváros­ban lakó gyakorló orvos is több hasznot merítene a hathetes vagy kéthavi cursusokból, melyek naponta tartatnak. A szün­idei cursusok már azért sem pótolhatják ezeket, mert minden évben, néha két évben van egy. De minden érvnél jobban indokolja e felfogás helyességét maga a tapasztalás. Reusstól hallottam, hogy míg semestralis elő­adásokat hirdetett, alig volt 4—5 hallgatója, mióta pedig hathetes cursusokat ad, 15 — 20-an jelentkeznek. Ha azonban valaki több — 95 — — 96 — cursuson is részt akar venni, ebben senki sem gátolja, mert nála az a rendszer uralkodik, hogy a ki egy cyclusra beiratkozik, jogot nyer az egész éven át látogatni a klinikát. A berlini iskola mindig ellentétben állott a bécsivel s tény­leg ma is sokban különböznek egymástól. A berlini szemészek fejei Schweigger és Hirschberg. Előbbi új és minden igénynek megfelelő klinikával rendelkezik. Ambulan­­tiája oly hatalmas, hogy nagy segédszemélyzete alig képes ellátni, pedig ellentétben más klinikákkal lehetőleg házi kezelést rendelnek, hogy a nagy létszámot ily módon csökkentsék. Schweigger heten­kint öt órán ad elő, ugyanekkor végezi a bemutatásokat is. Elő­adás után operál és pedig cataractát kivéve, mit a kórteremben ágyban operál, mindent a műtőteremben, mely egyszersmind tan­­termül is szolgál. Meglátszik, hogy mostohán bánnak el a szemé­szettel ! Csak 5 órát szentelnek reá s a tanteremnek 40 ülőhelye van, mig az ugyanakkor épült sebészeti tanterem 400 ülőhelylyel rendelkezik. Schweigger nem csak az által, hogy kiválóan ügyes Opera­teur, hanem újításai által is egyike a legnagyobb hírnek örvendő szemészeknek. Operativ eljárásai közül kiválóan figyelemre méltó a cataracta extractio. Ő teljesen szakított Graefe eljárásával s visszatért a Beeréhez. Sajátságos véletlen, hogy a bécsi iskola ma szívósan ragaszkodik a berlini Graefe által előírt módhoz, mig a berliniek a bécsi Beer methodusát fogadják él műtétül. Schweigger karcsú Beer-féle késsel alá-felé a corneának mintegy harmadát leválasztó sebet készít. A tokot Förster-féle csípővel nyitja s a hályogot ez utóbbi eszköz nyelére alkalmazott erősen görbített David-féle kanállal hajtja ki. Toilette után eserint cseppent be s flanell-pólyával beköti a szemet. A kötést csak 6 nap múlva veszi le. Az eredmény első pillanatra meglepően szép. Az operatio nyoma alig látszik, a reagáló iris jó szolgálatot tehet a szóródási közök kisebbítése által. Jobb visust azonban nem ad, mint az iridectomiás eljárás s tagadhatatlanul több veszélyt rejt magában az előbbinél. Ha Schweiggert látja az ember operálni, valóban elfeledi a veszélyeket, mért ő oly geniálisan, oly gyorsan végzi a mű­tétet, hogy mindenkit elragadtat, de ebből nem következik, hogy példája követésre méltó. Már magában a Beer-féle késnek haszná­latát szemben a Graefe késsel csak egy Schweigger engedheti meg magának, mert ezzel semmiféle correctio sem eszközölhető műtét közben. Sajátságos, hogy ugyanakkor, midőn Wecker keske­­nyíti a Graefe-kést, Schweigger ellenkezőleg még szélesbíti. Bámu­latra méltó az is, hogy mily ügyességgel nyitja a gombostűfejnyi pupillán át a tokot. S mindez egy pillanat műve ! Szebben, ügye­sebben keresztülvinni a methodust, tehát lehetetlen s a veszélyek mégis fennállanak, iris prolapsus, vaskos secundariák hátra­hagyásának s iritis beállásának eshetősége folyton fennmaradnak. S ezek nem csekély mértékben koczkáztatják a különben tagad­hatatlanul szép operatio eredményét. Tényleg nagyobb a veszteség, mint Graefe eljárásánál. Mint a berlini iskola híve természetesen csak jobb kézzel operál. Ebben is fennáll az ellentét a bécsi iskolával szemben. Én nem tenném elvi kérdéssé, mert ez hatá­rozottan individuális dolog. A ki nem képes bal kezét begyako­rolni, az operáljon hátulról jobb kézzel, de a ki képes a nehéz­ségeket leküzdeni s ez legtöbb esetben sikerül is, az tegye, mert egyrészről a két kéz egyenlő begyakorlása sok előnyt rejt magá­ban, másrészről pedig a természetellenes elhelyezkedés megszokása a jobbkezűségnél épen annyi nehézségbe ütközik. Figyelemre méltó a strabismus operátiók módja is. Ural­kodó eljárás az előrevarrás. Előnye az, hogy mig eddig 2 szemen kellett operálni, ha a kancsalság meghaladta a 20 fokot, addig ez eljárás segítségével kétszer akkorát is csak egy szemen operál a berlini iskola. Az előrevarrás Graefetől származik, csakhogy eddig egy súlyos műtét jelentőségével bírt szemben a könnyű műtétekhez tartozó tenotomiával, addig a jelenlegi eljárás nem koczkáztatja a szemgolyót. A műtét rövid vázlata a következő : az antagonistának egyszerű tenotomiája után, melyet úgy eszközöl, hogy a conjunctiva megmetszése s fellazítása után horogra szedi fel az inat, most az illető izmot a horgon gondosan kipraeparálja s kettősen fegyverzett fonált ellenkező irányban húz át rajta s átmetszés után jó előre varrja, a conjunctivát pedig egyesíti. Úgy ezt, mint a legtöbb műtétet (cataracta extractiót nem) narcosis alatt hajtja végre. E czélra aethert használ. A látott stadium

Next

/
Oldalképek
Tartalom