Szemészet, 1888 (25. évfolyam, 1-6. szám)
1888-05-20 / 3. szám
Karewski3) esetében egy fistula sacci lacrymalis pörkölésénél a külső nyilás égetése erősen fájt, míg a belső nyílás égetése nem. Bernheimer3) szembe cseppentés után érzéstelenséget mutatott ki, az iridektomia azonban nyúlon végzett egy kisérletben igen fájdalmasnak mutatkozott. Nyúlon a felső egyenes izomba fecskendett 3 cseppet o-2°/0-o.s oldatból, mely után io perczczel a tenotomia teljesen fájdalmatlannak mutatkozott. Az erythrophlaein bőr alá fecskendőse után teljes érzéstelenség állott elő. Mindezekből láthatjuk, hogy a kísérletezők egy része érzéstelenséget tudott kimutatni, más része azonban nemcsak hogy érzékenység-csökkenést nem talált, de határozottan veszedelmes gyuladásos tüneteket látott utána előállani. Ilyen viszonyok közt ajánlatosnak tartottuk mi is az erythroplaeint nehány esetben megkisérleni. Kísérleteink közben törekvésünk oda irányult, hogy meghatározzuk, vájjon az erythrophlaein bír-e érzéstelenítő hatással vagy sem ? Ha érzéstelenítő hatással bír, felülmulja-e vagy legalább fölér-e a cocain hatásával ? A kísérleteket Csapodi tanársegéd úrral végeztem és azok nagy részének eredményét Csapodi dr. az orvosegyesület április 28-iki ülésén előadta. Kísérleteinknél az erythrophlaeinum muriaticumot használtuk, melyet »Az angyalhoz« czímű gyógyszertár Görlitzből Schuchardt dr.-tól hozatott. Használtuk O’O5°/0, 0'iu/„ és 0*2 °/0 -os oldat és o-i0/0-os kenőcs (vaselin) alakjában. Az alábbiakban a kísérletekről és fontosabb részleteiről akarok némelyeket említeni. Először is tengerinyúlon akartunk a szer hatásáról meggyőződni, miért is nyúl szemén ötször végeztünk kísérletet. Az első és második kísérletnél o-2°/0-os oldatból egy kis cseppet cseppentettünk a nyúl szemébe. A következő 5 perez alatt a nyúl gyakrabban hunyorgatott szemével; 10 perez múlva csekély kötőhártyai belövelés állott elő. A kötőhártya és szarúhartya sondával való érintésre fokozott érzékenységet mutatott. 20 perez múlva az érzékenység csökkent, kötőhártyai belövelés mérsékelt volt. 30 perez múlva a kötőhártya és szarúhártya érzéstelensége teljes. Becseppentés után 10 órával a felső szemhéji kötőhártya és a szarúhártya limbusa érzékeny. Ezután 2 órával az érzékenység teljesen helyreállott. A 3-ik esetben o-2°/0-os oldatból két cseppet cseppentettünk a nyúl szemébe néhány pereznyi időközben. 5 perez múlva az érzékenység fokozódottnak látszott; 10 perez múlva az érzékenység csökkent, 15 perez múlva a kötőhártya és szarúhártya érzéstelensége teljes. A becseppentés után 3 órával a szarúhártya diffus borús volt; 11 —14 órával később a kötőhártya valamint a szarúhártya is érzékeny volt. Sajátszerű volt ezen esetben a kötőhártya belövelődése. Először az alsó szemhéji, azután a felső szemhéji kötőhártya kivörösödött, erre pedig az egyenes izmok, de különösen a felső egyenes izom mentén terjedett a belövelés. A 4-ik esetben 0'2%-os oldatból két cseppet a nyúl felső egyenes izmába fecskendeztem. Néhány perez múlva felől a szemtekei kötőhártya vizenyősen duzzad. 5 perez múlva a felső kötőhártyák kivörösödöttek, érzéstelenek voltak. A szarúhártya felső felének érzékenysége csökkent. 10 perez múlva az egész kötőhártya belövelt, a felső szemhéj vizenyős volt. A felső kötőhártya, a felső egyenes izom és a szarúhártya felső fele teljesen érzéstelen, a szaruhártya alsó fele érzékenysége csökkent, az alsó kötőhártya érzékeny volt. A felső egyenes izom szúrására vagy metszésére reactio nem áll elő. 20 perez múlva a szem csukva van, a szarúhártya felső fele diffuse borús, bágyadt fényű; a pupilla szűk, váladék bő könnyes. 2 óra múlva a váladék bő, könnyes-nyákos volt. Becseppentés után 24 órával a vizenyősség és a belövelés valamivel engedett, a kötőhártya és szarúhártya érzékenysége még csökkent. Szarúhártya felső fele tisztül, pupilla tágúl. Az 5-ik esetben a 0’2°/o-os oldatból x cseppet a nyúl alsó szemhéja középső harmadának bőre alá fecskendeztem. 10 perez múlva a középső harmad érzéstelen, az elülső és hátulsó harmad érzékenysége csökkent, a szemhéji kötőhártya mérsékelten belövelt, 15 perez múlva a szemhéj kissé vizenyős, az érzéstelenség az egész szemhéjre kiterjed, kivévén a zúgok melletti részeket. 24 óra múlva az érzékenység visszatér. Ekképen meggyőződve az erythrophlaein érzéstelenítő hatásáról, de egyszersmind hevesen izgató hatásáról, bizonyos óvatossággal indultunk az ember szemén végzendő kísérletekhez. Ember szemén összesen 16 kísérletet végeztünk. 9 esetben ép corneával, 1 esetben cicatrix adhaerens-el bíró szemen és 6 esetben staphylomás szemen. x esetben 0'05%-os oldatból egy csepp szememben körülbelül J/a óráig tartó gyenge zsibbasztó érzést keltett, mely ezután néhány perczig tartó hűvös érzésbe ment át. A kötőhártyai belövelés és könnyezés csekélyfokú volt, csak '/a óráig tartott. Az érzékenység az alsó kötőhártyán különösen alúl-kivül csökkent, de nem volt teljes. 2- ik esetben O'i°/0-os oldatból egy kis csepp szememben becseppent^skor erős szúrást okozott, mely rögtön csípő érzésbe ment át. 5 perez múlva élénk kötőhártya-belövelés és könnyezés mutatkozott. 10 perez múlva csekély ciliaris injectio. 15 perez múlva az alsó szemhéji kötőhártya érzékenysége csökkent. 30 perez múlva a csípő érzés és a könnyezés szűnt, az érzékenység az alsó kötőhártyákon erősen csökkent; teljes érzéstelenség nem állott elő. 3- ik esetben férfi jobb szemébe o-2°/0-os oldatból egy cseppet cseppentettünk. Utána csípő érzés; 5 perez múlva az alsó kötőhártya kivörösödik, csakhamar reá a felső is ; szem könnyezik, érzékenység igen élénk. 15 perez múlva conjunctivalis belövelés nőtt, ciliaris injectio mutatkozik; az alsó kötőhártya és a szarúhártya alsó felében az érzékenység csökkent. 35 perez múlva csípő érzés szűnt, hűvösséget érez. 50 perez múlva a kötőhártya és szaruhártya teljesen érzéstelen. Becseppentés után 2 órával a szaruhártya diffuse borús, beteg »rosszúl lát«. Becseppentés után 9 órával mérsékelt ciliaris injectio mellett az egész szarúhártya füstszerűen borús, bágyadt, szurkált kinézésű. A szarúhártya közepén több függőlegesen és néhány vízszintesen haladó szürke vonalos homály van, melyek a cornea szövetében fekszenek. A pupilla szűk, érzéstelenség teljes. A beteg a következő éjjel szemfájás miatt nem aludhatott. 24 órával utóbb a szarúhártyán nyoma a szürkeségnek, pupilla tágúl, érzékenység még csökkent. 4- ik esetben asszony jobb szemébe O'2O0/(,-os oldatból egy cseppet cseppentettünk. A tünetek az előbbiekhez hasonlók voltak. 5- ik esetben trachomával, de ép corneával bíró szembe a 0-05°/o-os oldatból egy cseppet cseppentettünk. Utána nem érez semmit. 5 perez múlva szeme kissé csíp. 10 perez múlva csekély könnyezés és kötőhártyai belövelés, 50 perez múlva az alsó szemhéji kötőhártya érzéstelen, a szemtekei kötőhártya és a szaruhártya érzékenysége csökkent, a belövelés enged. A kötőhártyának i °/0 - os argentum nitricummal való ecsetelését nem érzi, míg rendesen '/2 óráig égette. 6- ik esetben egy asszony ép szarúhártyával és kisfokit trachomával bíró szemébe o-i °/„-os oldatból egy cseppet cseppentettünk. Utána mérsékelt csípés, könnyezés ; 15 perez múlva az alsó szemhéji kötőhártya érzéstelen, a szemtekei kötőhártya és a szarúhártya érzékenysége csökkent. 20 perez múlva csípés és könnyezés megszűnt; a kötőhártya érzéstelen, nyoma a ciliaris injectiónak. 25 perez múlva a szarúhártya is érzéstelen. 45 perez múlva i°/0-os argentum nitricummal való ecsetelés, mely 2—3 perczig tartó erős égési érzést okozott. 2 órával ezután a szem — a beteg előadása szerint —- hirtelen fájni kezdett, és 4 órán át erősen fájt és könnyezett. 7- ik esetben egy férfi ép corneával, de erős trachomával biró szemébe kis borsónyi 0'i%-os erythrophlaein kenőcsöt (vaselinnal) tettem. Utána szúrást érez. 5 perez múlva bőven könynyezik, a szemtekei kötőhártya is kivörösödik. 15 perez múlva égető érzés, csekély ciliaris belövelés, az alsó szemhéji kötőhártya érzéstelen; a többi kötőhártya és a szaruhártya érzékenysége csökkent. 20 perez múlva égető érzés szűnik, érzékenység nem teljes. 45 perez múlva a cornea kissé borús, érzékenység nagyon csökkent; az i°/„-os argentum nitricummal való ecsetelést nem érezte. Utána állítólag 6 órán át rosszúl látott, szemében szúrást érzett, erősen könnyezett. 8- ik esetben egy asszony bal szemén a cornea felső felében kis lencsényi heg volt, melyhez az iris lapjával odanőtt; a kötőhártyákon hegedéses trachoma. Ezen szembe o i0/0-os oldatból egy cseppet cseppentettünk. Erre 20 perczig tartó erősebb szúrás érzése állott be, mérsékelt kötőhártyai belöveléssel. Az érzékenység 20 perez múlva csökkent, de teljes érzéstelenség nem állott elő. A becseppentés után 50 perez múlva a kötőhártyának i°/0-os argentum nitricummal való ecsetelését alig érzi; utána nehány perczig tartó csípés állott elő, azután teljesen jónak érezte szemét. Már ezen kísérletekből láttuk azt, hogy az erythrophlaein,