Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1887-09-18 / 5. szám
8g 90 melynek közepén kölesszemnyi fehérebb petty látható. A sárgás folt környékén a szaruhártya borús. Abban a hitben, hogy a fehér petty mészpor lehet, ki akartam kaparni. Kaparáskor a fehér petty beszűrődött kásás szövetnek bizonyult, alóla pedig a kaparó tű fekete fém fényű testecskét emelt ki, melynek előbb nyoma sem látszott. A gyuladás néhány nap alatt megszűnt, a beszűrődés helyén egészen hozzá hasonló színű hegedés támadt. IV. Xanthoma palpebrae. P. Gottfriedné 48 éves, budapesti póstatisztnek a neje, 16 év óta veszi észre, hogy szemhéjain lassanként nagyobb terjedelművé váló sárga folt van. A kissé elhízott asszony mindkét felső szemhéja belső felében egy-egy részarányosán helyezett, a szemöldökívek belső végével párvonalasan elnyúlt 14 mm. hosszú, 6 mm. széles halaványsárga, kissé kiemelkedő terület van, mely karélyosan határolódik el a környező bőrtől. Fölszine az ép bőr rajzolatához hasonlóan kúszáltan barázdás. A bal alsó szemhéj belső felében is látható kenderszemnyi halaványsárga foltocska. A xanthomát vagy xanthelasmát elzsírosodó megszaporodott kötőszövetnek tartják (Waldeyer), pigmentet nem találtak benne. A feltűnő sárga foltok torzító hatása ellen kiirtás ajánlatos. Esetünkben is erre fog kerülni a sor. SZEMELVÉNYEK. — Leucaemicus érhártyalob. Hirschberg J.-tői Berlinben. — 1886. év vége felé egy 31 éves vasúti hivatalnok azon panaszszal jelentkezett, hogy jobb szemén öt nap óta egy léggömbhöz hasonló foltot lát, mely fehér fényben vöröses, zöld fényben feketés, a hogy azt a vasúti jelzőlámpákon észrevette. H. vérzésre gondolt, mit szemtükerrel meg is talált, körülbelül 3°-nyi terjedelemben a látótér közepén. A jobb szem visusa a vérzés miatt 1/i2-re szállt le, míg a bal szemé astigmatismus és myopia miatt csak J/2 volt. Bal szem látótere normalis volt. Azonkívül mindkét ideghártyán számos apró vérzés volt látható részben fehér világos centrummal. A bal papilla külső széle elmosódott borús volt. Körülbelül egy hónapi gyógykezelés után a jobb szem vérzése teljesen felszívódott, úgy hogy 1887. év január vége felé visusa olyan volt mint a bal szemé. Tükörrel csak néhány apró vérzés a papilla szomszédságában és a bal papilla külső szélének borússága volt látható. Február havában a bal szem látóterében állott elő egy gömbölyded folt, melynek egy épen a retina centrumában székelő palaczkhoz hasonló világos középpel bíró vérzés felelt meg. A visus itt is '/I2-re szállt le. Innentől fogva a szemfenéki elváltozások mindinkább fokozódtak. Márczius hó elején a bal papilla külső széle borús, megfelelő vivőér tágúlt, körülbelül 2 mm. hosszú perivasculitissel. Mindkét ideghártyán több helyütt apró vérzések, itt-ott apró körös fehér foltok széles vörös udvarral. A szemfenék egész terjedelmében finoman szürkés-borús. A tágúlt vívőerek azonban feltűnően világosvörösek, nem sötét feketés színűek, mint azt rendesen ép vérű egyénnél tág vénákon látni szoktuk. E mellett számos világos vérzés és a leucaemiára jellemző fehér körös foltok széles vörös udvarral kerítve vannak. A szemfenék elülső részében több helyütt egy-egy nagyobb vérzés szélein több apró vérzések láthatók. Előzményként a beteg előadta, hogy 13 év előtt katona korában kemény fekélye volt, de a lués tünetei azóta nem mutatkoztak. Később állítólag gégehurut és tüdőcsúcshurutban szenvedett. H. vizsgálata szerint a tüdő, szív ép, a lép megnagyobbodva volt, a vizeletben pedig csekély fehérnye. A lép nagyobbodása gyorsan fokozódott, daczára az alkalmazott jodkali, chinin és vasnak. Április hó elején a lép óriási, az axillaris vonalban a 7-dik bordától a symphysis oss. pubis fölé három haránt ujjnyira terjed. A vérben a fehér vérsejtek száma körülbelül egyenlő a vörösekével, de a fehérek közül a leucaemiánál szokott előfordúlni kis nyirksejtek hiányzanak. Ezen eset tehát egyike a lép-leucaemiának, mely a lués megszerzése után 13 évvel lépett fel. (Centralblatt für Augenheilkunde 1887. április.) Neupauer dr. — Őrjöngés hályogműtét után. Dr. Kretschmer-tö\. — Dr. Kretschmer egy 39 éves munkás egyszerű traumaticus cataracta műtéti esetét írja le, melynél a cataracta egy év előtt egy vas szilánknak a szemhez csapódása által idéztetett elő. A műtét jól folyt le. A második estén a beteg nagyon nyugtalan volt, hevesen delirált. 6 grm. chloralhydrat hatástalan volt, úgy hogy még az éjjel egy őrjöngési roham tört ki. Ezen roham alatt a kötés leesett a szemről, a beteg közvetlen a bal arcus super eil. fölött hevesen megütötte a fejét, mire ott nagy véraláfutás állott elő. Másnap reggel megvizsgáltatván, a szem a vizsgáló legnagyobb csodálkozására minden izgalom nélkül egészen békés volt. Erre a gyógyulás oly rohamosan haladt, hogy a beteg már a 14-dik napon +14 D.-val S.-n Ill-t olvasott. Az őrjöngési roham már azelőtt egy Ízben egy súlyos betegség alatt tört ki és valószínű, hogy már akkor egy psychicus zavaron alapúit, mely a mostani műtét által újra felidéztetett. Delirium potatorum teljesen ki volt zárható. A beteg rövid idő múlva egy az előbb említett rohamhoz hasonló őrjöngés után meghalt. Sajnos, hogy a sectio nem volt keresztülvihető, de a roham ismétlődése szerző gyanúját megerősíti, hogy itt valami agybeli folyamat volt az őrjöngés oka. (Centralbl. für Augenhkde 1887. ápril és május.) Neupauer dr. — A párizsi orvosi akadémia gyűlése 1887. február 15-ikén. — Elülülő Sappey. A szem táplálkozási viszonyairól, fluorescein és naphthalinnal végzett kisérletek alapján. Panas-tól. Hogy megítélhessünk, mennyiben kóros valamely szem táplálkozása, okvetlen szükséges, hogy ismerjük az ép szem táplálkozási viszonyait. Ez volt Panas és Vasseaux tr.-ok czélja, midőn a Németországban Ehrlich és Stilling által fluoresceinnel megkezdett kísérleteket folytatták. Ők a fluoresceint részint vívőérbe részint bőr alá,' részint egyenesen az üvegtestbe fecskendezték. Kísérleteiknek eredménye röviden az: A humor aqueus az iris mögötti űrben (hátsó csarnokban) választatik ki. Ezen űr falait képezi a lencse, zonnula Zinnii, processus ciliaris és az iris hátsó pigmentes lapja; tehát oly falak, melyek az ectodermából eredt sejtekkel vannak fedve. Kétségtelen, hogy az elválasztás az iris hátsó lapját és a processus ciliarist takaró sejtek által történik. Minthogy azonban a fejlődéstanból tudjuk, hogy ezen sejtek magából a retinából származnak, mondhatjuk, hogy az elválasztás a retina irido-ciliaris része által történik. Tudjuk továbbá, hogy a canalis Fontanae és canalis Schlemmii mindkettő az elülső csarnok környi részében fekszik, annak elvezető csatornáit képezvén. Ha fluoresceint fecskendünk az üvegtestbe, látjuk, hogy az exosmoticus áram az üvegtestből egyenesen előfelé mozog, valószínűleg a zonnula Zinnii-n át az elülső csarnokba, tehát nem az opticus felé mint ezt régebben hitték. Ezen kísérletekből megmagyarázható részint az occlusio és secclusio által illetőleg a humor aqueus áramának akadályozása által okozott glaucoma, részint pedig a zonnula Zinnii átjárhatlansága illetőleg az üvegtesti áramnak félbeszakítása által okozott glaucoma. Panas épen befejezte fluoresceinnel végzett kísérleteit, midőn Bouchard 1886-ban a naphthalinnak lencsehályog képző hatását fedezte fel. Panas tehát 6 hónapon át kutatta a naphthalinnak szemre való hatását. Mielőtt kísérleteinek eredményét leírná, felemlíti a szemben levő és táplálkozásával szorosan összefüggő űröket (espaces nutritifs), melyeket »nyirk-űröknek« neveznek. Ezek: 1. elülső csarnok a Schlem- és Fontanae féle csatornával. 2. Iris mögötti űr. 3. Chorioidea feletti űr, mely a Tenon-tok alatti űrrel, valamint a nervus opticus arachnoidealis űrével közlekedik. 4. Azon űr, mely a retina pigmentes rétege és a csapospálczikás rétege közt van. 5. A membrana hyaloidea és az ideghártya membr. limit, internája közt. Ezen űr fólytatódik a canalis hyaloid. Cloquetti-be. A 4 és 5-tel jelölt űrök csak eszm ényi űrök, ellentétben az első három valódi űrrel és szoros összefüggésben vannak a nervus opticus szöveteivel. Erre a naphthalinnal végzett kisérletek eredményét írja le Panas. A naphthalinnak bevétele után (nyúlnál naponta 2—3 grm.) az üvegtestben számos jegecz áll elő, majd a retinán szétszórva csillogó plaquok mutatkoznak, melyek később összefolynak és közepükön bemélyednek. Erre csíkos cataracta képződik, mely ha érett nagy és lágy rozsdás barna vagy szürkés színű. Górcsövi vizsgálatnál látható, hogy az üvegtestben a tükörrel látható jegeczeken kívül számos fehér vérsejthalmazok vannak. Az üvegtest és retina között vala
