Szemészet, 1887 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1887-06-05 / 3. szám

- ............ ' ■ •• ■ ■ " — Öl ~- 52 Midőn múlt év február havában vizsgálataimat a VIII. kerü­leti reáliskolában tettem, a myopia régi tana volt érvényben, s annak értelmében elégnek tartottam a szemeknek csupán refractióra való vizsgálatát. Kellő gyakorlat mellett kikerülhetni az alkalmaz­kodás és a fénytörési rendellenességek okozta nehézségeket. Spe­cialiter az alkalmazkodási görcsre vonatkozólag gyakorta tűnt fel nekem, hogy ha a convex üveget nem egy pillanatig mint szokás, hanem hosszabb ideig tartottam a szemhez, az egyén csakhamar elfogadta az üveget, bár eleinte azt állította, hogy ez üvegen keresztül nem lát. A vizsgálat különben azon elvek értelmében történt, melyek az egyetemi szemkórházban ez időben is dívnak. Az astigmatismusra külön figyelemmel nem lehettem az idő vövid­­sége miatt, bár Schulek tanár tanácsa szerint minden egyént, kinél első vizsgálat alkalmával biztos eredményre jutni nem lehe­tett, még egyszer vizsgáltam meg. Ha üveggel jó eredményt értem el, a megfelelő rovatba soroztam, ha pedig nem értem el ered­ményt, ametropiásnak mondottam. Ebbe az osztályba soroztam azokat is, kiknek fénytörését corneális hegek megváltoztatták. Ha periphericus hegek vagy felhők mellett a visus normálishoz vagy közel ahhoz volt, nem átallottam az illető rovatba sorozni. Nagy kétségben valék, vájjon mi legyen a határ E. és M., illetőleg E. és H. között ? Éppen hogy E.-ás sem igen ritka. Sokat változtat a dolgon az alkalmazkodás. Hinrichsen (Volkers mellett), ki a gyermekeket atropinisálta, kimutatta, hogy rövidlátóknál az accomodatio 0-5—175 D.-t teszen, középszámban 1-06 D.-t. Egé­szen jogos tehát kisfokú myopiákat az E. rovatába sorozni. Schmidt- Rimpler az 1 D. myopiásokat még E.-oknak vette; ezt még sem mer­tem tenni, azon felfogástól vezéreltetve, hogy a nagyobb alkalmaz­kodás a nagyobbfokú rövidlátóknál található, kisebb fokúaknái tehát megelégedtem 075 D. általános alkalmazkodás igénybe vételét. Hasonló határt vettem fel a H.-ok felé is: nem mintha a H. látenst (főleg ily fiatal egyéneknél) nem akartam volna számba venni, hanem mert 075 D. H. manifestánál kezd csak a H. érez­hetővé lenni. Igen kellemetlen a következtetésre, hogy az osztályok láto­gatottsága aránytalan, míg az I. osztályból 167 egyén jelent meg szemvizsgálatra, addig a VlII-ból 10 egyént lehetett csak meg­vizsgálni. A beirott 530 növendék közül 477-nek szeméről bírok adatokat, 53 azaz io°/u beteg volta vagy meg nem jelenése által a vizsgálat alól kivonta magát. A vizsgálat szintere az intézet II. emeleti, az utczára néző nagyterjedelmű s felette világos díszterme volt. Ablakaival keletre nézve, a terembe a nap reggel süt, a vizsgálatok azonban reggeli 10, ii óránál előbb sohasem kezdődtek s délután 3 óránál tovább nem tartottak. A nap tehát nem zavart s világosság volt mindig elég. Sötét téli nap csak egy volt, február 2-ika, a midőn reggel g-től 12-ig 10 növendéknél többet nem vizsgálhattam meg, pedig valami 30 volt berendelve. A vizsgálat tehát lassan folyt, de feltűnő — mert ezeket mind még egyszer vizsgáltam meg — az eredmény jó volt. Különben minden nap a megfelelő üveggel az utolsó sort magam képes voltam elolvasni. Ha a szemeket külön-külön tekintjük, a fénytörés az egész intézetben következő vala: I. tábla. Egyes szemek törési viszonyai osztályok szerint. Osz­tály E. °/o M. 1o H. lo A. °/o S. IA. 72 61 -02 20 16 96 Í31 II 01 I31 II -01 1181 B. C. 64 73J 10 1 61-47 65-09-24 ill 25 u 00 42 :i X 8 6 65 35 í CO ' 1 4-88 7 ■14 IO4 112 f" IIA. 85 í 76'36 10 í 9 09 m K 10 91 3 í 3'64 IIO 0 «b O» B. 98 I 81-67 5 II «0 l4 17 8 11 l6 66 9 II N 7'5° 120 I III. 82 65-08 22 17 16 12 9 52 10 7'94 I26 IV. 84 76-37 l6 15 '45 6 4 54 4 364 IIO V. 45 62-50 13 18 •06 9 12 '5° 5 6'95 72 VI. 18 8l • 12 2 9 •09 2 9 •09 — — 22 VII. 20 5O-OO 9 22 'SO 10 25 ‘00 I 2-5° 40 VIII. 18 90-00 2 10 '00 — — — 20 s. 659 69-08 149 J5 •62 88 9 '22 58 6-08 954 Feltűnő, hogy nálunk a rövidlátás ily csekély: 15-62 °/0. Egyetlen egy általam ismert intézet ily kedvező eredményt nem mutat fel. Pedig ha a németek eljárását követnők, statisztika fel­állításában még kedvezőbb adatokat hozhatnánk ki. Azt már em­lítők, hogy Schmidt-Rimpler csak az 1 D.-án túl esőket sorolja a M. rovatba. Azonfelül a nagy fokban myopiásokat szintén kizár­ják, mert lehetetlen, hogy az iskola egymaga oly nagy fokot ké­pes lenne okozni. Sch. a 6 D.-t választotta határpontnak, adataim­ban én az 5 D.-át nagyfokúnak vettem, mivel nálunk a rövidlátás még nem oly általános mint Németországban, Ha tehát az 1 D.­­nál kisebb és 5 D.-nál nagyobb myopiásokat kizárjuk, következő számadatokat nyerjük: Osztály Szemek száma Rövidlátók % 1-5 D . rövidlátók °j0 IA. 118 20 j 16-96 9| 1 770 B. C. IO4 I 12 334 26 24! 70 21 -6o 25-00 21-42 H 17I 4U 12-25 1346 115 * 18 IIA. IIO rol 15= 9-09 6l 10 = J 5'45 B. 120 51 6-52 4'I7 4( 4-17 1 3'33 m. 126 22 17-16 17 I3'49 IV. IIO l6 15-45 II IO’OO V. 72 13 i8-o6 II 15-28 VI. 22 2 9’°9 I 4'55 VII. 40 9 22-50 7 17-50 VIII. 20 2 10*00 2 10 * 00 s. 954 149 15-62 IOI 10-59 Sajnálom, hogy a 0'2 5 D. rövidlátók számát nem mutatha­tom ki, de — mert fentebbi elvek szerint — minden lapra színes krétával feltűnően fel volt Írva a refractio állapota, ezt előbb ki kellene javítani, a mi igen nagy munka. De a csekély százalékon kívül még más is feltűnik. Míg a német vizsgálatok szerint a rövidlátók százalékának osztályról osz­tályra növekedése egyike a leghathatósabb érveiknek, ezen érv a mi iskolánkból nem meríthető. Az igaz, hogy a VI. VII. és VIII, osztály — csekély látogatottsága — nem szerepelhet bizonyíték gyanánt, de az alsó öt osztály közül az első, a legnépesebb mutatván fel legrosszabb szemet, úgyszólván homlokegyenest ellenkező kö­vetkeztetésre kell jutnunk. Igen feltűnő egy szintén látogatott, a II. osztálynak, kedvező százaléka. Pedig éppen ezen osztály növendékei vizsgáltattak meg február 2-ika — legsötétebb nap — körül eső napokon. Mintha csak a II. osztály határpontot képviselne. Egy és ugyanazon osztályban különböző korú egyének ke­rülnek össze. Nyilvánvaló, hogy a ki később kezdte iskoláit, annak szeme nem lehet oly rossz mint azé a ki korábban. II. tábla. Egyes szemek kor szerint. Meg kell jegyeznem, hogy volt egy 9 éves és egy 21 éves egyén: ezeket a legközelebb eső rovatokba soroztam.. Kiemelkedő pontot képez a 13 évesek százaléka (17'28). Ez előtt 10—13 éves korig szabályosan sülyedő lejtővel találko­zunk; ez után egy lejtő, rendetlenül s bizonytalanúl emelkedik. Jogos e két lejtő felvétele, mert a kiemelkedő az előtte és utána következő tagnál nagyobb egyenként véve, de kisebb ha összegü­ket vesszük: 10-56 + 15-96 )> 17-28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom