Szemészet, 1886 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1886-11-28 / 6. szám
139 140 mégis trauma érte, az idegen test benne is volt és a szem vak. Mivel sympathicus megbetegedésre kellett gondolni, ezen szemet enucleálták, mire a jobb szem rohamosan javult, v="0/2„ és ez két év után is megvolt. A bulbus macroscopicus vizsgálásánál kitűnt, hogy az idegen test a szembe pattanván, a retinát és chorioideát áthatotta és a sclera mélyebb rétegeiben székelt. (Centralb. für Augenheilk. 1886. máj. füzet.) Issekutz dr. — A retina és nervus opticus anaemiája villámcsapás után. Dr. Th. UhleAöl Drezdában. — N. P. 22 éves nőt május 29-ikén villám sújtott, mire eszméletét rögtön elvesztette és 3 */2 óráig el volt ájulva. Négy napig ezután egész jobb oldalán végig a hajtól egész a sarkig apró vörös pontok és foltok voltak észlelhetők, melyek azután eltűntek. Az első napokban keze és lába kissé bénult volt, a jobb szem kivörösödött és a felső szemhéj kissé lecsüngött. Látása zavaros volt és kettőst látott. Akkori orvosának állítása szerint az üvegtestben kevés nehezen mozgó homályok voltak és a papilla helyenként fehérebbnek tűnt fel, v = LXX—D. A villámsujtás után a beteg a szerzőt a 20-ik napon kereste fel, midőn is a következő találtatott. A jobb szemen külsőleg csakis annyi eltérést lehetett észlelni, hogy a pupilla tág és mozdulatlan volt (atropin?). Jaeger 24-t csakis nagy erőlködéssel tudott olvasni, de színérzése jó volt. A bal szem visusa normalis. A jobb szem törő közegei tiszták voltak, a papilla halavány, majdnem fehér és az edények a bal szeméhez viszonyítva igen szűkeknek mutatkoztak. A diagnosis tehát anaemia retinae és papillae-re tétetett, melyet a még mindig tartó sympathicus izgalom idéz elő. A therapia egy ideig, csak hogy valami tétessék, tinctura nucis vomicae adagolásából állott, de később amylnimt-belehelések használtattak. Az első belehelés után a visus annyira javult, hogy a Jaeger 22-t már olvasni tudta. Hogy az alkalmazkodási bénulás és a mydriasis folytáni látás-zavar elháríttassék, még 1 °l„ eserinoldat is csepegtetett a jobb szembe, mire a beteg Jaeger 14-t volt képes olvasni. Junius 23-ikán olvasta Jaeger 9-t és 3 perezre amylnitrit belégzés után J. Nr. 3-t is tudott olvasni. Végre junius aő ikán már J. Nr. i-t olvasta, de egy kis alkalmazkodási bénulás még volt. (Klinische Monatsb. f. Augenh. augusztusi fűz.) Issekutz dr. — Cataractaképződés villámsujtás után. Dr. Meyhoefertől, Görlitzben. — Június 3-ikán délután Sch. A. 30 éves nőt, ki övéivel együtt egy zivataros idő alatt szobájában volt, villámcsapás érte. A szobában bennvoltak közül egy férfi meghalt, a nevezett nő férje nagy égési sebet kapott, míg három kis gyermeknek elkábuláson kívül más baja nem esett. Sch. asszony, ki a villámcsapásra szintén elkábult, csak 24 óra múlva tért ismét magához. Sch. asszony baloldali szemhéja kissé vörös és duzzadt volt, bal kezét és lábát nem tudta jól mozgatni, valamint nyelve is bénult volt, úgy hogy beszélni alig tudott. Az eset után igen erős fejfájásoktól lepeteft meg. Ezen tünetek azonban csakhamar elmúltak, csakis a szemhéj duzzadása és a bal oldalra szorítkozó fejfájása maradt vissza. Később a beteg erős fénykerülésről panaszkodott és mindent homályban látott, de már a villámcsapás utáni este úgy találta, hogy jobb szemére rosszabbul lát. Egy pár nap múlva azonban látása javulni kezdett, még pedig a jobb oldalon rohamosabban. A beteg házi orvosa már a villámsujtás utáni napon tükörrel a bal oldalon szürke hályogot constatált, mely a villámcsapás folytán állott elő. A szerző által julius 2-ikán eszközölt vizsgálatból az tűnt ki, hogy a bal lencse elülső és hátsó tokja felül kissé elszürkült, a nélkül, hogy a tok sértve lett volna, mely szürkés rész az alsó tiszta résztől élesen egy horizontalis vonallal volt elválasztva. A kéregben ezenkívül még számos finom pontszerű homályok is voltak. A szemfenék ép. Bal szem 15 lábról olvasott ujjakat. (Klinische Monatsbl. f. Augenheilk. szeptemberi füzet.) Issekutz dr. — Neuritis retrobulbaris peripherica oc. dextri. Dr. M. Landesberg-töl New-Yorkban. — L. 17 éves szolgáló mosás alkalmával átfázott, és erre egy pár óra múlva erős jobboldali fejfájást kapott, mely csakhamar az egész fejfélre kisugárzott, mihez a szemürben székelő majdnem elviselhetlen nyomási érzés ! csatlakozott. Nemsokára fény- és szikralátás állott elő, mely csak egy óráig tartott. A következő napon fájásai enyhültek, de jobb szemével mindent borúsan látott. Harmadnapra a vizsgálat a következőket mutatta ki: a jobb oldalon kisfokit facialis bénulás, lagophthalmus, a. pupilla kissé tág és lomha. Hat lábról volt képes csak ujjakat olvasni. Egy fekvő ovalis centralis scotoma is volt, melyben a színérzés teljesen kiveszett, míg a scotomán kívüli különben szűkült látótérben a beteg csak a kék szint ismerte fel. A szemfenék ép. A beteg minden szemmozgást került, mert az fájdalommal járt, a subraorbitalis táj nyomásra igen fájt, mi a bulbus visszataszításakor is előállott, de kisebb fokban. Jodkalium szedésének második napján már a baj javult, úgy hogy kilencz nap múlva a beteg mint teljesen gyógyult eltávozott. (Kiin. Monatsbl. f. A. augusztusi füzet.) Issekutz dr. —■ Cataracta traumatica feltisztulása. Dr. M. Landesbergtől New-Yorkban. — B. 29 éves munkásnak jobb szemét késsel megszúrták, úgy hogy a felső szemhéjat a belső harmadban széthasították. A corneán is belülről és felülről le- és kifelé haladó áthatoló seb volt látható, melybe az iris beszorúlt. A csarnok vérrel volt tele. A tensio csökkent. Később midőn a csarnokból a vér eltűnt, jól lehetett látni, hogy az elülső lencsetokon egy haránt rés van, melyből a lencse elhomályosodott kérgi része mint egy pyramis előcsücsösödik, mely pyramisnak alapja körül, concentricusan, a lencsében elszűrkülés volt észlelhető, mintegy 3 mm. radiussal bíró területen. A tok sebjétől a tokban felfelé még felszínes szűrkülés is volt. A lencse többi része teljesen tiszta. A következő napokban a pyramis zsugorodott, végre egészen lelapult, mire a tok elhomályosodása is eltűnt és végtére a szürke udvar is feltisztúlt. A hetedik hónap végén a lencse teljesen tiszta volt, csakis a tok seb helyén volt egy kis fénylő vonalas hegedés. (KI. Monatsb. f. Augenh. augusztusi füzet). Issekutz dr. VEGYESEK. — A cataracta extractiókat Parias Párisban most úgy végzi, hogy a cornea kerületének '-/3— 2/s-tői a sclerocornea.1 határig, kötőhártyai boríték nélkül, nagy lebenyt készít. Ezután a tokot meghasítja, a lencsét kiszabadítja és a csarnokot vértől, tokmaradványtól 0^005 °/„ hydrarg. bijod. oldattal kifecskendezi (még jobb 100 részre 2 rész 90 °/„ alkoholt venni). Az irist ezután részint dörzsölés által, részint spatulával reponálni igyek - szik. A szembe azután 1 °/0 eserinum sulf. oldatot csepegtet, sőt még az átmeneti redőbe is tesz 1 u/g eserin kenőcsöt, mire a szemet beköti. (Cent. f. Augenheilk. 1886. máj. füzet). Issekutz dr. —- Alkalmazkodhatási bénulást látott Dr. Baas epidemicus parotitis után egy 7 éves leánykánál kifejlődni. Látása -]-■ 0’5 D.-val 8;s volt, de olvasni csak -J- 6 D.-val volt képes Jaeger Nr. i-t mig üveg nélkül a J. Nr. 14-t is alig tudta olvasni. A télen a vidéken uralkodó parotitis epidémia alkalmával a szerző több ily alkalmazkodási bénulást nem észlelt. (Kiin. Monatb. f. Augenh. júliusi fűz.) —■ Az oroszországi vakok statisztikájáról találunk közleményt az orosz orvosok első congresusának dolgozatai közt Skrebitzky tr.-tól. Következtetései leverők és előre nem láthatók voltak. A száz milliónyi lakosság közt egy millió vak él, azaz minden 101-dik látóra esik egy vak (tehát 10 ezer lélekre 100 vak; Romániában 32 vak. Referens.) Skrebitzky adatai a sorozás statistikájából származnak, mely utóbbi 1,388.761 észlelést 63 kerületben foglal magában. 24 tartományban a vakok viszonya 1:64 — 93. És szem előtt tartandó, hogy a 21—25 éves kor van a szembajoknak legkevésbbé alávetve. Az adatok ugyan nem nagyon pontosak, de Skrebitzky tr. hiszi, hogy vidéken a baj epidemicus (contagiosus). A vakoknak szánt intézetekben hely — Finn- és Lengyelországot beleszámítva — csak 532 egyén számára létezik. A templomokban gyűjtések történnek azon hétben, mely a vakok-énak neveztetik ; így gyűlt össze vagy 600.000 rubel. Ez azonban a bajjal szemben annyi mint a csepp a tengerben. (Novoje Vremja). Dr. Cteniceanu. Budapest, 1886. Pesti Lloyd-tArsulat könyvnyomdája. (Dorottya-utcza 14. sz.)
