Szemészet, 1886 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1886-01-31 / 1. szám
15 i6 pin becsöppentés abbanhagyása, a nem operált szem nyitva hagyása szokott az eljárásunk lenni; ha szükséges, hevederekkel szíjaztatjuk le a dühöngőt az ágyára, hogy szeme tönkremenésétől megmentsük. E nem épen humánus elbánás elég gyakran elkerülhetetlen az operált szem megóvására. Az őrjöngőnek világosságra bocsátásától eddig óvakodtunk, nehogy az operált szemet a világosságon baj érje. Éppen ezért is érdekes a közlendő eset, melyben egyrészt a beteg lelki állapotának megnyugtatására láttuk a világosságnak kedvező hatását, másrészt az operált szemnek bekötése elég védelemnek mutatkozott a teljes világoságon tartás kártékonyságának elhárítására. H. Mihályné 49 éves zalamegyei napszámos mindkét szemén szürke hályog volt s jobb szemét m. é. október 20-ikán Graefe módja szerint megoperáltuk. A meglehetós együgyű s bőbeszédű beteg bort nem kívánt, sőt mikor ennek adása már jónak látszott, akkor is következetesen visszautasította. Műtét utáni éjjel már nyugtalan volt, ágyából kiszállott s reggelre már üldözés mániája fogta el. Mint ily betegeknél szokásos, ő is a megsemmisülés képzelt veszedelme ellen küzdött. Kegyelemért könyörgött, hogy a miért ő műtét közben gyöngeségből elkövetett valamit, ne emészszük el, inkább megfizet érte a férje. Az az ígéret, hogy ha csöndesen viseli magát, megkegyelmezünk neki, csak rövid ideig volt rá hatással. A bőre alá föcskendezett morfiumnak alig volt hatása. A szeszes italoknak teljes erejével ellenszegült, chloralhydrátot is, naponta 4 grm.-ot, csak erővel lehetett szájába önteni. A nagy nyugtalanság szerencsére ártalom helyett inkább csak javára vált szemének, a mennyiben a műtét alkalmával beállott bő vérzés, mely a szem csarnokát elárasztotta, másnapra majdnem teljesen föltisztult. Ez nap folyton delirált, hőmérséke 38’6° C. volt. Harmadnapra kénytelenek voltunk őt nem operált szeme nyitva hagyásával teljesen világos szobába szállítani; éjente is gázlángok gyújtásával tartottuk világosan a szobát. Negyed nap a világos helyen nyugodtan viselte magát, többnyire aludt. Műtét után hatod napra deliriuma elmúlt, bocsánatot kért rossz magaviseletéért s a többi betegek közé-'a sötét szobába kívánkozott, bort kívánt inni s ezentúl többé nem volt vele semmi bajunk, csak néha néha- voltak mulékony zavarai s bizonyos gyermekes együgyüség nyilvánult magaviseletében. Szeme pompásan gyógyult, látása valószínűen jó, bár pontosan nem lehetett megvizsgálni. Ugyanez időben egy másik betegünk is delirált, t. i. W. Nándorné, 67 éves asszony. M. é. október 24-ikén operáltuk hályogos jobb szemét Graefe módja szerint. Másnap hasmenése támadt s az ápoló Dover-port adott neki. Az esti látogatáskor a nevét kérdeztem. S e két körülmény, t. i. a por bevétele és a neve kérdezése körül forgott a következő éjjel kitört deliriumjában háborgó elméje járása. Folyton azon tépelődött, miért kell meghalnia ; követelte, hogy eresszük haza, had haljon meg otthon. Arra a kérdésre, hát nem ér-e rá holnap haza menni, azt felelte, akkor más késő lesz, mert reggelre meghal, megöli az a por, melyből az ápoló sokat talált neki beadni; tudja ő, hogy a nevét is azért kérdezték, mert meg kell halnia. E háborgás azonban csak reggelig tartott, az agyvelő megzavarodott működése önként megnyugodott. Bort ezután sem fogadott el s úgy látszik nem is iszákosság alapján, mint inkább öregkori gyöngeségből jelentkezett a deliriumja. III. Panophtalmitis, pterygium műtét következtében. Közli Dr. Groisz Béx.a szemklinikái gyakornok. H. J. 76 éves, magánzó Szász-Régenből, 1885. május 31-ikén vétetett fel klinikánkra. A beteg korához képest igen jó erőben van és intelligencziájának is teljes birtokában. Saját előadása szerint már három éve, hogy folyton szembaja van, mely heves subjectiv tünetekkel kezdődött, az utóbbiak engedtek az orvosi kezelésnek, de szembajától a folytonos kezelés daczára, lapis ecsetelésekkel és később cuprum jegeczczeli érintéssel, a mai napig sem tudott szabadúlni. Egy éve körülbelül hogy mindkét alsó szemhéja kezdett kifordulni; ezt meggátlandó 1885. január hóban a kolozsvári egyetemi szemklinikán bal szemének szemhéjszéleit összevarrták. Felvételkor a következő állapotot találtuk : A jobb szemen az alsó szemhéj kifordult, úgy hogy a külbőrt maga alá temette és a szemhéji conjunctiva teljesen szabadon, fedetlenül fekszik. A conjunctiva felülete síma, fénylő, színe szürkés-barna (argyrosis). Az átmeneti redő kissé bőrszerűen duzzadt. A felső szemhéj conjunctivájának felülete a számos apró szemölcsöktől bársonyos kinézésű. A cornea egész felületén szétszórt, szürkés, élesen határolt homályok vannak. A csarnok rendes; a pupilla közép tág, fényre jól reagál. A tensio rendes, a könyvezeték ép. A bal szemnek alsó és felső szemhéja, a belzúgtól mintegy 3 mm.-nyíre kezdődőleg a középen túlig széleivel összenőtt, úgy hogy a beteg szemét nyitni nem képes. Az összenövés határát egy finom, vonalszerű heg jelzi, melyet a rendesen álló felső pillaszőrök takarnak. A szemrésnek szabadon maradt részén át széthúzásnál a cornea alsó, külső és felső részében homályok látszanak. A csarnok rendes, a pupilla középtág, fényre reagál, a könyvezeték ép. Mindkét szemen a plica semilunaristól a cornea szélen túlig egy vaskos conjunctivális lebeny húzódik, mely a corneán hegbe végződik, és majdnem a fél corneára fekvő pterygiumot képez. Június 2-ikán Schulek tanár a mesterséges anchyloblepharont megnyitotta, a profus vérzés csillapodtával pedig mindkét alsó szemhéjon Snellen módszere szerint ectropium műtétet végzett, minthogy az anchyloblepharon megszűntével a bal szemen is rögtön előállított az ectropium sarcomatosum. Két nap múlva a varratok kivétettek; 7 úap alatt a szemhéjszélek szépen elhegedtek, az amúgy is csekély genyedés teljesen megszűnt, az arcz nem volt infiltrált, hanem rendes tapintatú, úgy hogy június 9-ikén a tanár mindkét szemen pterygium műtétet végzett Pagenstecher szerint. Mindkét pterygium lándzsával a cornea felé alapján felfejtetett és a conjunctiva mindkét oldalon 2—2 varrattal egyesíttetett; a pterygiumnak lefejtett feje levágatott. Már a műtét utáni napon a beteg fájdalmakról panaszkodott ; a tekei conjunctiva erősen belövelt és duzzadt volt. Másodnap a varratok kivétettek ; a conjunctiva még mindig duzzadt, a jobb corneának azon helye, hol a pterygium feje volt, kissé infiltrálódott; atropin becsepegtetések rendeltettek. Túnius 15.: a conjunctiva különösen a jobb szemen belüliéiül igen kiduzzadt, a jobb corneán az infiltrátum kikopott; erős izgalom; az atropint folytatja, azonkívül bórvizes borogatásokat kap. Június 16.: A corneális fekély nagyobbodott és mélyre terjed, a conjunctiva oly dagadt, hogy a szemrésbe tolul. Nyugalom rendeltetett, atropint, borogatást folytat. Június 18.: Az ép cornea is erősen infiltrálódott, úgy, hogy tiszta corneális rész többé nem látható, nagyfokú chemosis és fájdalmak. Borogat, 6-szor atropin. Június 20.: A chemosis igen nagy, a cornea legnagyobb része kifoszlott és sárgás lepedékkel borított, nagy fájdalmak; pilocarpincseppek rendeltettek. Június 25.: A jobb szemhéjak erősen puffadtak, a bőr felettük feszes és rézvörös színű, az arcz is duzzadt, a teke protrudálódott, a cornea elmállott, a szemből híg, sárgás geny ürül ki, beteg lázas, nagy fájdalmakról panaszkodik; hideg bórvizes borogatást és pilocarpint alkalmazunk. Július i.: A szemhéjak duzzadása valamint a protrusio tetemesen engedett, a szemrésből nagyon sok sűrű, sárga geny folyik ki. Július 8.: A protrusio elmúlt, a cornea kezd hegedni, a teke szabadon mozgatható. A bal szem rendszeresen massáltatik. Július 16.: A beteg a klinikáról elbocsáttatott a következő statussal: A jobb szemhéjak egy kissé duzzadtak, vöröses színűek. Az alsó szemhéjszél erősen kifordult, úgy hogy a rézvörös, szemcsés conjunctiva látható, melyen vonalos hegek vannak. A tekei conjunctiva egyenletesen belövelt. A belső zugban a pterygium testének megfelelő borsónyi, vörös conj. gömb székel. A cornea a széli részekről kezd hegedni, de közepét sárgás, elmállott, genyes tömeg dugaszként tölti ki. A bal szemnek mindkét szemhéjszéle kifordult. A szemhéji conjunctiva heges, szemölcsöktől bársonyzott; az alsó átmeneti redő megrövidült. A corneán több apró, áttetsző homály. Bal szeme 1-5 m.-ről olvas ujjakat. Ha ezen rendkívüli kórlefolyás valószínű okát kutatjuk, nem kis nehézségekre bukkanunk. A műtétben egyedül az okot aligha kereshetjük, mert eltekintve azon tapasztalati ténytől, hogy az ilyen kismérvű beavatkozást, mint a minő _ ez a műtét, a bete-