Szemészet, 1886 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1886-01-31 / 1. szám

22

biztosítására nagyon ajánlatos. Arit ezt tekinti a legbiztosabb hályogkivonási eljárásnak. Ajánlatos, hogy az ilyen praeparativ iridectomiánál a sebkészítés a limbuson belül a corneában történjék, egyrészt azért, hogy a heg ne terjedjen a conjunctivába, másrészt azon előnyért, hogy sem iris-prolapsus, sem cystoid elhegedés nem jön létre, hanem a seb gyorsan és símán gyógyul; a coloma alapján fenntmaradó keskeny iris-darab rövid időn olyannyira összezsugorodik, hogy a lencse kivételnél nem képez akadályt. Sekély csarnokú szemeken az ilyen előzetes iridectomia megkönnyíti a máskülönben majdnem kivihetetlen corneo-sclerális metszést. Az ilyen iridectomizált szemeken Arit soha sem észlelt iris-prolapsust a hályog kivonása közben vagy utána.

Utóhályog is az ilyen szemeken ritkábban látszik képződni, a mit Arit azzal vél magyarázhatni, hogy az irisen a friss sebfelület hiányzik, mely a toklebenyekkel érintkezésbe jöhetne. Nézete szerint különösen egyszeműeknél sohasem volna szabad ezt az előműtétet elhanyagolni.

Vitás kérdés még, ha váljon az iris-kimetszés nélkül végzett hályog-kivonások után ép oly gyakran és ép akkora terjedelemben képződnek zavarodások (utóhályog) a csarnokvíz és üvegtest közt létesülő diaphragmában, mint a periphericus vonalas kivonásnál ; kétségtelen azonban Arit tapasztalata szerint, hogy emez gyakrabban igényel utóműtétet (discissiót).

A periphericus vonalas kivonás után feltűnő gyakran lép fel chronicus irido-cyklitis a műtett szemen, sőt a másik szemnek sympathicus megbetegedése is. Arit tapasztalata szerint azonban nem a módszeren múlik, hanem annak rósz kivitelén, néha ugyan a betegnek a műtét után rossz magatartásán is. Arltnak 1866. tavaszától a magángyakorlatában Graefe szerint operált 477 esete közűi 5-nél állott be sympathicus megbetegedés. Az 5 operált szemből 4 örökre elvesztette a látását, a sympathicusan megbetegedettek közül 2 meggyógyult, 3 menthetetlenül megvakult. Az esetek kettőjében Arit maga magát okozza, 3-ban a beteg rossz magatartása folytán következett be a szomorú vég.

Nagy előnye a Graefe szerinti kivonásnak, hogy az operábilis eseteknek egész soránál alkalmazható, a melyeknél a Beerféle módszertől már eleve semmi siker nem remélhető, mivel az adott körülmények közt (kövérség, kyphosis, emphysema, vitium cordis stb) nem lehet a szükséges nyugalomra számítani. A Graefe szerint operáltat 5—6 órai csendes fekvés után már időnkint fel lehet ültetni, sőt a harmadik naptól kezdve az ágyból is ki lehet engedni. Arit egy esetben kényszerülve volt egy monoculust, a ki a fekvést sehogysem tűrte karosszékban operálni és az egész utókezelés alatt is abban ülni hagyni; egy másiknak, a ki feküdve nem tudott vizelni és katheter alkalmazását sem akarta megengedni, már az első naptól kezdve engedményezni kellett a felkelést.

Mióta a Graefe-féle kivonást gyakorolja, nehéz megbetegedések, különösen pneumoniák nem is igen fordultak elő betegeinél. Arit okvetlen szükségesnek tartja, hogy a beteg legalább 15 napig orvosi megfigyelés alatt legyen, mert addig a legkisebb behatásra iritisnek a bekövetkezésétől lehet tartani, vagy legalább is vaskos utóhályog képződhetik.

Ha még oly csekély utó műtétnek indicatiója forog fenn, nem tanácsos azzal sietni, mert könnyen acut gyuladást idézhet elő, ha a szem nem volt, azt megelőzőleg, már 2—3 héten át teljesen békés. (A. v. Graefe’s Archiv, f. Ophthalm 31 k. 3 f.)

Dr. Groisz.

— Arzentartalmu idegen test kezelése kalióldattal a corneán. Dr. Inouye-tó 1 Tokioban (Japan). —- Minthogy az arsentartalmu testek rendesen tömegesebben és por alakjában jutnak a corneára és így kikaparásuk nehéz, azért szerző kalióldattal feloldását kísérletté meg és pedig az 0.5 u/0 -t találta ezen czélra legalkalmasabbnak.

Négy, arsensulfid explosioja által sérült egyént említ, kiket jó sikerrel kezelt az említett oldat becsepegtetésével, és különösen azoknál ért el jó és gyors sikert, kiknél az arsen a corn, mélyebb részeibe nem nyomult be, mig azoknál hol mélyebben ágyazódott be, az oldat igen lassan hatott. — (Knapp Archiv für Augenh. XVI. kötet, i. füzet.) Issekutz dr.

—- Villámcsapás általi szemsérülés. Dr. Carl Lackner-\.ő\ Gráczban. — 23 éves katonát a szobába beütő villám ért, és a

— 2 1 —

nélkül, hogy jelentékenyebb sérülést szenvedett volna, majdnem teljesen megvakult. Egy hónappal később azonban látása kezdett lassan visszatérni, úgy hogy v. 3/60, majd v. 6/80 lett, mi azután meg is maradt. Tükörrel a lencsén kis homály volt látható, a szemfenékben pedig neuroretinitis képe és pigment ziláltság a macula luteán. A fényérzés kissé le volt szállva, a színlálás ellenben teljesen normálisnak mutatkozott. (Centralblatt für Augenh. 1885. nov.) Issekutz dr.

— Metastaticus chorioidealis sarcoma. Dr. Pflüger-tői

Bernben.—- 28 éves egyénnek a parotis vidékén már születésétől meglevő naevus-sa elkezdett nőni és színe ez alatt mindinkább sötétebbé vált. Egy pár évvel később a jobb állkapocs alatti mirigyek egyenként megdagadtak, sőt később még a kulcscsont körül is ily mirigy daganatok mutatkoztak. Ezen említett mirigy dagadásokkoz azonban egyidejűleg a bal szem látóerejének csökkenése is társult és erős főfájásak, anélkül hogy ophthalmoScopicus lelet lett volna. 1 '/2 évvel az említett mirigy dagadások után a jobb szemben hólyag alakú ablatio volt észlelhető a szemfenék belső felében. A retina kiemelkedés 2—3’3 mm.-nyíre becsültetett. A szemfenék külső része teljesen ép volt. Az álképlet további növekedésével a jobb szemen is teljes vakulás jött létre, és a daganat kitört a jobb szem mellső csarnokába is, valamint sok sclera csomó keletkezett. A halál 2 év múlva következett be, valószínűleg metastasis útján létrejött agyvelő tumor következtében. (Centralbl. für Augenh. 1885. nov.) Issekutz dr.

— A gonorrhoicus nyákhártyagyuladás microorganismusa : »Gonococcus Neisser« Dr. Ernst Brumm-tó\ Würzburgban. — Szerzőnek érdekes kutatásaiból a következőket terjesztem elő : A váladékban levő kokkusok száma nem áll viszonyban a gyuladás fokával, a gonococcusok eltűnése annál gyorsabb, mennél egyszerűbb magának a beteg szövetnek anatómiai szerkezete és mentül gyorsabban folyhat el a váladék. Puerperiumban azok igen nagy számmal fejlődnek ki, többnyire chronikus méhnyak kankót okozván, mi azonban oly kevés symptomával jár, hogy kimutatása többnyire csak mikroskop útján lehetséges. A coccusok kedvező viszonyok közt a hüvelyben több hónapig, sőt évekig ellehetnek. A conjunctivában rendesen pálczika alakban fordulnak elő és csak igen ritkán tiszta gonococcus képében, egyszerű hurutnál azonban soha semmiféle formája sem található. — Szerző vizsgálatai alapján úgy találta, hogy újszülötteknél a coccusok hamar benyomulnak az epithelbe, mélyen egész a szemölcstestig; ugyanezen időben sok fehér vértestecs is kivándorol és lerakodik a felületre, hol az epitheles boríték kisebb-nagyobb mérvben változást szenvedett. A 4-ik napon kezdődik az epithel regeneratioja, mely eltart a io—12 napig és a nyakhártya most mintegy laphámmal van borítva, Szerző ezután a gonococcusnak tiszta tenyésztéséről beszélvén, megemlíti, hogy vigyázat mellett tiszta tenyésztésen átvezetett coccus, egy nő húgycsövébe átoltva, typicus blennorrhoea-t hozott létre coccust tartalmazó váladékkal. (Centralbl. für Augenh. 1885. nov. füzet.) Issekutz dr.

—- Víztiszta kéregrészletű cataracta Morgagniana. Dr. Nordmann-tói Helsingforsban. — Egy előbb teljesen egészséges 55 éves földműves 4 év előtt egy lényegét illetőleg ki nem puhatolható szembajban szenvedett több hónapon át jobb szemével, mely azonban minden tünet nélkül teljesen elmúlt. Három évvel később 3—4 hónap lefolyása alatt azonban megvakult, mire nehány hónap múlva a jobb szemen javulás állott be, úgy hogy munkáját ismét, bajosan ugyan, de végezhette. +10 dioptriás üveggel jobb szemén v. 6/36 volt és egy stenopeicus rés alkalmazásával úgy javult látása, hogy a v. 8/9 volt; -f- 18'O-al olvasott J. Nr. 2 8"-ről. Bal szemen rendes öregkori hályog volt, mely sikerrel operáltatott. (Centralbl. für Augenh. 1885. nov.) Issekutz dr.

— Tuberculum-bacillusok conjunctivitis tuberculosánál. Dr. Ulrich-t6\ Königsbergben. — 32 éves egyénnél 3 év óta a jobb szemhéjak dagadtak, mi különösen az alsón volt erősebben kifejezve. Az alsó szemhéji conj. alsó felén, az átmeneti redő és a tekei conjunctivának egy keskeny alsó részén számos, alávájult szélű, szürkés-sárga alapú fekély volt látható, melynek alapjáról számos, könnyen vérző granulatiók emelkedtek ki. A többi része a palpebralis conj. megvastagodva, érdes és vöröses volt. A felső palpebralis conjunct, szintén vörös és érdes volt, és a külső szeg-