Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1885-09-27 / 5. szám
IOI 102 látási benyomások magszűntével szükségszerűen az agyműködés is korlátolt, mely nézetnek különben már Luys is kifejezést adott; de a tapasztalat ennek a merész állításnak ellene szól, mert tekintve a vakok nagy számát, nemkülönben az oly szembetegeket, a kik hosszabb időn át sötét szobában, vagy kötés alatt tartatnak, ez az állítás már régen mint tudományos axioma elismerve kellene, hogy legyen, pedig tudjuk, hogy minő csekély az észlelt esetek száma szemben a hályogműtettek nagy számával. Schmidt- Rimpler úgy vélekedik, hogy a fénybebatás hirtelen megszűnése, különösen némely gyöngébb elméjű egyéneknél, már elégséges kedélyük fölizgatására, ha ehhez azután az éj csendjében a hallási benyomások elmaradása is társul, bekövetkeznek a hallucinátiók és a maniacus izgatottság. Érthető, ha különös hajlandóságú, azaz ideges constitutiójú egyéneknél, a hályogműtéttel járó kedélyi izgatottság, párosulva a szokatlan, mozdulatlan fekvéssel és a környezet szokatlan csendességével, a psychikus egyensúlyt futólag megzavarja. De akkor a hályogműtét csak egy véletlen indok, mely a különben is beteg agyban rejtőzött szikrát lánggá éleszti, és minden más izgalmi ok ugyanezt eredményezné. De hogyan magyarázható az meg, ha a hályogműtét teljesen ép elméjű egyéneknél (mint a közölt két esetben is) elmezavart képes előidézni ? Landesberg őszintén bevallja, hogy erre ő sem tud felelni. (Centralblatt f. Augenheilk. Mai. 1885.) Dr. Groisz. — Ulcus corneae rodens. Dr. /any Lajos-tói Boroszlóban. —- L. Josepha 43 éves, hétszer terhes, mely ideig teljesen egészséges volt. F. év márczius havában, előtte teljesen ismeretlen okból szemei kivörösödtek, mihez azután előbb a jobb, később a bal szem corneáján fehéres pontok léptek fel. Beteg egy ottani intézetben ezen bajával eleintén ambulanter kezeltetett, de minthogy baja súlyosabbá vált és a homlokra valamint halántékra kisugárzó fájdalmak léptek fel, utóbb oda felvétetett. Az intézetből azonban 14 nap múlva, az orvos ellenzése daczára javulatlan állapotban eltávozott, miután gyermekét megszülte. A gyermekágy nehezen folyt le és ekkori orvosa, szemét is figyelemre méltatván, őt e miatt a czikk Írójához küldötte. Jobb szemen a conj. kissé belő veit, a corne 2 alsó-külső részét kivéve, elszürkült, kissé érdes felületű, mely területre edények húzódtak. A cornea ezen elszürkült helyén egy felületes fekély székelt, melynek azonban felsőkülső része egész a Descemet-hártyáig mélyedt, úgy hogy az előre is dudorodott. Az ép corneális rész egy ívszerü szürkés vonal által volt a kórostól elválasztva. A pupilla a cornea szürkesége miatt csak oldalagos világítással volt látható és renyhén reagált. Beteg ezen szemével csak kézmosgást vett észre. A bal szem a jobb szeméhez majdnem hasonló képet mutatott. A tiszta cornealis rész ugyanitt valamivel nagyobb volt, mely a kórostól egy szélesebb szürkés-fehér vonal által volt elhatárolva. Az orvoslás mindkét szemnek jodoformos kötéséből állott. A lefolyás alatt a jobb szem következőleg viselkedett. A keratokele kezdett lapulni, de nemsokára az eddig ép cornealis részen a határoló vonal mentén egy pár kis infiltratum lépett fel. S minthogy a lefolyás igen torpid volt, a szembe tinct. opii croc. csepegtetett be. Később minthogy a bántalom konokul változatlan volt, részint ezért, részint opticai czélból is, az ép cornealis résznek megfelelőleg iridektomiát végeztek. A seb szépen gyógyult, és az említett kis infiltratumok fehéres színt öltöttek. A corneális fekély ezután felülről szépen kezdett elhegedni, a keratokele eltűnt, de a még eddig ép corneális részen a határoló vonal mentén zig-zugos, egy mm. széles infiltrált határ állott elő. Az említett infiltrált terület ezután galvanokaustisáltatott. Az égési pörkök lehulottak, az égetett heg alapja szépen feltisztult, de ismét 4 új infiltratum lépett fel. A fekély azután majdnem teljesen gyógyult. Bal szemen a lefolyás majdnem teljesen ugyanez volt, de j már az első napokban az ép corneális részre kezdett átterjedni a bántalom, miért az tüzes vassal cauterisáltatott. A pörk itt is szépen levált, az érintett heg tisztult, de újabb és újabb infiltratumok léptek fel. Iridectomiát ezen szemen is végeztek. Az első húsz napban a therapia jodoform-kötésből állott (mely idő alatt a bal szem cauterisáltatott), ezután azt sublimát szemvíz használásával és ugyanilyen kötéssel váltották fel. Beteg a kezelés 45-ik napján még gyógyulatlanul, de már javulva, saját kérelmére, a kórházat elhagyta. Később a beteg bemutatta magát, midőn is a fekélyek elhegedtek, már a cornea ezen helye leukomás volt és az ép cornealis részen levő infiltratumok helyei fehéres foltok alakjában voltak láthatók. A leucomás rész az épbe majdnem észrevétlenül ment át. — A jodoform, mely különben jótékony hatású, ezen különös mycoticus keratitisnél a szolgálatot megtagadta, úgy hogy az elért sikert első sorban a ferrum candensnek lehet tulajdonítani. Szerző az égetéshez a saját útmutatása szerint készített égető vasat ajánlja, mely makkalakú, hossza 14 mm., hasisa a nyélnél 9 mm., hegye 1 mm. vastag. Az egész eszköz a nyéllel együtt 17 cm. (Centralblatt f. Augenheilk. 1885. júniusi füzet.) Issekutz dr. — Delirium, glaucoma ellenes iridectomia után. Hirschberg I. tnrtól Berlinben. — Egy 67 éves egyénnél, kinek jobb szemén már 12 évvel ezelőtt acut glaucoma miatt iridectomia történt, f. év januárban másik szemén is hasonló czélból íriskimetszés végeztetett. A műtét szabályosan folyt le, narcosis alatt, és daczára, hogy a beteg rendes életmódú volt és nem volt alcoholista, a műtétet követő nap estéjén delirium rohamot kapott. Betegnél bor és chloralhydrát adagoltatott, de minthogy a várt eredmény erre sem jött meg, még subcutan 1 cm. morphium is adatott. Ezután a beteg megnyugodott, de egy pár nap múlva a roham ismétlődött. — Glaucomás operatiók után a delirium ritkább mint az extractiók után. Szerző rövid idővel ezelőtt praeparativ iridectomia után is látott gyenge deliriumot fellépni egy 80 éves egyénnél, de ennél már előbb agyi izgalom tünetei észleltettek. (Centralblatt f. Augenkeilk. 1885. júniusi füzet.) Issekutz dr. — Szemhéj-chanker. Dr. Baudry-Xó\ Lille-ben. — Egy 2 éves gyermeknek azonkívül hogy mindkét szemén blepharoconjunctivitis-e volt, a jobb felső szemhéj erősen meg volt duzzadva és belső negyedében a szemhéjszélhez közel egy fekély volt látható. A fekély széle alávájult, indurált alapú volt és környéke kemény tapintatú, mint az syphilitikus fekélyeknél lenni szokott. A tekei conjunctiva erősen be volt lövelve, a szemből bő nyálkás genyes váladék ürült ki. A környékbeli nyirkmirigyek, így a fül melletti, de különösen az áll alattiak megnagyobbodást mutattak. Syphilitikus eruptió máshol nem volt. Az említett beteg dajkája, ki syphilisben szenvedett, saját nyáljával tisztította a gyermek szemét, és az átültetés ily módon jött létre. A gyógykezelés a fekélynek calomellel behintéséből, sublimát belső adagolásából és később jódból állott. Szerző még egy teljesen hasonló esetet is említ. Fournier 27 extragenitalis chankerről tesz említést, mely közöl 19 a fejen volt és ezek közöl 5 a szemhéjon. A szembetegek között a szemhéj-chanker Párisban olyan arányban találtatott mint i : 886. Zeissl észlelése szerint pedig az arány 1 : 5000. Amerikai észlelés szerint pedig 1 jut 10,000 szembetegre. (Centralblatt für Augenheilk. 1885. júuiusi füzet.) Issekutz dr. — Hólyagképződés a corneán. Dimmer dr-tól Bécsben. — N. N. 30 éves napszámosnak bal szemébe munka közben mész hullott, és kilencz nappal a sérülés után, midőn a beteg magát bemutatta, a cornea felületes elszürkülést mutatott, felülete érdes volt és a teke mérsékelt ciliaris és conjunctivalis injectiót láttatott. Fájdalmai erősek voltak. Később midőn a beteg újra bemutatta magát, a corneán már egy nagy hólyag volt, mely vérsavószerű folyadékkal telt, mely időben az ideg és edény izgalmassági tünetek is öregbedtek. Az említett hólyag azonban sokáig nem tartott, úgy hogy már a legközelebbi napokban a corneát ismét felhám fedte. A beteg további sorsa ismeretlen, mivel az ambulantian többé nem jelent meg. A hólyag fala mikroscop alatt epithelnek tűnt fel, melyben apró kis mészszemcsék voltak láthatók. — Szerző az eset leírása után rövid pillantást vett az egyes szakértők nézeteire, a corneális hólyagképződést illetőleg. így Saemisch azt állítja, hogy hőbehatások után előjönnek olyan hólyagok, mint az említett, melyek jól gyógyulnak. Zander és Geissler szerint gyakrabban jön elő ily hólyag a forró szurok, viasz, vízzel égetés után, mint érczczel égetés után. És ha mégis kevés szerző beszél ily hólyagról, annak oka az, hogy az esetek akkor jönnek észlelés alá, midőn már a hólyagok lelapultak. Kleinschmidt nyúlszemeken
