Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1885-09-27 / 5. szám

IOI 102 látási benyomások magszűntével szükségszerűen az agyműködés is korlátolt, mely nézetnek különben már Luys is kifejezést adott; de a tapasztalat ennek a merész állításnak ellene szól, mert tekintve a vakok nagy számát, nemkülönben az oly szembetegeket, a kik hosszabb időn át sötét szobában, vagy kötés alatt tartat­nak, ez az állítás már régen mint tudományos axioma elismerve kellene, hogy legyen, pedig tudjuk, hogy minő csekély az észlelt esetek száma szemben a hályogműtettek nagy számával. Schmidt- Rimpler úgy vélekedik, hogy a fénybebatás hirtelen megszűnése, különösen némely gyöngébb elméjű egyéneknél, már elégséges ke­délyük fölizgatására, ha ehhez azután az éj csendjében a hallási benyomások elmaradása is társul, bekövetkeznek a hallucinátiók és a maniacus izgatottság. Érthető, ha különös hajlandóságú, azaz ideges constitutiójú egyéneknél, a hályogműtéttel járó kedélyi izgatottság, párosulva a szokatlan, mozdulatlan fekvéssel és a környezet szokatlan csendes­ségével, a psychikus egyensúlyt futólag megzavarja. De akkor a hályogműtét csak egy véletlen indok, mely a különben is beteg agyban rejtőzött szikrát lánggá éleszti, és minden más izgalmi ok ugyanezt eredményezné. De hogyan magyarázható az meg, ha a hályogműtét teljesen ép elméjű egyéneknél (mint a közölt két esetben is) elmezavart képes előidézni ? Landesberg őszintén be­vallja, hogy erre ő sem tud felelni. (Centralblatt f. Augenheilk. Mai. 1885.) Dr. Groisz. — Ulcus corneae rodens. Dr. /any Lajos-tói Boroszló­ban. —- L. Josepha 43 éves, hétszer terhes, mely ideig teljesen egészséges volt. F. év márczius havában, előtte teljesen ismeretlen okból szemei kivörösödtek, mihez azután előbb a jobb, később a bal szem corneáján fehéres pontok léptek fel. Beteg egy ottani intézetben ezen bajával eleintén ambulanter kezeltetett, de mint­hogy baja súlyosabbá vált és a homlokra valamint halántékra kisugárzó fájdalmak léptek fel, utóbb oda felvétetett. Az intézetből azonban 14 nap múlva, az orvos ellenzése daczára javulatlan állapotban eltávozott, miután gyermekét megszülte. A gyermekágy nehezen folyt le és ekkori orvosa, szemét is figyelemre méltatván, őt e miatt a czikk Írójához küldötte. Jobb szemen a conj. kissé belő veit, a corne 2 alsó-külső részét kivéve, elszürkült, kissé érdes felületű, mely területre edények húzódtak. A cornea ezen elszür­kült helyén egy felületes fekély székelt, melynek azonban felső­külső része egész a Descemet-hártyáig mélyedt, úgy hogy az előre is dudorodott. Az ép corneális rész egy ívszerü szürkés vonal által volt a kórostól elválasztva. A pupilla a cornea szürkesége miatt csak oldalagos világí­tással volt látható és renyhén reagált. Beteg ezen szemével csak kézmosgást vett észre. A bal szem a jobb szeméhez majdnem hasonló képet muta­tott. A tiszta cornealis rész ugyanitt valamivel nagyobb volt, mely a kórostól egy szélesebb szürkés-fehér vonal által volt elhatárolva. Az orvoslás mindkét szemnek jodoformos kötéséből állott. A lefolyás alatt a jobb szem következőleg viselkedett. A keratokele kezdett lapulni, de nemsokára az eddig ép cornealis részen a határoló vonal mentén egy pár kis infiltratum lépett fel. S minthogy a lefolyás igen torpid volt, a szembe tinct. opii croc. csepegtetett be. Később minthogy a bántalom konokul változatlan volt, részint ezért, részint opticai czélból is, az ép cornealis résznek megfelelőleg iridektomiát végeztek. A seb szépen gyógyult, és az említett kis infiltratumok fehéres színt öltöttek. A corneális fekély ezután felülről szépen kezdett elhegedni, a keratokele eltűnt, de a még eddig ép corneális részen a határoló vonal mentén zig-zugos, egy mm. széles infiltrált határ állott elő. Az említett infiltrált te­rület ezután galvanokaustisáltatott. Az égési pörkök lehulottak, az égetett heg alapja szépen feltisztult, de ismét 4 új infiltratum lépett fel. A fekély azután majdnem teljesen gyógyult. Bal szemen a lefolyás majdnem teljesen ugyanez volt, de j már az első napokban az ép corneális részre kezdett átterjedni a bántalom, miért az tüzes vassal cauterisáltatott. A pörk itt is szé­pen levált, az érintett heg tisztult, de újabb és újabb infiltratumok léptek fel. Iridectomiát ezen szemen is végeztek. Az első húsz napban a therapia jodoform-kötésből állott (mely idő alatt a bal szem cauterisáltatott), ezután azt sublimát szemvíz használásával és ugyanilyen kötéssel váltották fel. Beteg a kezelés 45-ik napján még gyógyulatlanul, de már javulva, saját kérelmére, a kórházat elhagyta. Később a beteg be­mutatta magát, midőn is a fekélyek elhegedtek, már a cornea ezen helye leukomás volt és az ép cornealis részen levő infiltratu­mok helyei fehéres foltok alakjában voltak láthatók. A leucomás rész az épbe majdnem észrevétlenül ment át. — A jodoform, mely különben jótékony hatású, ezen különös mycoticus keratitisnél a szolgálatot megtagadta, úgy hogy az elért sikert első sorban a ferrum candensnek lehet tulajdonítani. Szerző az égetéshez a saját útmutatása szerint készített égető vasat ajánlja, mely makkalakú, hossza 14 mm., hasisa a nyélnél 9 mm., hegye 1 mm. vastag. Az egész eszköz a nyéllel együtt 17 cm. (Centralblatt f. Augenheilk. 1885. júniusi füzet.) Issekutz dr. — Delirium, glaucoma ellenes iridectomia után. Hirschberg I. tnrtól Berlinben. — Egy 67 éves egyénnél, kinek jobb szemén már 12 évvel ezelőtt acut glaucoma miatt iridecto­mia történt, f. év januárban másik szemén is hasonló czélból íris­­kimetszés végeztetett. A műtét szabályosan folyt le, narcosis alatt, és daczára, hogy a beteg rendes életmódú volt és nem volt alco­­holista, a műtétet követő nap estéjén delirium rohamot kapott. Betegnél bor és chloralhydrát adagoltatott, de minthogy a várt eredmény erre sem jött meg, még subcutan 1 cm. morphium is adatott. Ezután a beteg megnyugodott, de egy pár nap múlva a roham ismétlődött. — Glaucomás operatiók után a delirium rit­kább mint az extractiók után. Szerző rövid idővel ezelőtt praepa­­rativ iridectomia után is látott gyenge deliriumot fellépni egy 80 éves egyénnél, de ennél már előbb agyi izgalom tünetei ész­leltettek. (Centralblatt f. Augenkeilk. 1885. júniusi füzet.) Issekutz dr. — Szemhéj-chanker. Dr. Baudry-Xó\ Lille-ben. — Egy 2 éves gyermeknek azonkívül hogy mindkét szemén blepharocon­­junctivitis-e volt, a jobb felső szemhéj erősen meg volt duzzadva és belső negyedében a szemhéjszélhez közel egy fekély volt lát­ható. A fekély széle alávájult, indurált alapú volt és környéke kemény tapintatú, mint az syphilitikus fekélyeknél lenni szokott. A tekei conjunctiva erősen be volt lövelve, a szemből bő nyálkás genyes váladék ürült ki. A környékbeli nyirkmirigyek, így a fül melletti, de különösen az áll alattiak megnagyobbodást mutattak. Syphilitikus eruptió máshol nem volt. Az említett beteg dajkája, ki syphilisben szenvedett, saját nyáljával tisztította a gyermek szemét, és az átültetés ily módon jött létre. A gyógykezelés a fekélynek calomellel behintéséből, sublimát belső adagolásából és később jódból állott. Szerző még egy teljesen hasonló esetet is említ. Fournier 27 extragenitalis chankerről tesz említést, mely kö­zöl 19 a fejen volt és ezek közöl 5 a szemhéjon. A szembetegek között a szemhéj-chanker Párisban olyan arányban találtatott mint i : 886. Zeissl észlelése szerint pedig az arány 1 : 5000. Amerikai észlelés szerint pedig 1 jut 10,000 szembetegre. (Centralblatt für Augenheilk. 1885. júuiusi füzet.) Issekutz dr. — Hólyagképződés a corneán. Dimmer dr-tól Bécsben. — N. N. 30 éves napszámosnak bal szemébe munka közben mész hullott, és kilencz nappal a sérülés után, midőn a beteg magát bemutatta, a cornea felületes elszürkülést mutatott, felülete érdes volt és a teke mérsékelt ciliaris és conjunctivalis injectiót látta­tott. Fájdalmai erősek voltak. Később midőn a beteg újra bemu­tatta magát, a corneán már egy nagy hólyag volt, mely vérsavó­­szerű folyadékkal telt, mely időben az ideg és edény izgalmassági tünetek is öregbedtek. Az említett hólyag azonban sokáig nem tartott, úgy hogy már a legközelebbi napokban a corneát ismét felhám fedte. A beteg további sorsa ismeretlen, mivel az ambu­­lantian többé nem jelent meg. A hólyag fala mikroscop alatt epi­­thelnek tűnt fel, melyben apró kis mészszemcsék voltak láthatók. — Szerző az eset leírása után rövid pillantást vett az egyes szak­értők nézeteire, a corneális hólyagképződést illetőleg. így Saemisch azt állítja, hogy hőbehatások után előjönnek olyan hólyagok, mint az említett, melyek jól gyógyulnak. Zander és Geissler szerint gyakrabban jön elő ily hólyag a forró szurok, viasz, vízzel égetés után, mint érczczel égetés után. És ha mégis kevés szerző beszél ily hólyagról, annak oka az, hogy az esetek akkor jönnek észlelés alá, midőn már a hólyagok lelapultak. Kleinschmidt nyúlszemeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom