Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1885-09-27 / 5. szám
87 88 leírása léteznék az. irodalomban, ha a sugártestnek nehezen nyugalomra jutását ilyen esetben kellően mérlegelnők, úgy szintén minden scleralis sértést, mely a sugártest táján, vagyis a körülbelül 4 mm.-nyi »dangerous zone« határán belül találtatik számba vennénk. A következő eset szintén a sugártest sérülésére vonatkozik, mely azonban nem a sclerán át hanem más úton történt s mint hasonló esetekben, a szemet hosszadalmas nyugtalanságban tartotta. Egy analógiát a Graefe-féle extractiőnál nagyon periphericusan ejtett sebkészítésben s így sugártestsértésben vélek találhatni. R. J. 30 éves, vasesztergályos ez év július 20-ikán a budapesti szemklinikán »Corpus alienum perforans corneam et corpus ciliare oculi sinistri« diagnosissal vétetett fel. A beteg előadja, hogy előtte való napon reggel vasfúrásnál egy darabka vas röpült bal szemébe, mire szeme erősen fájt, de nem emlékszik vájjon a látása ezáltal romlott volna vagy sem. Jelen állapot: két milliméterrel a cornea alsó széle fölött látszik a cornea szövetében egy fekete, hajtűvastagságú tárgy, mely a cornea fölszínével egy színvonalon áll, lefelé s kissé hátrafelé pedig leereszkedik a mellső csarnokba úgy, hogy nem lehetett a hosszát megbírálni. A kísérlet ezen idegen testet csípővel kihúzni nem sikerült. Ez alkalommal érezhető volt a tárgy érczkeménysége és szilárd állása, mert befelé sem mozdult s a csarnokvíz is elzárva maradt. A láta rendes, a lencse tiszta, a kötőhártyai és a sugárbelövelés mérsékelt. Műtét: A beteg ágyban feküdt s a műtevő egy Graefe-féle késsel hatolt a mellső csarnokba az idegen test táján. A műtevő azt hitte, hogy a mellfelé tartott kés élével az idegen testnek alája kerülhet s így 4—5 mm.-nyi sebet ejtve kijöhet, de az idegen test a késnek útját állotta, a miből következtetni lehetett, hogy az idegen test hosszabb mint gondoltuk. Vissszahúzta tehát félig a kést, az idegen test elé tolta a limbus ellenkező oldaláig s megint oly nagy sebet készített mint a hogy tervezve volt. Ezen keresztül már könnyebben húzhatta ki csípővel az idegen testet. Kötés és nyugalom. Július 21-ikén. A csarnok szűk, izgalom nagyobb, a láta középnagy, a lencse tiszta, a szempillákon kevés hurutos váladék. 23-ikán. A láta lefelé öblös, különben szűkes, a szemgolyó alsó fele belöveltebb mint a felső; bórvizes borogatás, utána bekötés és ágyból felkelés. 2q-ikén. A seb táján még jelentékeny sugárbelövelés van, a szem fáj. Opiumos homlokkenőcs. Augusztus i-jén. A szem még mindig izgatott, a pupilla szűk, körtealakú hegyével lefelé irányítva, r°/0 atropin 2-szer napjában. 4-ikén. Az izgalom enged, a pupilla tág. 6-ikán. A beteg elbocsáttatik. A cornealis seb laposan hegedt, közelében mérsékelt sugárbelövelés van, a pupilla jól kitágult, lefelé öblös, de a sebbel nincs összefüggésben. A beteg figyelmeztetetett, hogy legalább két hétig ne dolgozzék. A kihúzott vasdarab 6 mm. hosszú, 1 — 11/2 mm. széles és ‘/a — i mm. vastag, egyik éle fűrészes. Az idegen test és az általa okozott seb nem volt oly nagy, hogy az izgalmat, melyből a szem oly nehezen szabadult ki, magában megmagyarázta volna. A budapesti egyetemi szemkórház ophthalmometerének használati táblázata. Közli Issekutz László dr. A budapesti szemkórház tulajdonát képező ophthalmometer, mely az újabb beszerzések egyik legbecsesebb része1), használhatóvá tételére, okvetlen szükséges volt, hogy az üveglapok fokonkénti elmozdulása (mely az eszközön leolvasható) megfelelő hosszmértékben fejeztessék ki. Két út van melyen az említett czél elérhető, t. i. az empiricus meghatározás és másodszor a számítás utáni scala összeállítása. Az első nagyjában jó, és tájékoztató eredményeket ad is, de elégtelen, ha az, eredményeket tudományos következtetésekre kívánjuk felhasználni. Az ophthalmometer kezelése igen nagy jártasságot igényel, mihez még az is járul, hogy rendesen igen kis mennyiségekkel van dolgunk, melyeknél ha kis hibát is követünk el, mégis a végeredményben hibás adataink *) *) Göttingából, Meyerstein czégtől vétetett 320 írton osztr. ért. lesznek. Ilyen kis hibák pedig az empiricus úton összeállított táblázatnál csaknem kikerülhetetlenek. Azért jobbnak láttam, hogy a scala számítás útján állíttassák össze, és a segélyével nyert adatok legalább a bizonyosság bélyegét fogják viselni. Intézetünknek már tervezésénél gond fordíttatott arra, hogy az ophthalmometerreli dolgozás lehetővé tétessék, és hogy az avval dolgozónak, úgy is nagy pontosságot igénylő munkálkodása lehetőleg megkönnyíttessék. Egy külön szoba van ugyanis ezen említett dolgozatok számára fenntartva, mely »ophthalmometria« czimet visel, de a melyet, minthogy az intézet még mindig a rendezkezés stádiumában van, használni nem lehet. Az említettek és még azon körülmény, hogy kéziratban a bécsi klinikai ophthalmometernek Dr. Oppolzer által összeállított, illetve kiszámított scalája kezemhez jutott, indított arra, hogy az itteni ophthalmometer scaláját számítás útján összeállítsam, nem szólván itt azon érdekes dolgokról, melyekről az ophthalmometer által lehet tudomást venni. Most mielőtt a hosszú munkát igénylő és mégis igen száraz számadatokat, a mi talán kizárólag szakemberek előtt érdekes kissé, közölném; az említett kéziratból megismert bécsi ophthalmometerrel kivánom nagyjában összehasonlítani. , . . T, . sin(«—-/?) A kiszámítás az ismeretes E == 2 h. -------------------------------------------- képlet szerint cos ß történt, hol h vagyis az üveglapok vastagsága a budapestinél 4-328 mm. a bécsinél 3-189 mm. az üveglapok törési kitevője a budapestinél 8-szori mérés után vett küzépérték = 1-6175, a bécsinél 1-5906. Ezen kevés számadat már eleve oda utal, hogy a budapesti ophthalmometernél 1 mm.-nyi érték kevesebb foknál éretik el mint a bécsinél, és valóban míg a budapestinél az üveglapok i7°-nyi eltérésének már 1 mm. felel meg, addig a bécsinél 2 5 °-nak felel meg 1 mm. A budapestinél 33°-nak megfelel 2 mm., 44“-nak 3 mm., 54°-nak 4 mm., Ó3°-nak 6 mm. stb., addig a bécsinél 45°-nak felel meg 2 mm., 57°-nak 3 mm. 68°-nak 4 mm. stb. A számításnál a>szög vagyis a beesési szög, mi egy értékű az üveglapok elfordulási fokával, nem tekintve a perczekre, csakis fokonként lett meghatározva. Ha azonban esetleg a perczek is leolvastatnának, úgy az annak teljesen megfelelő érték kibővítésére szolgál épen a táblában kitüntetett fokonkénti differentia ; pl. 12u 40' olvastatott le, 12 “=0-702 mm., melyhez még a következő kis számítás által nyert összeget kell hozzá adni: dif. 60 : 60=1; 1X40=40 tehát 12“ 40‘=0'742 mm. Az üveglapok í eltérési foka A foknak megfelelő hosszmérték A méretek közötti differentia Az üveglap olt eltérési foka A foknak megfelelő hosszmérték : A méretek közötti differentia 0° 0000 mm. — 15° 0-885 mm. 62 i° 0-075 » 57 16° 0-947 » 62 2° 0115 » 58 17° 1-009 » 62 3° 0173 58 18° 1-072 » 63 40 0-231 » 58 19° 1-136 » 64 5° 0-289 » 58 20° 1-200 » 64 6° 0-347 » 58 21° 1-265 65 7° 0-405 * 58 22° 1-331 » 66 8° 0-464 » 59 23° 1-398 » 67 9° 0-523 » 59 24° 1-466 » 08 10° 0-582 59 25° 1-535 » 69 11° 0642 * 60 26° 1-604 » 69 12° 0-702 » 60 27° 1-674 » 70 13° 0-762 » 60 28° 1-745 » 71 14° 0-823 » 61 29° 1-818 » 73
