Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1885-02-08 / 1. szám
gyobb fokú glaucoma tört ki. Az iridectomia eredménytelen volt, mert, mint később kiderült, a chorioideában melano — sarcomaképződés volt1). 5. eset a legtanulságosabb; 36 éves asszony jobb szeme két év előtt erős gyuladásban tönkrement; a bal szemen múlt év április havában a látás erős gyuladás következtében annyira fogyott, hogy most csak 2 méterről olvas ujjakat. A jobb szem zsugorodott volt. A bal szem corneájában foltos homályok látszottak; az igen szűk pupilla-területét hártya borította; az irisen chronicus gyuladás tünetei voltak. 1884. október 14. A bal szemen iridectomiát csináltunk. Gyors gyógyulás következett be, de a coloboma területét az iris pigmentes hártyája borította, mely az iris kihúzásakor visszamaradt. November 4. Szélesebb iridectomiát csináltunk, számítván a netalán visszamaradó hártyára, a beteg véletlenül pilocarpincsepp helyett 6-szor kapott atropin cseppet; azonnal a becseppentés után mérsékelt fájdalmak támadtak és kevés ciliaris injectió A következő napon a conjunctiva chemoticus lett, az iris nagyon hyperaemiás volt és a beteg nagy fájdalmakról panaszkodott. A gyulladás ellen alkalmazott borogatások mitsem használtak, sőt délután a csarnokban sok vér volt. (spontán vérzés az irisből) Bőven cseppegtettünk pilocarpint, a melyre a fájdalom azonnal megszűnt, a chemosis és gyulladás pedig lasankint kezdett engedni. Néhány nap múlva a gyulladás teljesen megszűnt. Ezen esetek, melyekhez hasonlókat még nagy számmal tudnék elsorolni, arra intenek, hogy az atropint mindig óvatosan adjuk és ne legyen dogma előttünk, hogy keratitis, iritis: tehát csak bőven adjunk atropint. Azon gyulladásoknál, melyekben atropint kell alkalmaznunk, csak addig adjuk bőven (naponként 5—10-szer i °/0 solutioból) a míg a pupilla, jól kitágult, ekkor elég napjában egyszer, vagy kétszer adni, sőt lesznek esetek, hol elég lesz minden második nap egy csepp. Ha tágulások vannak, vagy azok képződnének akár a corneán, akár a sclerában, az atropin contraindicálva van. A szem tensiójának legkisebb emelkedésénél szintén nem szabad adni. Egyszerű vizsgálás czéljából a pupillát mindig gyönge oldattal tágítsuk; az egyetemi szemklinikán 1 : 500-hoz van használatban. Igen czélszerű egyszerű vizsgálás czéljából 20/,, cocainum mur-mal tágítani a pupillát: ez a szemet egyszersmind érzéstelenítvén, a fény sem fogja a beteget annyira bántani; és a pupillát elég jól és gyorsan tágítja; az általa okozott tensió emelkedés oly ■csekély, hogy ujjainkkal fel sem ismerjük; hatása is nagyon rövid ideig tart. A trachoma-endemia Torontálban. Feuer N., m. kir. honvédezredorvos és magántanártól (Szabadka). (Vége.) Az említett három tényező nemcsak abban a három kerületben fejtette ki káros hatását, a mely éppen mintegy esetleg vizsgálat alá került, hanem az egész egykori katonai határőrvidéken a honnan a betegséget úgy Magyarország, valamint a polgári Szlavónia és Horvátország szomszédos vidékeire is áthurczolták, Már 1878-ban midőn még hatóságaink magyarországi trachoma-endemiáról tudomással sem bírtak, Zágrábban mind a két kormány, a határőrvidéki épúgy mint a tartományi, intézkedéseket tett az országos csapás ellen és a rendelkezésére álló eszköszök elégtelensége mellett is ért el némi eredményt. Sajnos azonban, hogy ott a baj az utolsó három évben más felé tovább terjeszkedett; míg ugyanis a volt határőrvidék délnyugati, nagyon erdős hegyes vidéke, az úgy nevezett Lika, addig trachomától mentesnek látszott b Az atropint, gyenge oldatból, én adtam, az iridectomiát és utóbb az enucleatiót G-roszmann dr. végezte, a teke Goldzieher dr. birtokában van. Az atropin tágitásra az ösztönzött, hogy a retinaleválást nem lehetett részleteiben látni, pedig (és ezzel dicsekedhetem) feltűnt, hogy a szem nem lágy és a látás lassan romlott, tehát gyanúm volt complicatióra. Midőn pedig a glaucoma kitört, én enucleatiót sürgettem. így mentek odább. — De folytatás is lett, mert az enucleatió korában már a jobb szemen is alig látott, rokonszenves lob miatt, mely chorioiditis posteriorban, retinitisben és hyalitisben állott. Ezt utóbb klinikámon gyógykezelni a visszajött betegen volt alkalmam, ki e szemén teljesen gyógyult is. Schulek. most egyszerre onnan jelentettek járványokat, miután oda való famunkások Szlavónia síkjairól a bajt haza hurczolták. A napóleoni háborúk tudvalevőleg az Egyiptomból hozott trachoma csirokat — sit venia verbo —- az Osztrák-magyar Monarchia minden részébe elvitték, melyek mindenütt bő tenyészetnek indultak, a hol a lakosság élete módja vagy a talaj viszonyai arra alkalmasak voltak. Az előbbit okolhatjuk Galicziában és Bukovinában, hol a vidéki lakosság egyes családokba összeszorulva örökös szennyben él;1) a második körülmény pedig, azaz a talajnak sajátszerű minősége, Magyarország terjedelmes rónáira vonatkozik, hol a végtelen por és homok tartja fenn egyrészt a trachomát váladékképzése és fertőzhetése fokán másrészt pedig az ép szemeket izgatja és a fertőzésre fogékonyabbá teszi, a szemeknek gyakrabban szükségessé váló tisztogatása útján bővebb alkalmat is ád a fertőzésre. így fészkelődött be hazánkba is a trachoma és kivált a nagyon homokos Bácskában és a Bánságban öltött endémiás jelleget. Valamint azonban a »Lika« trachomáját az utolsó években Szlavónia síkjairól szerezte, úgy nyitramegyei aratók, a kik kenyerüket az ország termékeny’- rónáin keresték volt, a betegséget szintén hazavitték, a hol a baj aztán akkora elterjedést ért, hogy a hatóságnak nemrég a kormányhoz kellett segítségért fordulni. így’ terjeszkedik e betegség mind tovább, károsítja a nemzetet gazdasági tekintetben és gyengíti védő képességét. Torontál vármegyének három megvizsgált kerületében mint fönnebb érintve volt, a trachomás betegeknek járó orvoslása rendeltetett el. E czélra minden községnek, melyben a betegek száma nagyobb volt, semhogy az orvos saját lakásában fogadhatók lettek volna, külön rendelő intézetet kellett felállítania, mely' lehetőleg váró és rendelő szobából állott és a legegyszerűbben volt berendezve. Néhány pad a váró szobában, egy asztal, néhány szék, többé és kevésbbé fertőző esetek részére egy-egy lapiszos tálcza és mosdó készülék a rendelő szobában képezték az ilyen intézet összes bútorzatát. Úgy a benyíló mint a kimenő ajtónál egy-egy községi szolgának kellett állani, hogy el legy'en hárítva a kilincsnek a betegektől való megfogása.* 2) Az orvoslás kötelezett és ha az orvos rátermett és a hatóságok csak némileg erélyesek, aránylag kevesen akadnak kik ellene szegülnek. Természetesen a betegeknek foglalkozását a lehetőségig kímélni kell, a mi bizony a földmivesekre nézve egyik másik évszakban az orvoslásnak nagyobb félbeszakításával jár. Habár ezáltal késleltetve van is a végczélnak, a beteg meggyógyításának elérése, másrészt azonban jobban biztosítja azt a népességnek nagyobb készsége. Legnagyobb nehézséggel járt és jár most is a szükséges, orvosok megnyerése, amennyiben a községekben lévők nem voltak mind alkalmasak trachomás betegek kezelésére és kivált naponként két-három órai rendelésre, sőt több községben orvos épen nem létezett. E nehézséget csak sok pénzzel lehetne legyőzni, annak beszerzése pedig nagy akadályokba ütközik. Az óvó rendszabályok, melyeket a hatóságoknak ajánlottam, az endemiának fönnebb leirt okaiból maguktól értetődnek, u. m.: a népességnek a trachoma természetéről, fertőzéséről, veszélyességéről való felvilágosítása iskolában és szószéken; a házasulandók, hazatérő katonák és munkások megvizsgálása; időszaki iskola-szemle ; gyakori vizsgálása az olyan családoknak, melyekhen trachomás betegek találkoztak; a betegeknek az egészségesektől való lehető elkülönítése, esetleg kórházba szállítása — 1. fönt — végre az összes lakosságnak az egyes községek fertőzöttségének foka szerint negyed vagy fél évenként ismétlendő megvizsgálása azon a módon, a hogy én azt eredetileg tettem volt. Hihető hogy a kormány nem marad az említett három kerület. megtisztításánál, hanem az egész országnak e rákfenétől való megmentésére fog törekedni. Még pedig először is azt a forrást kell bedugnia, mely évről évre számos trachomát szolgáltat a népnek ; ez a katonaság. Szigorúan meg kellene tiltani, hogy trachomás x) Bukovina nekünk is juttatott trachomájából a bevándorolt »csángók«-kal, a mint erről Torontálban, a hol megtelepedtek, meggyőződtem. 2) A szabadkai városi szemkórházban történő nyilvános rendelésemen is szigorúan vigyázunk arra, hogy egy járó beteg se érintse az ajtó kilincsét csak így mozoghatnak veszélytelen más betegek és egészségesek is a 50—60 trachomás beteg között, mely szám a sorozás után kétszeresére vagy háromszorosára is fog növekedni.
