Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1885-02-08 / 1. szám
23 24 A. S. 58 éves, lengyel zsidó Suwalkiból, állítja, hogy fiatal korában mindkét szemével mindig jól látott. 40-dik életévétől kezdve jobb szemén a látás fokozatosan romlott, 6 év múlva teljes vakság következett be. Ezen megvakulás okát hályog képezte, mely 12 év előtt Varsóban teljes sikerrel kivonatott. Egy évvel ezután a bal szem eddigi jó látása kezdett romlani, 4 évvel azután csak még fényérzés volt jelen, s ez így maradt 1883 szeptember haváig, tehát teljes 7 éven át. A beteg határozottsággal adja elő, hogy szeptember óta bal szemével már látni kezdett, s hogy a látás gyorsan javul. Sértés soha sem érte szemét, különben is mindig egészséges volt. Kórállapot: J. sz. aphakia et coloboma arteficiale. V=0'5, -f-io D-val. B. sz. ép viszonyok egészen a lencséig, melynek tokján a köinyi részletekben ‘/a — 1 mm.-nyi finom fehéresszürke zavarok mutatkoznak. Maga a lencsetömeg finoman szemcsés és zavaros, igen kevés fényt reflectál. Csak alul látható egy világos sárgásszürke, erős fényt reflectáló zavarodás, mely fölfelé domború ívvonallal élesen határolt, aláfelé pedig az iris mögött eltűnik. Ha a beteg hányát fekszik s fejét erősen hátrahajtja, ezen zavarodás az atropinnal kitágított pupilla területébe lép s nem oly nagy, hogy az egész pupillát elfoglalja. Tn. Látás Hm 6 D-val = */6 0, —j—12 D-val olvassa Schweigger 2'25-st. (Graefe’s Archiv XXX. 3.) Dr. Creniceanu. — Vizsgálatok a fény- és térérzékről különböző szembajoknál. Bjerrum dr.-tól, Koppenhágában. -— Szerző részint a szokásos Masson-féle koronggal, részint czéljának megfelelően elkészített Snellen-féle táblákkal vizsgált. A rendes Snellen-féle táblák mellett még 4-félét csináltatott ugyanazon betűkkel, de nem fekete színben hanem különböző szürke nuanceokban. Ezen táblák mindegyikére nézve először nappali világításnál s azután különböző fokú leszálitott világításnál vizsgáltatott a beteg látélessége. Körülbelül 50 egyénen tett vizsgálatainak eredményeit a következő pontokban foglalja össze: 1) Oly egyének közt, kiknek látása (v), illetve a feketét a fehéren, jó világítás mellett egyenlő, az egyiknél csökkentett világítás mellett a v. tetemesen szállhat alá (hemeralopia) de leszálló világossági külömbségek és változatlan világítás mellett jó v. sál bírhat; a másiknál jó v. lehet csökkent világosság mellett, de rossz v. csökkent világossági külömbségek mellett. 2) A vizsgáltak között különösen chorioideo-retinitisesek mutattak hajlamot hemeralopiás zavarokra, mig atrophia n. opt.-vel biró betegek nagyobb absolut világosság mellett világossági külömbségekre nézve mutattak hajlamot érzékenységi csökkenésre. Ez utóbbiakhoz csatlakoznak az amblyopiae centrales (ex abusu alcoholis et tabaci) is. Az amblyopia congenita vagy amblyopia in strabismo bajoknál zavart az említett irányok egyikében sem lehetett tisztán kivenni. 3) A hemeralopia felismerésére a gyakorlatban egy rendes látásélesség vizsgálatra szolgáló tábla alkalmazható, ha a szoba világosságát kellően lehet csökkenteni ; annak megítélésére, hogy jó világítás mellett csökkent a világossági külömbségek felismerési képessége, lehet egy vagy két elég halvány betűkkel ellátott táblát használni. Vannak amblyopiák egészen 5/18 látélességig (mint minimum), melyeknek látása 1/12—-’/is világításnál csak kis mértékben különbözik egy rendesnek hasonló körülmény közti látásától ; — másrészt vannak amblyopiák */8 — 2 látás élességig (mint minimum) melyeknek v. az említett világossági csökkenés mellett a rendes látó v.-ának 1j3 — 2/s-át teszi ki. Csak ha a megfelelő fokú amblyopiák ily világítás mellett jelentékenyen kisebb v.-val bírnak: bízhatunk ezen vizsgálatnál abban, hogy csökkent fényérzéssel bírnak. 4) Az úgy nevezett nyktalopia azon körülményen alapszik, hogy sok amblyopia jobban és jobban közeledik a rendeshez a világosság csökkentése alkalmával úgy a tér mint a fényérzésére nézve. S ritkán fordul elő egy és ugyanazon egyénnél az, hogy a tér vagy a fény érzése mérsékelt világításnál jobb lenne mint erősebbnél. Tehát úgy a fény- mint a térérzés a világítással fogy, de iasabban mint a rendesnél. 5) A világítás fogyása a leghalaványabb betűkre vonatkozó látást (v.-st) hamarább rontja mint a fekete betűkre vonatkozót. Tehát a világosság különbségeit illetőleg, a leghalványabb betűkre vonatkozó látásélesség finomabb reagens mint a feketékre vonatkozó s így a hemeralopia halványabb betűkkel már oly világításnál is nyilvánvalóvá lesz, melynél az a fekete betűkkel nem tűnik ki. (Graefe-féle Archiv XXX. 2.) Dr. Creniceanu. — Praeparativ iridectomia és antiseptikus kezelés. Idősb I. Jakobson-X.ó\ Königsbergben. — A mennyire a statistikai adatok megbízhatók, az utóbbi időkben a hályog kivonás terén egy lépéssel tovább haladtunk, mit szerző a chirurgia tanainak tud be. Jó levegő, a ruhák és a kezek tisztasága a műtét körüliek részéről, a szem és környékének megmosása, az eszközök desinficiálása s végre a kötőszereknek gondos megválasztása teszi függővé az eredményt. Egy hasznos újítás a praeparativ iridectomia is, mely a beteg szenvedését megrövidíti s a jő látásra több reményt nyújt. Míg előbb a félvakot hónapokon sőt éveken át mások támogatására utaltuk, most iridectomia által 3 hónap alatt juthat látáshoz. Szerző ugyan nem volt oly szerencsés az érlelő iridectomiával mint Förster, minthogy egyes esetekben a corticalis rohamosan felduzzadt és iritis keletkezett; de ez kellő kezelés mellett (atropin, langyos és meleg borogatás) mindig vissza fejlődött s az extractio simán folyt le. Hiszi, hogy ő az ezen műtétnél szükségelt nyomás mérlegelését nem találta el. Igen sok fontosságot tulajdonit az eszközök tisztitásának. A műtét előtt azok, melyek a szembe hatolnak absolut alcoholban kellően megmosatnak, töröltetnek, s ismét 2 °/o carbolsavba tétetnek, ebből nedvesen vétetnek ki s így alkalmaztatnak a szemen. 200 szem között egy sem ment tönkre; de egy esetben, melyben ezen szabálytól eltérés történt t. i. a kivonásra kitűzött órát elhibázták s a sietésben csak vagy 5 perczig feküdhettek az eszközök a carbolsavban, úgyszintén egy másik esetben melynél a fertőztelenitő folyadékban fekvő lándzsa hegye görbe volt s a mütő helyette egy másikat de fertőztelenitetlent kapott fel, panophthalmitis állott be s utána az enucleatio vált szükségessé. Az eszközöknek említett tisztogatásán kívül, a beteg frissen behúzott ágya carbolspray alá vétetik; a fürösztött betegnek operálandó szeme 2 nappal előbb kötés alá vétetik, annak kitudására vájjon a csukott szemhéjak alatt váladék gyülik-e; a szem azonkívül 4 °/„ bóroldattal kimosatik, egy órával a műtét előtt bórvizbe mártott vatta databbal betakartatik s a törülésre csak ilyen vatta alkalmaztatik. A carbolspray csak enucleatiónál használtatik még. Műtét után az egész seb mentére jodoform hintetik; ennek fertőztelenitő hatását kétségbe vonják ugyan, de mint ártalmatlan seb tapasztó és idegen anyagok ellen védő szer jó. A kötés rendesen 24 órában egyszer újittatik meg. Szerző 2 2 év óta, ha csak a beteg nem ellenzi, mindig chloroform narcosisben operál. Végre még azt ajánlja a szerző, hogy a praeparativ iridectomia után a teljes izgalmatlanságot várjuk be és a kivonást nem előbb 3 hónappal az iridectomia után végezzük. — (Graefe’s Archiv XXX. 2.) Dr. Cretiiceanu. — Chorioiditis tuberculosa. Dr. Reismann Göttingában ir e tárgyról a Graefe Archiv XXX 3. füzetében, utalván az idevágó irodalomra s említvén, hogy közölt esete azért bir kiváló érdekkel, mivel a differentialis diagnosis, az anamnesisben említett bőrfekélyek okozta metastaticus chorioiditis suppurativa és chor. tuberculosa közt el lett döntve nemcsak a kórbonczi lelet által, hanem a gümős gyuladás klinikai képét jellegző lassú fejlődés által is. Azonkívül azáltal is biztossá tétetett a diagnosis, hogy a gümős Lacillusok élő nyúl szemébe ültettettek át, hol 1 — 2 hónap alatt határozottan beoltásos tuberculosis keletkezett. Az érdekes közleményből csak még azt említjük, hogy a beteg szemen a tuberculoticus gócz helyén a sclera átfuródott s a conjunctiva alatt nagy tályog létezett. A nyúl szemén ejtett beoltás a kóros szemből csak annak enucleatiója után történt. Dr. Creniceanu. — Az ulcus serpens és ulcus profundum corneae gyógykezelésére nézve Landesberg dicséri az eserin kitűnő hatását. Míg a régi kezelés ú. m. atropin, nyomókötés, ágybanfekvés, nedves meleg, a fekélyalap felhasítása roppant hosszadalmas és fáradságos volt, úgy hogy a beteg és az orvos türelme kemény próbának volt kitéve s az eredmények igen szerények voltak, addig az eserinnel való rendszeres kezelés igen egyszerű, a szegény osztálybelieknél járólag történhet s fél annyi időbe kerül. A végeredmények a Saemisch-féle eljárásnál vagy a jodoformmal való kezelésnél sikerültebbek. Néha eserin mellett nedves meleget és gyenge kötést is rendelt. Az eserint alkalmaztatja míg a fekély reparálódott s azután rendeli a hydrarg. oleatumot vagy a jodoform oleatumot kenőcs alakjában a foltok feltisztitására. 122 közölt esetei közt a legtöbb szép eredményű. Dr. Creniceanu. Budapest 1885. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz.).
