Szemészet, 1885 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1885-02-08 / 1. szám
SZEMESZET. Melléklet az ORVOSI HETILAP“ 6-ik számához. Szerkeszti Schulek Vilmos tanár. 1. SZ. Vasárnap, február 8-ikán. 1885. Tartalom : Dr. Szili A. Erythropsia. — Dr. Creniceanu Gy. A szürke hályog megérési idejéről. — Ottava I. dr. Az atropin mint veszedelmes szemorvosság. — Dr. Feuer N A trachoma-endemia Torontálban. (Vége). — Klinikai közlemények. Ottava I dr. Veleszületett iris coloboma. Irideremia, ektopia lentissel mindkét szemen. Torok diphtlieritis után támadt alkalmazkodási bénulás esete. Dr. Creniceanu Gy. Utólagos megjegyzés a blepharospasmus idiopathicus műtéti gyógyításához. — Könyvis?nertetés. F. v. Arit, Zur Lehre vom Glaucom. — Szemelvények. Erythropsia. Dr. Szit.i Adolf magántanártól. 1882. áprilhó 26-ikán egy 54 éves gyenge alkatú malom munkásnak, Link Józsefnek, bal szemét, mely 3 4 hó óta szürke hályogban vak volt, megoperáltam. A fixatio előtt a szemteke a nélkül hogy észrevettem volna némileg tengelye körül forgott, minélfogva a képezett coloboma fel- és befelé volt irányítva, úgy hogy most a szemrésnek rendes nyílásánál a körülbelül 7 mm. széles coloboma lapnak */3 része fedetlen marad. A műtét maga, valamint a gyógyfolyamat teljesen rendesek voltak. 17 nap múlva + 12 D-val V6/36 ; sten. likkal, a -f- üveget függélyes tengelye körül befelé forgatva, v6/i2 ; a másik szemen kezdődő hályog, Hm. 0.75 I), és V®/12 (?) van. Négy héttel későbben (időközben a beteg nappal soká tartózkodott szabad ég alatt és az utolsó 8 napon már a hályogszemüveget használta) egyszerre reggel, rövid séta után a napos udvarban, mire a szobába visszatért, vöröslátás lépett fel, mely a szabadban ugyan ismét eltűnt, de a szobában azonnal újra jelen volt. Az operált szem előtt minden »vérvörös« színben mutatkozott. 14 napig ez a vöröslátás naponta lépett fel az említett körülmények között, későbben 1—3 napi szünetekkel még 8 hétig tartott. Ha jelen volt, akkor többnyire a lefekvésig tartott. Szürke szemüveg némelykor elhárította ; stenop. likkal is sikerült egyszer elfojtani, sőt ekkor egész nap nem tért többé vissza ; de a baj akkor egyáltalában már nem volt oly állandó mint kezdetben. Egyszer még nagy tehernek felemelése után állott be. Szeptember haváig a beteg csak nappali szolgálatot tett. A legelső éjjeli szolgálat után, de szintén csak miután a beteg már aludt és megint egy időig a szabadban tartózkodott volt, a vöröslátás újra fellépett. Ekkor éjfélig tartott, aztán eltűnt, hogy ebben az esztendőben többé fel se lépjen. Idáig ez az eset semmi lényeges dologban nem tér el a már eddig közöltektől. Az utóbbiakat a legújabb időben Pflüger gyűjtötte össze, hozzáfűzve még négy új esetet saját tapasztalásából1). Kettőnél ezek közt a vöröslátás oly szemeket lepett meg, a melyekben a lencserendszer jelen volt. Az egyik eset egy irritabilis egyént illetett, kinek bal látája idült szivárványlob miatt atropin által tágítva volt. Daczára annak, hogy a beteg egész nap félhomályban tartózkodott, este felé az ablakon kinézve az eget úgy látta, mintha vörösszínű tenger volna. A tünemény mulékony volt és csak a tágult látájú szemre szorítkozott. A másik eset egy öreg hegyjárót illetett, kinél a vöröslátás késő este hold- és lámpafénynél lépett fel, miután szemei egész nap igen bő világosságnak voltak kitéve (noha nem nagyobbnak mint már azelőtt is sokszor). Ezek az esetek Mayerhausen esetéhez (Erythropsia atropinbecseppentés után — mikrophthalmus, veleszületett lencsehomályok* 2 3) valamint Steinheim esetéhez3) csatlakoznak. Az utóbbinál a vöröslátás egy 60 éves igen ideges asszonyt illetett, kinek J) Universitäts-Augenklinik in Bern. Bericht über das Jahr 1883. Dalp 1885. 49. 1. 2) Wiener med. Presse 1882. 42. sz. 3) Centralbl. f. pr. Aughlk. 1884. 44. 1. szemei coloboma chorioideae et iridis és már jö soká lencsehomályok mellett > mégis csak olyan körülmények közt voltak mint évekkel azelőtt és azután«. Én is hasonló esetről referálhatok. 1 1 /a év előtt egy 1 7 éves nagy fokban rövidlátó (szőke, kékszemű) leány többször jött hozzám ; jobban mint akárminő más szemüveggel, melyet látszerészeknél talált, egy kis pohárkának homorúra csiszolt alján keresztül tudott nézni, mely pohárkát a czélból mindig magával hordott. Fénytörő ereje 23D-nak felelt meg: Schw. 36-ot látta vele 6 m.-nyi távolságra. Mindkét szemben nagy conus és chorioretinitis centralis volt. A szemhátteret lefesteni akartam és azért jobb szemébe atropint cseppentettem. Másnap reggel a beteg azt beszélte nekem, hogy tegnap a napos utczákon tett hosszas út után, otthon egyszerre mindent vérvörös színben látott. A tünemény több perczig tartott és az atropinozott szemre szorítkozott. Ma is a kórházba való belépte után a vöröslátás rövid időre újra mutatkozott, de már eltűnt volt mielőtt még a leány a rendelőszobában elémbe került. Kísérleteim, megsugárzás által mesterségesen az erythropsiát nála előidézni, nem sikerültek; talán azért, mert nem volt elég bátorságom, a nagyon is kímélendő szemeket kielégítően izgatni. Purtscherrel egyetértve azt hiszem, hogy a vöröslátás sokkal gyakoriabb mint felteszik. Mindenekelőtt meg kell fontolni, hogy a hályogműtöttek legtöbbje nemsokára látókörünkből eltűnik, hogy azok közül sokan a bajnak csekélyebb fokait, a minők valószínűleg szintén előfordulnak, mint valami a körülményekhez mért kellemetlenséget panasz nélkül elviselik. Nem rég pl. egyenes kérdésemre egy fél szemén aphakiástól azt hallottam, hogy kezdetben bizonyos időig este a lámpát mindig vérvörös fényben látta. Hányszor nem történik, hogy betegeinknek bizonyos panaszai rendkívüli de mulékony és következés nélküli érzések fölött, kiváltképen ha abban a pillanatban nem tudjuk megmagyarázni, jóformán meg se hallgatjuk és nemsokára elfelejtjük, a melyeknek azonban jelentőséget tulajdonítunk mihelyest figyelmünk felköltve van. így tartom emlékezetemben egy különben teljesen egészséges hölgynek nyilatkozatát, melylyel hozzám fordult midőn szembeteg sógorát látogattam : azt beszélte, hogy előtte való napon, midőn egy fényesen kivilágitott árucsarnokból az utczára az esteli félhomályba lépett, pár pillanatra mindent izzóvörös fényben látott. Daczára, hogy annak a ténynek megismertetése, miszerint erythropsia nemcsak lencsenélküli szemeknél fordul elő, a rejtélyes jelenségnek tágabb tért tűz ki, mégis a kérdésnek megoldásától ép oly távol vagyunk mint annak előtte. A ki meg akarja rajta kísérlem éles eszét, az mindig belebotlik ugyanabba az egy ellentmondásba, a mely e között a kórtani jelenség között és egy ismert élettani jelenség között fennáll, a mely utóbbinál azonban csakugyan szintén valamiképen vöröset látnak. Ha napos időben pl. kocsin járva olvasok, többnyire a fekete betűket nemsokára rubinvörös színben látom; nem szükséges arra, hogy napsugarak közvetlen érintsék szememet, mint Chevreül azt saját szemei számára ugyanennek a tüneménynek előidézéséhez követeli1). Ez a vöröslátás, a melylyel Béguelin már jóval 100 esztendő előtt egy tör-') Compt. rend. LXX. Nagel, Jahresbericht. XIII. kötet. 99. 1. I
