Szemészet, 1884 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1884-07-27 / 4. szám
93 94 centr. retináénak a papillán fekvő darabja üres, de a középen lassan kezd megtelni, majd ismét üresedni; ez többször ismétlődvén fél óra múlva már semmi vérmozgást nem lehetett látni. Szeptember 6-ikán az oedema kezdett kisebbedni; később apró vérömlések támadtak az artériák mellett. Szeptember 28. a normalis színű mac. luteán apró, a retinán nagyobb fénylő foltok vannak. Mivel a betegnek általános egészsége nagyon rosszabbodott, a beteget a belső betegségek kórházába tették át, hol embolia arter, centr. retinae dextrae, insufficientia valvularum aortae et stenosis ostii aortae kórisméztetett. A beteg 1883. évi jan. 23-ikán lázas lett és febr. 18. collapsus tünetei közt meghalt. A bonczolatnál találtatott: endocarditis aortica, az aorta billentyűk elégtelensége és stenosisa, dilatatio et hypertrophia cordis, embolia arter, centr. retinae dextrae. Mikroszkópos vizsgálatnál a jobb látóidegfőn atrophiát találtak, mely a a lamina cribrosaig terjedt, de csak a papilla külső felére szorítkozott ; a retina idegrost és dúczsejtrétegeknek belső lemezei hiányoztak ; e megvékonyodást pótolta a magcsás rétegek közti szövet nagy vízenyője; a pálczika-csap réteg épnek látszott. A nerv. opticus orbitalis része rendesnek látszott, azonban a rostok vékonyak voltak és a perineurium magvai meg voltak szaporodva. Az arteria és vena centralis retinae teljesen ép volt. 2-ik esel. 26 éves nő 1884. évi jan. 6-ikán hirtelen megvakult a bal szemén. Vizsgáláskor insuff. valvul. mitr. — dilatatio ventric. sinistr. — hypertrophia ventr. dextri-t találtak. Jobb szeme ép, látóképessége rendes, bal szemén csak kézmozgást vesz észre. A bal szem szemtüköri képe: a vékonyúlt retinái edényeken az artériát a vénától megkülönböztetni nem lehetett; az artériákban a vér csak egyes oszlopok alakjában folyik; különösen érdekes, hogy az arteria alsó halántéki ágában a vér folyása centripetalis volt és a vér belőle az arteria felső ágába is átfolyt. Jan. 9-ikén egyszerre megteltek az edények, csak egy helyen maradtak azok szűkek. A nő újakat képes volt olvasni. A szűk edény egyik helyén a vér cylinder alakban látszott az edényben, ez másnap az arteria radialis ütéseivel egyidejű centrifugális mozgásokat végzett. Jan. 15-ikén a papillán és ennek szélétől 1—2 papillányira az artériák halványak és elvékonyodottak voltak. Később perivasculitis támadt és a papilla is elhalaványodott. A betegségnél alkalmazott másságénak H. nem tulajdonít hasznot. S miután az embolia arter, centr. retinae eddig ismert esetei kevés számmal vannak, H. érdemesnek tartja eseteit közzétenni. (Centralbl. f. Aughk. 1884. p. 1.) Ottava I. dr. Az agybetegségek diagnosisára szemtükri adatokat ismertet Wilbrand H. dr. Wiesbadenben. — A látásnak teljes nyilvánulása az egymástól elkülönítendő fényérzék, térérzék és színérzék együttes működéséből származik. Ezek mindegyikének megvan a maga központhelye az agy hátulsó lebenyének kérgében. A fényérzéknek különös fontosságot kell tulajdonítanunk, mert a térés színérzék vezető utai annak utain keresztül húzódnak és vele szoros összefüggésben vannak. A centrumok úgy vannak elhelyezve, hogy a velősugarakéhoz legközelebb a fényérzéké van; az agyfelszinéhez közel a szinérzéké s a kettő között a térérzéki centrum fekszik. Ha tehát a látótérnek egy darabjában a fényérzés hiányzik, akkor a látótérnek legalább akkora darabjában a tér- és a színérzék is hiányozni fog. Ha teljes a fényérzés látótere, de a térérzés egy darabja hiányzik, akkor legalább ilyen nagy területen a színérzés is hiányozni fog. A látási centrumok vezetőutainak végső szálai a retinában csak sugarasan lehetnek elhelyezve, melynek középpontja a macula lutea, mert csaknem minden nem teljes, lateralis hemianopiánál a hiány sector, octans, vagy quadrans alakú, melynek csúcsa a macula luteához irányúi. A retinái felszín minden octansa a maga vezető szálait küldi az agy kérgének meghatározott helyén fekvő fényérzéki centrumhoz, hogy innen a tér- és színérzéki centrumhoz jussanak. Mindháromnak iritatioja által jön létre a valódi látás. A macula rostjai az opticusban elkülönítve haladnak ; számuk feltűnő nagy s az agy felszínén is nagyobb területet foglalnak el, mint a retina középi és széli rostjai. Lateralis hemianopia támadhat, ha az egyik oldali tractus opt., vagy a velőrostok, vagy a kéreg megsérült. A tractus megbetegedése miatt támadt hemianopiánál a retina megfelelő darabja teljesen vak, reá vetett fénynél a pupilla vagy nem, vagy nagyon renyhén reagál. De photopiák lehetnek jelen. A pulvinár sérüléseinél absolut hemianopia támad, de a nem működő retinára vetve fényt, a pupilla reagál. A velősugarakban támadt vérömléseknél a hemianopia teljes, vagy nem teljes, de mindig absolut lesz. Fényt vetve a nem működő retinára, a pupilla reagál, photopiák támadhatnak. Apoplexia által támasztott izgalmak mutatkozhatnak. A látócentrumokban támadt körülirt vérömléseket általános agyi symptomák kísérhetnek. A hemianopia nagysága és minősége a vérömlés kiterjedésétől függ. A pupillaris reactio szabatos, photopiák nincsenek. Ha a vérömlés a kéregre és a velősugarakra is kiterjed, akkor a kéreg vérömlésétől csak úgy lehet megkülönböztetni, hogy a kéreg symptomák mellett még más agyi tünetek is vannak, melyek nem tartoznak a kéreg tüneteihez, de melyekkel mindig hemianopia szokott járni. (Centrbltt. f. A. 1884. p. 25.) Dr. Ottava. — A vöröslátásnak 3 esetét ismerteti Slririheim B. dr. Bielefeldben. —• 42 éves férfi j. szemén Graefe módja szerint hályogkivonást végezett teljes sikerrel. 2 hónap múlva egy borús napon vörös látás támadt, különösen nagy mértékben alkonyaikor s borús napokon. A következő évben a másik szemen hasonló operálás után ezen szemen is beállott a vörös látás, de a másikon elmúlt, állítólag bromkali adagolása mellett. — A 2-ik eset egy 60 éves nagyon ideges asszony volt, kinél coloboma chorioideae retinae, s részben coloboma iridis volt. Később cataracta nigra fejlődött mindkét szemen. Nem hagyta szemeit operálni. Később vörös látás támadt, mely annyira idegessé tette az asszonyt, hogy megtébolyodastól lehetett félni. Több hónap múlva bromkalium adagolása mellett a vöröslátás megszűnt. A vöröslátást opticai tüneménynek a jelen esetekben nem lehet venni. Az első esetben semmi homályosodások sem voltak a közegekben. A másik esetben pedig a cataracta nigra sokáig meg volt vöröslátás nélkül. Ezen adatokat összevetve az ismert egyéb közlésekkel, az tűnik ki, hogy határozott véleményt a vöröslátásról még ez ideig nem képezhetünk s így csak kelyes és pontos észlelésekre kell egyelőre szorítkoznunk. (Centralbl. f. A. 1884. p. 44.) — Süketnémák szemeit vizsgálta Schäfer H. dr. a gerlachs-heimi intézetben. Összesen 52 fiút és 43 leánykát vizsgált. A táblás összeállításban feltűnő nagy az emmetropiások és a hypermetropiások száma; myopia igen kevés van és foka kicsi, csak egy esetben volt 14 dioptr. Optometria útján az emmetropiás és hypermetropiás szemek csaknem egyenlő számmal találtattak; szemtükörrel a hypermetropiások számát 3-szor akkorának találták, mint az emetropiásokét. Általában a talált fénytörési hibák foka kicsi; a vizsgált egyének között 7 myopiás volt, s csak egy leánykánál 14 dioptriás; a hypermetropiások között az egyik fiúnál 4-5 d. és egy leánynál 7 dioptria volt. Egyszerű astigmatismus 5, anisometropia szintén 5 esetben találkozott. A látóképesség 80 esetben teljes volt. Az alkalmazkodás 94 egyén ép szemén jó volt. Egy esetben volt izombántalom és pedig strabismus convergens. A 95 egyén között 5-nél volt retinitis pigmentosa. (Centralbl. f. A. 1884. p. 65.) Dr. Ottava. — Myopia keletkezéséről aggkori hályog fejlődése közben 7 esetet közöl Landesberg Philadelphiában. —- A felsorolt egyéneknél kisfokú hypermetropiát talált a hályog első nyomainak feltűnése előtt, mely később a zavarodás előrehaladtával emmetropiává, majd myopiává változott át. Észleléseihez magyarázatot nem csatol. (Centralbl. f. pr. A. 1884. 101.) — Újabb észlelések a neuritis retrobulbaris peripheriae (acuta et subacuta) körül Hock, bécsi magántanártól. — Három betegnél tett tapasztalatokból a kormeghatározásra fontos eredményt vont le, ugyanis : a teke mozgásának azon irányából, mely legtöbb fájdalommal jár, illetőleg mely egyedül fájdalmas, a látótér azon helyére vonhatni következtetést, melyen a bántalmazott látóidegrostok megváltozott, vagy hiányzó működése nyilvánúl. Tapasztalati tényekkel bizonyítja H., hogy a fájdalom csak az ideghüvely vonszolása által keltetik, s hogy az opticus rostjainak elrendezése csak az lehet, mely Samelsohn boneztani lelete által ismeretessé lett. (Centralbl. f. pr. A. 1884. 107.) — Symphlepharon műtét Hirschberg-tői. — 52 éves nőnél arczorbáncz következtében az alsó szemhéj egész felületével
