Szemészet, 1883 (20. évfolyam, 1-6. szám)
1883-05-27 / 3. szám
59 6o Szemtükörrel i dioptrias M. mutatható ki. Ezekre vonatkozólag lásd az I. ábrát. B. sz. Az élesen határolt pupilla harántul megnyujt, rendes színű, az edénykapú a papilla alsó szélénél fekszik, az edények mintegy mély gödörből emelkednek fel. A papilla alsó szélétől egy papillányira egyenesen lefelé ovális alakú coloboma terül el, mely élénkfehér, élesen van határolva. A festenyzés a coloboma határainál tömörebb. A retina edényeinek jó része a coloboma szélénél két oldalra van terelve; azonban egy vastag ág, mely a papilla edénykapuból ered, egyenesen lehalad a coloboma területére és ott elágazódik. A coloboma határainál futó retinái edényekből is vékonyabb és vastagabb ágak húzódnak át a colobomára. A coloboma határainál az edények erősen lehajlanak. A coloboma területére mint a retina közvetlen folytatása finom hártya húzódik, mely a coloboma élénk fehér területén kissé szürkének látszik ; e hártya tulajdonképen széles szalagszerű kötegekből képezett háló, mely a ciliaris táj felé mindinkább sűrűsödik. E hártya felszíne jóval magasabban fekszik, mint a coloboma alapja, mi a paralactikus eltolódásnál jól kivehető. A hártyán semmi szerkezetet nem lehet kivenni. A papillából egy vastag artéria (a fenntebb már említett edény) egyenesen lefelé halad a hártyára és annak osztódásaival ágait is szétosztja a kettős vagy többszörös szám szerint, végre ágai oly finomak, hogy szemtükörrel azokat csak sejteni lehet. A hártya a legnagyobb közöket a coloboma közepén mutatja. Szemtükörrel 5 dioptr. M. mutatható ki. (Erre vonatkozólag lásd a 2. ábrát). A jobb szem látóterében felül nagy hiány van, a colobóma területének megfelelőleg. B szemen a tárgylátás felül bizonytalan, de a fényérzés jó. A láták atropin, sulf. cseppre ad maximum tágulnak, azonban a coloboma száraknak megfelelő rész alig mozdul, csupán a papillai szélnél levő kiszögelés feszül meg, s húzza a fenntebb említett zsinegeket. II. eset, B. Salamon 26 éves arról panaszkodik, hogy a jobb szemével rosszul lát. Családjában nem volt hibás szemű. Jobb cornea haránt és függélyes átmérője 11 mm., alá és befelé 12 mm. A keratoskóp körei alá és befelé kissé elhúzódnak. A barnaszínű iris alsó és belső részében coloboma van, ennek szárai aláfelé convergálnak, a coloboma végződését a corp. ciliarenél nem lehet látni. A láta 6 mm. széles, fény és árnyékra jól reagál. Az iris a függélyes átmérőben a corp. ciliárétől a láta szélig 4 mm. a horizontalis irányban 2 mm. széles. Az iris szövete a coloboma szárainál vékony, szálazata a coloboma szárak ciliaris részénél mindinkább vékonyabb és rövidebb. A lencsében sok pelyhes homályosodás van. Emmetropiás beállítással a szemfeneket látni nem lehet. A papilla a mennyire a lencse homályok birálni engedik harántul megnyúlt, határai borúsak. A szemfenék alsó felében ovalis, fehér mező (coloboma) van, mely a szemfenék rendes narancs-vörös fényt adó területtől élesen van határolva. A retina edényei a mint a colobomához érnek mintegy két felé terelve a coloboma száraival párvonalasan futnak, ezekből számos finom edény a colobomára húzódik, erős lehajlást képezve a coloboma határánál. A coloboma külső száránál egy vastagabb edény halad, melyből a coloboma csúcsának magasságában elég vastag ág a coloboma területére lép ; ugyancsak ezen edény eredési pontja alatt egy másik ág kezdődik, mely kacsot képezve a coloboma belső száránál lefutó edénybe szájadzik ; a kacs legnagyobb része a coloboma területén fekszik (1. 3. ábra, a). A coloboma külső szárától narancs-vörös esik húzódik annak területére, oly színnel, mint a szemfenék ép része ; ennek oldal határai élesek, nagyon hasonlít csonkított véredényhez s úgylátszik mintha a coloboma szára alul bújnék ki • felette az előbb leírt edény fut el (1. a 3. ábra, a). A ciliaris tájról egyenesen hátrafelé szürke esik irányul, melyet 2 vékony arteria szegélyez, ezek folyton vékonyulva eltűnnek, úgy hogy összeköttetésüket más edénynyel ki mutatni nem lehet. A coloboma alapján finom hullámszerű redők vannak. J. sz. tükörrel 5 dioptr. M. mutatható ki, v=e/60. A látótérben felül nagy hiány. B. sz. ép v = 6/e E. III. Eset. O. Pál 37 éves, családjában hibás szemű nincs. Beteg gyöngelátó volt mindig, de ez az ő igényeit kielégíté; 7 év előtt kezdett a bal s 2 év múlva jobb szeme is romlani. Az illető gyönge testalkatú, alacsony, feje kicsiny. A szemek erős összetérően kancsalítanak, tekék mozgásai szabadok. A tekék hátsó fele megnyúlt, a mellső fél inkább lapos. J. teke szélessége a haránt átmérőben 21, a függélyesben (nem lehet pontosan lemérni) 20 mm. J. cornea szélessége a haránt délidben 9-5, a függélyes déllőben 11, alá és befelé II ‘5 mm. széles. A cornea felső szélénél félhold alakú 1*5 mm. széles csík van (megvastagodott felhám réteg). A cornea alul belül öblözettel nyúlik be a sclera területébe, úgy hogy a cornea a körte alakhoz hasonlít; cornea ezen kiöblösödésnél szürke folytos homályokat mutat; e kiöblösödést két oldalról, de különösen a laterál részen áttetsző részek veszik körül. Focalis világításnál látható, hogy a cornea kiöblösödésnél a selerának semmi nyoma sincs, de ennek oldalt fekvő áttetsző részeknél a sclera határát szabályos ív alakú szűrke vonal jeleli, melyből radialis irányban finom szűrke csíkok húzódnak a sclera átlátszatlan részébe ; e csíkok párvonalosak. A keratoskóp körei a cornea belső-alsó negyedében eltorzulnak. A jobboldali iris széles, igen hegyes szarvakba végződő félholdat képez; a kis zóna területe mélyen fekszik, a nagy zóna mintegy meredek part emelkedik ki az iris szövetéből. A kis zóna finom sugaras és részben hálózatos rajzolatot mutat, a nagy zóna egynemű sima. Az irisben alá és kissé befelé coloboma van. Az iris a ciliaris tájtól a pupillaszélig a függélyes átmérő felső részében 4*5; a horizontális átmérőben, a laterál oldalon 3, a médián oldalon 2 mm. széles. Az iris aláfelé mindinkább keskenyebb, a coloboma kezdeténél csak 1 mm. széles. A pupilla fény és árnyékra jól reagál, azonban az oldalti részek ezen működésben alig vesznek részt. A bal teke harántátmérője 24, a függélyes átmérője 23 (?) mm. hosszú. A teke alakja olyan mint a jobb oldalon, úgyszintén a cornea felső szélénél a homályosodás. A cornea függélyes átmérője 12, a haránt átmérő 9‘5, alá és befelé haladó irányban 12'5 mm. hosszú. Az irisben alá és befelé coloboma van, mely teljesen hasonló és jobboldali iris colobomájához. A coloboma külső szárának alsó részében barnásvörös csík kezdődik, mely a lencsére kapaszkodva felfelé mindig szélesebb lesz, a lencsén felfelé haladva, annak közepén 1 mm. széles és 2 mm. hosszú barnás rögben végződik, ebből egy finom szálacska húzódik fel és befelé egy kisebb festenyes röghöz. A pupilla fény és árnyékra jól reagál ; ennél az iris működése olyan, mint jobb oldalon. A jobb szem lencséjében kezdődő, a bal szemen előrehaladott cataracta. Szemtükörrel a jobb szemen 4 dioptrias M. mutatható ki. A papillát gyűrűszerű, élesen határolt sorvadt chorioidea veszi körül. Különben a szemfenék teljesen ép. A bal szemből már vörös fény sem nyerhető. J. sz. M. 4 dioptr. javítás után v=°/6ü ; a projectio teljesen jó. B. sz. nincs tárgylátás fényérzés 5 méterről van, a projectio fönt hiányzik. Észlelt eseteim kiséretében néhány szót felhoznom kell a szem colobomájáról. A coloboma chorioideae oka az eddigi vélekedés szerint a másodlagos szemhólyag késő záródása. Manz azt állítja, hogy a coloboma területén a másodlagos szemhólyag hártyáinak hiányozniok kell; ő maga talált esetet hol a coloboma területén retina volt ; ő ezt azonban csak véletlennek tartja. Esetünk (2. ábra) igen érdekes bizonyítékot hoz fel Manz ellen: a coloboma területére, mint a retina közvetlen folytatása, hártya húzódik, melyben a papillából kiinduló edény halad és ágazik el. E hártya más nem lehet, mint maga a retina. A hártya figyelmes vizsgálódásnál oly benyomást tesz, mintha bizonyos szétfeszítő erőnek nem lett volna képes ellentállani s berepedezett ; így támadtak a hártyában öblök és rések. A hártya tehát már azon időben teljesen záródott egészet képezett, midőn a belszemi feszülésnek nem tudott ellentállani, azaz korábban, mint kívánatos volt ; ugyanez történt a pigmentes epithéllel is. A szemben észlelhető colobomák képződésének nem lehet egyedüli oka a másodlagos szemhólyag résének nyitvamaradása kellőnél hosszabb ideig, mert e szerint, mint Schmidt-Rimpler megjegyzi, csak a másodlagos szemhólyagból képződött hártyá
