Szemészet, 1883 (20. évfolyam, 1-6. szám)
1883-01-28 / 1. szám
6 ezeknél hiányzik a plasticus erő, vagy ha úgy tetszik gyógyulási hajlam, vagy ellenálló képesség. Székire használt, sokat jelentő, de határozottan nem definiálható kifejezések. Nem ismerjük ugyanis a boncztani változásokat, melyek a szövetek életképességét ily módon megzavarják, de mindamellett ismerjük a tényt s a mindennapi tapasztalás megtanít bennünket arra, hogy ily sérülékeny szervezetek létezését elismerjük. A fennebiek szerint szemműtételeknél is — ha durvább operativ rendellenességektől eltekintünk — magában a szervezetben s nem a légkör apró élősdieiben kell keresnünk, — az esetek legnagyobb részére nézve, — a primär elgenyedés okát. S ez állítást csak az tagadhatja, ki bacteriumok közvetítése nélkül általában a genyedés letőségét vonja kétségbe, mire pedig senki nem vállalkoznék. S e felfogáson nem változtat azon körülmény sem, hogy egy-egy szétmálló corneában sokszor találunk coccusokat. A gombák könnyen lepnek el minden genyedö fölületet s jelenlétük nem bizonyítja, hogy a felbomlásnak egyszersmind okai is voltak. De föltéve, —- a mit végre ily mereven kétségbe vonn nem is lehet, — hogy az esetek egy kisebb részében csakugyan fertőzés okozta az elgenyedést ; fölmerül a másik kérdés, hogy váljon mit tehetünk e fertőző organismusok ellen s képesek vagyunk-e azokat elölni, a nélkül, hogy a szemnek ártanánk? Gombaölő tulajdonságát tekintve nagy hírnek örvendett a carbolsav, de ezt izgató hatásánál fogva nem volt tanácsos kivánt tömörségű oldatban a szemre alkalmazni. A thymol, bórsav és a többi ajánlott antisepticumokról tudtuk, hogy gyöngébb hatásúak, de a szem nagyobb koczkáztatása nélkül csak ezek egyikét hittük használhatónak. A sok oldalról kiemelt bórsavat választottuk. Azóta az antisepticus szerek hitele nagyon megingott. Koch Róbert2) nagy értékű kisérletei bebizonyították, hogy a thymol, salicyl- és benzoesav szeszes oldatai a spórákra hatástalanok, mészvíz és bórsav csak késleltetik kifejlődésüket, 4°/0-os carbolsavoldat csak két napi behatásra pusztítja el, s leggyorsabban (az első napon) cblorvíz, 5 °/0 os felmangansavas kalium- és x°/0-os sublimat oldat öli el azokat. Kisérletei nyomán kimondja, miszerint egyedüli megbízható desinficiensül a gyakorlatban egyedül a sublimatot tekinthetjük, míg a többi szer többé-kevésbé értéktelen. Világos ezekből, hogy miután a szemet nem tehetjük ki több napon át egyik, vagy másik használtabb szer állandó hatásának, nem érthetjük el velők a kitűzött czélt sem : a spórák elpusztítását. A sublimát megöli ezeket, de megöli a szemet is. így tehát az antisepticus szerektől nem várhatunk mást, mint az egyszerű tiszta víz gondos alkalmazásától, és az antisepticus kötéstől nem remélhetünk többet, mint a tisztított vattapamattól, mely épen úgy visszatartja a bacteriumokat, mintha carbolsavval volna átitatva. Ezt a — szerintem leghelyesebb — antisepsist, alkalmaztuk a klinikán mindig s nem vártunk, s a megejtett kísérletek után nem is várunk az úgy nevezett desinficiáló gyógyszerektől javulást. Mindazáltal a hályogműtételeknél követendő antisepticus eljárásnak számos híve van a legelőkelőbb szemészek között. Hippel3) gondos desinfectiót és asepticus kötést ajánl, ezek előnyeit nagyban dicséri s a mellett 6°/o veszteséget mutat ki (!). Pagenstecher4) műtét alatt s a kötés szellőztetésekor carbolspray-t is használ s ez eljárás előnyei által elragadtatva kinyilatkoztatja, miszerint még az üvegtest nagymérvű vesztesége, zúzasa, szétroncsolása sem lehet ártalmas, csak meglegyen a desinfectió. Eredményei azonban nem a legjobbak, a mennyiben 91 egyszerű hályog közül 3 vesztesége van. A londoni congressuson is nagyobb volt az antisepsis barátainak, mint elleneinek száma. Warlomont6) és Knapp6) elvetik azt, Reymond5 *), Wecker5) és Gayet5) ellenben pártolják, noha két utóbbi semmi jó hatását sem látta, az első pedig 2% primär elgenyedést mutatott ki műtételei után. Galezowskynak5) azelőtt 2—3°/o vesztesége volt, az antisepsis fölemelte azt 5%-ra. Egyedül Horner5) az, ki valódi javulást constatál a desinfectió -) Mittheilungen aus d. kais. Gesundheitsamte. Berlin, 1881. s) Bericht üb. d. ophth. Klinik zu Giessen, 1881. 4) Arch. f. Augenhlk. X. lc. 5) Londoni nemzetközi orvosi congr. jegyzőkönyve. — 5 — behozatala óta. Ő nem permetez, csak a szem mosogatására és a kötéshez használ antisepticus szereket, mindenben a legszorgasobb tisztaságot tartva szem előtt. Százaléka ily eljárás mel- 4‘8-ről i'5-re javult. Horner adataival azonban bátran szembe állítható Just6) kimutatása, mely szerint a regi módon végzett műtétel és kötözés mellett 200 esetben egyetlen egy genyedés sem merült föl, 207 antisepticuson kezelt hályogos szem közül pedig 9 (!) lett a genyedés áldozata. Mindent összevetve s tekintve, hogy Horner kivételével a többi szemész vagy semmi, vagy káros eredményét látta az új módszernek; annyit legalább is kimondhatunk, hogy az antisepticus eljárásba vetett remények csalékonyak voltak, s behozatala által a veszteségek százaléka semmit sem javult. Lássuk már ezek után saját kisérleteink eredményét, összehasonlítva egymással a kétféle eljárás szerint nyert adatokat. Egyik módszerünk maradt a régi, melyet e lapok olvasói már eléggé ismernek. Másiknak fő elve volt a szigorú antisepsis. Miután a betegek fejét, arczát szappanos vízzel megmosattuk, az operálandó szemre félóráig a műtétel előtt 3°/0-os bórsavoldatból borogatást rakattunk. A szemhéjterpesztő beillesztése után megkezdődött ugyanily oldattal a permetezés és tartott az egész műtétel alatt szakadatlanul mindaddig, míg a solűtióval megáztatott bórlintet a szemre nem illesztőnk. Erre pár csomó tisztított vatta következett, mit az ismert monoculussal szorítottunk le, e kötést, — ha a beteg fájdalmakról nem panaszkodott, — 24 óráig háborítatlanul hagyván. A kötés naponta történő megújításakor újra kezdődött a permetezés, és tartott mindaddig, míg a langyos bóroldattal megmostuk s azután megtekintettük a szemet, úgy hogy az egy pillanatig sem volt kötetlenül spray nélkül. Ezt csak négy nap elteltével, a kötést pedig leginkább a hatodik napon hagytuk el. Az eszközöket műtét előtt absolut alcoholba mártok, s gondosan megtörölgettük. A két módszer értékének összehasonlítása czéljából felhasználhatjuk az 1879-ik évi September i-től 1881 -ik évi deczember 31-ig klininkánkon Gräfe szerint operált egyszerű hályogokat, mint melyekről még eddig nem közöltük a szokásos kimutatást. Az ezen idő alatt végzett 391 Gräfe műtétel eredményét következő táblázat adja: Ez, egészben véve fölöttébb kedvező eredmény jelentékeny változást szenved, ha az antisepticus eljárás mellett (spray használatával) végzett 186 műtétet szembe állítjuk a többi 205 operatióval. Ha e mellett a műtétel évét elhanyagoljuk s helyette a hályog alakját vesszük figyelembe, a 7-ik lapon levő táblázatot nyerjük. Eb.ből első pillanatra kitűnik, miszerint a veszteség 2%-os átlagát az antisepticus műtéteké jóval fölülmúlja (2-7 %), míg a spray nélkül végzett operatiók jobb eredményt adtak (1*5 °/0 vesztesség). Hogy a II. osztályú eredmények száma kevesbedett, nem írható a permetezés rovására, hanem inkább a véletlennek tulajdonítandó, mert azt el sem képzelhetjük, hogy a spray által síkossá tett szemhéjak megkönnyítsék a kisúrolását s ez által kevesbítsék az — eseteinkben mindig vaskos utóhályog által okozott -— másodrendű eredményeket. Ugyancsak ezen táblázatból látjuk egyszersmind azt is, hogy a szabálytalan műtétek száma szaporodott, az abnorm gyógyulá-6) Centralbl. f. pr. Augenhlk. 1881. 172 1. ’) A 367 elsőrendű eredményből volt 20/20 : 5, 20/S0 : 22, 20/40 : 38, 20/so : 67> 20/,o : 94. Miioo : 8l> 2°/2oo : 6o> — az elbocsátás idejében. [ *
