Szemészet, 1882 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1882-12-31 / 6. szám
135 136 törés megszüntetésére a lencse eldarabolását ajánlja, úgy okoskodván, hogy ha hályogkivonás után a szemnek convexüvegre van szüksége, a hyperkeratosisos szem fénytörése meg rendessé lehet a lencse eltávolítása után. Himly ugyan azt jegyzi meg erre* hogy .„eine schöne Idee!“, de ha meggondoljuk, hogy fiatal korban az óvatos discissio Ítélvén van, bizonyos okszerűségét nem tagadhatunk meg tőle, ámbátor az astigmatismussal nem számolhatott. Bowman kettős iridodesissel, húzta szét lehetőleg keskeny réssé a pupillát, de nem tekintve ez eljárás veszélyes voltát, a fényszóródás csökkentése is csak akkor hárítaná el a rendellenes fénytörésből származó rossz látást, ha ophthalmometerrel akadnánk olyan irányra, melyben a szarúhártya görbülete kevéssé tér el a cylinderestől. Iridektomia végézése s kivált a Schulek-féle módon kicsiny, a pupillától különálló résnek készítése a Graefe féle görbület-javítás után van helyén, mert ennélkűl a cornea ellapult, meredekké vált széli részein sem találni kedvező fénytórésű helyet. Újabban Rählmann , jelölte ki a keratoconus: helyét az ophthalmológiában. Rég föltűnt már a szemészeknek, hogy a corneá átlátszóságának megtartásával járó alakváltozás bizonyos határozott alakot ölt, melyet iparkodtak is tölcsér alakú, czukorsüveg, alakú szarúhártya, conical cornea, keratoconus elnevezésekkel megjelölni. Valódi geometriai alakját Rählmann ismerte föl, hogy t. i. az ilyen cornea typusa harmadrendű fölszín, melyet egy végtelen görbe vonal, a hyperbola, tengelye körüli forgásából lehet származtatni. Egyenetlenségek megronthatják jjgyan fölszine szabályos voltát, csak úgy mint a más formájú .corneáét, de a typusos görbület hyperbolás, és az egyes esetek mind hyperbolás görbületnek különböző fokai. E szerint tehát 'a keratoconus nem szabálytalan astigmatismus, hanem a szabályosak közé sorolható. A szem fénytörő készülékében positiv . hatású hyperbolás. fénytörő értékeket ellenkezőleg; köszörült, negativ hatású üvegek sorozatával lehet emmetropiára kiegyenlíteni. Hogy R. számításait megérthessük, emlékünkbe kell idézni ! az elemző geometriából, hogy a mindén hyperbola-pár kettős tengelyének középpontján kereszteződő egyenes vonalak közűi azok, melyek a. hyperbola csúcsára áthelyezett kis tengely végeit határolják a hyperbola szárainak egyközü vonalai, assymptotáí. Ez assymptoták szöge (2«), határozza meg a hyperbola alakját, és mennél inkább eltér az assymptota kúptól a hyperbola, annál inkább megközelíti a gömbszerű görbületet, a mikor már elég- j telenné lenne az üveg Fnytörő hatása. Minthogy továbbá az üvegnek, melybe á hyperbolás görbületet bele köszörülik, nem szabad túlságos vastagnak lennie, lehetőleg kicsinynek kell venni a tengelyt. Ha ugyanis a hyperbola csúcsának az assymptoták kereszteződése pontjától való távolsága pl. csak 0.25 min., alapúi (2y') pedig a szemüvegeknek egyforma 30 mm. szélességet adunk, akkor y/2 = (h2—a2) tang a3 formulából kiszámítván az üveg vastagságát (h), ha az « szög értéke 800 (az assymptoták szöge x6o°) h = 2'8 mm., ha h = 5-5 mm. .Ily alapon készült üvegeket Rählmann a szemész-társaság 187,9-iki heidelbergi gyűlésén mutatott be. Az üvegek köszörülése annvi nehézséggel járt, hogy a bemutatott üvegekről maga is elismerte, hogy még nagyon tökéletlenek. Végre a Zehender féle Monatsblätter 1881 -iki évfolyama 303. lapján a szerkesztő közzé tette R. dorpati levelét, melyben közli, hogy a rathenowi optikai intézetnek („Rathenower optische Industrie-Anstalt vorm. Emil Busch“ Rathenow, Preussen) sikerült hibátlan üvegeket köszörülni. Az üvegek két sorozatot képeznek, mindegyikben van 11 üveg. Az A systemában a hyperbola tengelye % mm., a B systemában 2 mm., a számozás azon alapszik, hogy mekkora az assymptota kúp magassága a 30 mm. széles üveg síkja felett ; az A sorozat üvegei erősebbek, mint a B sorozat megfelelő számai. A számok a következők : S. A.: 1, 1-5, 2, 2-5, 3, 3-5, 4, 4-5, 5, 6, 7. S. B.: 1, 1-5, 2, 2*5, 3, 3-5, 4. 4'5> 5- 6, 7. A vizsgálatot a gyöngébb üvegeken kezdjük, s úgy haladunk fölfelé az erősebb számokra, esetleg még sphaericus üvegeket is kombinálunk velük. A keratoconus leírását két esetem közlésével teljesítem. I. St. S., 24 éves, izr. 5. éves orvosnövendék a gymnasium 4. osztályában vette észre, hogy hunyorgatva jobban lát, 6. osztályos korában már egészen szokásává lett a hunyorgatás, a 8. osztályban véletlenül eltakarván jobb szemét, megütközött, hogy az első padokból sem látja tanárát. Egv szemorvos convex cylinderes üveget rendelt neki, s evvel bajlódott el tanúlmányai folytatásában. Elém véletlenül került, mikor az egyetemi szemészklinikán a szemtükri előadások elkezdődésekor szokás szerint mindegyik hallgatónak látását megvizsgáltuk, ő avval a* mondással jött hozzám, hogy neki astigmatismusa van. Mindkét szeme sajátszerűen csillog, oldalti megtekintéskor látszik, hogy a cornea előre csúcsosodik, úgy hogy a szemcsarnok közepe sokkal mélyebb a széleknél. A szaruhártya alakja nem szabályosan hyperbolás görbület, csúcsa a szőkébb pupilla alsó széle előtt áll. s a fölső fele laposabb az alsónál, egyszersmind a csúcs fölső határán még külön kis keratokeléhez hasonló púpocska is emelkedik ki. A cornea kettős, csúcsa gyöngén elszürkült. Szemti'r körrel nézve, a pupilla területén az erősebben tört fény játszik a két átlátszatlan hely sötét árnyékával. A szemfenékbe csak fordított képben sikerül benézni, a mikor a szem ingásaikor gyorsan el-elszökő papilla feltűnően kicsinynek mutatkozik. A keratoskop köreinek a cornea csúcsa körül tükröztetett képei a csúcs felé tojásdadon kicsúcsosodnak, s öveik itt elkeskenyednek, ha pedig a vizsgált szem a keratoskop közepébe tekint, akkor a legkiemelkedőbb helyen a körök igen kicsiny képe tükrözik, mely körül hátrább eső síkban nagyobb, szélesebb körök látszanak. A jobb cornea csúcsa a középnél szintén alább esik, tompább és szabályosnak látszó hyperbolává görbült, elhomályosodás nincs rajta, a szemtükörrel benézést a könnyű eltolódások zavarják ugyan, de 3 D myopia javításával elég tisztán belátni egyenes képben is. A keratoskop képe valamivel kisebb a rendes szemen tükröző képnél. Látásvizsgálatkor erősen hunyorgat, alig" lehet rábírni, hogy hunyorgatás nélkül nézzen. Több Ízben történt látás vizsgálat, s a jobb szem látása borult vagy derült idő s a hunyorgatás foka szerint S/6U és ?/ig között ingadozott; concav üvegek nem javítják látását; szűk likon át v = •/» ?, emmellett M 1 D-val v = 6/9 ; rés nem javít; hyperbolás S. B 1. üveggel v = ®/0. Bal szemével 3 m-nyiről olvas ujjakat, erős hunyorgatással v — 3/3r,, szűk likon át 3/2t-ből is fölismer egy betűt, M 1 D-val v == 3/2* ; hyperbolás üvegekkel nem lehetett eredményre jutni. II. E. K., 24 éves, r. kát. szerzetes jobb szeme épnek látszik, bal corneája hyperbolásan görbült, csúcsa a középnél valamivel alább van. A keratoskop képének átmérője a jobb corneán 4 mm., a balon 3 mm. (23 cm-es keratoskoppal 20 cm. távolságból nézve), ha az eltakart jobb szemet födetlenűl hagyja, a keratoskop képe a bal corneán bellebb sikamlik s el is torzul be és fölfelé, úgy hogy kisfoké széttérő kancsalítást lehet felismerni, melynek mértéke élével kifelé fordított 50 hasáb. Különféle irányokban pillantáskor a cornea közepén elszűkülő körök kiszélesedve nyúlnak meg a corneának a szem irányításával ellentétes széle felé. Ha a keratoskopot közel tartjuk a szemhez s az eszközt síkjában mozgatjuk, parallaxisos eltolódások mutatkoznak, a mennyiben az eszköz közepét folyton követő bal szem corneája közepén (a jobb el lévén takarva) látható kisebb körök a kiszélesedő szélibb körök fölött el-eltolódnak. A baL cornea tisztának látszik, de gyűjtött fényben gyönge homályt ismerhetni fel a csúcsán, mely szemtükörrel nézve sötét árnyékot vet a pupilla területére. A szemfenék rendkívül ingadozónak látszik, a legcsekélyebb mo zgáskor nagy kitérésekben el-eltorzul a képe. A májusban történt látásvizsgálat szerint a j. sz. 6/i2, M 075 v = °/6, likkal ugyan annyi; b. sz. 6/«0 (bizonytalan), üveg nem javít, szűk likon át v — 6/i8, üveg így sem javít. Bal szemével csak Jg. 17. és 18. egyes szavait olvassa, szűk lik segítségével Jg. 2-ből i s olvas egyes szavakat lehető legközelebbről. Baja származására nézve azt beszéli, hogy' egy év óta vette észre, hogy ha a jobb szemét befogja, a ballal nem tud olvasni. Szembaja sem egyéb betegsége nem volt. Hyperbolás üvegeink még akkor nem lévén, későbbre rendeltem be. Október 15-én j. sz. ®/i8, a következő sorból csak egyes betűket ismer fel, M 125 D v = 6/„ ? ? ; szűk likon 6/0 ?? M 1 D v = 6/6. B. sz. S/G0, concav üveg nem javít, szűk likon 6/8r, M 3 D v = 6/24 ; Hpb. S. A 4. üveggel v = 6/u ? Nem merek ebből arra következtetni, hogy már a jobb