Szemészet, 1882 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1882-06-25 / 3. szám
76 68 eszközt, ezután kinyitva beszúrjuk a nagyobbik ágát az irisbe és a tokba, míg a kisebbik az iris mellső felszínét éri. Ha most az eszközt becsukjuk, pengéi háromszögletű darabot vágnak ki. Közlemények Dr. Emmer t-iő\, Bernben. 1. A látótérről, a látótér nagyságáról, vizsgálatok alapján, átalában és színekre a közeire és távolranézésnél azaz alkalmazkodás és nem alkalmazkodáskor. 2. Az utóképekről, az alkalmazkodási változások befolyásáról az utóképek nagyságára. 3. A szem erőkifejtéséről, meghosszabbodásáról és megrövidüléséről. (Centralblatt f. pr. Aughkunde 1881. okt., nov., decz. és 1881. év kiegészítő füzete. Krause F.-től.) Ottava és Creniceanu dr.-ok. V egyesek. — A jodoform a szembetegségek gyógyításában mindig nagyobb tért hódít. Legújabban (Centralblatt f. Augenhlk. 1882. März) Kroll tapasztalta nagy hasznát neuroparalytikus porczhártyalobnál. Miután a beállott genyedés és fekélyedés meggátlására hiában alkalmazta nyomókötésen kívül a használni szokott szereket, a haladó roncsolás megszüntetésére tiszta jodoformporral tömte be a fekélyalapot. Az ulcus tisztulni kezdett, edények képződtek és a nagy anyagveszteség lassankint kitelt, a nélkül, hogy a szer használata a kötőhártya secretióját növelte volna. Később a kötés is elmaradt és bár egyelőre a szem érzékenysége nem is lért vissza, a gyógyulás atropin és jodoform alkalmazása közben folyton előre haladt. — Másfelől azonban a nagyban alkalmazott jodoform kellemetlen hatásáról értesülünk. Hirschberg beszéli ugyanis (Centralblatt März), hogy egy 16 éves leánynál ép szemfenék, rendes terjedelmű látótér és igen rossz látás (v= V'üo—V30) mellett, 4—8°-nyi középponti scotomát taiáft mindkét szemen. Kétségtelen volt, .miszerint az észlelt amblyopia csak mérgezésből eredhet, noha a leány nyilatkozatai szerint kizárható volt az intoxicatió minden ismert alakja, mely a látást tompítani szokta. Szorgosabb kérdezősködésre kiderült, hogy az amblyopia Küster sebész osztályán támadt, ki csipőizületi műtétel után a leánynál jodoformkötőzést alkalmazott. A látás tompulatát tehát alig okozhatta más mint jodoform-intoxicatió, mit bizonyít azon körülmény is, hogy a szer elhagyása után, minden orvoslás nélkül, már nyolcz nap alatt felényin fölül emelkedett a látás s a beteg a legapróbb írást is képes volt olvasni, (z.) — A hályog érlelésére Förster boroszlói tanár iridectomiát végez és izomhoroggal nyomva és simogatva a porczhártyát igyekszik a lencserostok elhomályosodását siettetni. Ez eljárás azonban csak keménymagú öregkori hályogoknál sikeres, melyek átlag 6—8 hét alatt a műtétel után teljes érettségre jutnak, míg egyáltalán nem alkalmas az ú. n. choroidealis hályog érlelésére, hol nincs kemény mag s a lencsének csak vékony rétegei homályosodtak el. A cornea simogatása iridectomia után hátsó odanövések megszakítására is alkalmazható a nélkül, hogy az előbb ép lencsének átlátszósága legkevésbbé is szenvedne, vagy iritis állna elő. Hasonló módon nem egyszer sikerült circularis synechiákat is megszüntetni. Ugyan e módszer képes, műtétkor a sebszélekbe becsiptetett szivárvány-csücsköket is kiszabadítani. (Bericht ü. d. 13. Vers. d. ophth. Ges. z. Heidelberg). (E közleménynek különösen a hályog érlelésére vonatkozó része minden gyakorló szemész teljes figyelmét megérdemli, ki az előkészítő discissió káros hatásáról meggyőződve, más jobb módszer hiányában, összetett kézzel volt kénytelen mindez ideig szemlélni, mikép kínozza a beteget sokszor 5 —10 éven keresztül egy-egy maghályog, míg végre véghetetlen lassúsággal a műtételre alkalmassá válik, (z.) — Celluloidból készült .mesterséges szemeket demonstrált Hamecher a szemészek heidelbergi congressusán. Ezeknek nagy előnye az üvegszemek fölött, hogy nem törékenyek, rossz melegvezetők s így viselésük hidegben sem válhatik kellemetlenné és végre, hogy könyen faraghatok s így nemcsak a kötőhártya zseb minden egyenetlenségéhez, de esetleg a csonka szemteke alakjához is teljesen jól idomíthatok, ez utóbbira egészen ráfeküsznek s vele együtt minden irányban mozognak. Az utóbbi időben ajánlott vulcanit szemeknél sokkal csinosabbak, mert míg azok csak egy színben állíthatók elő, a celluloid bármely színárnyalatot híven utánozhat és szépségre az emaillal minden tekintetben mérkőzik, (z.) — Az ideghártyaleválás galvanopuncturával gyógyítva. Abadie ajánlja (Progrés medical 1881), hogy ablatio esetében finom platinkésecskével végezzük a galvanopuncturát. Ez által a retina alatti savó kifolyik, a retina visszafekszik, és a beálló gyuladás folytán helyéhez odatapad (?). (Hogy ez elbánás milyen előnyökkel bír a közönséges scleralis punctióval szemben, mutatja a közölt 8 eset statistikája, melyek közül hatban az eredmény múlékony és csak kettőben volt kielégítő. Ilyen sikerek alig fognak bennünket utánzásra bírni. Ref.) (z.) — Hogy a retinitis pigmentosa mily sokszor lep meg vérrokonok házasságából származó gyermekeket azt újabban több statistikai adat bizonyítja azokkal szemben, kik ez összefüggést tagadni szeretnék. Hutchinson (Opht. Rév. 1881.) 23 ide tartozó betege közül, kiknek családi viszonyairól tudomással bírt, nem kevesebb mint nyolcznál puhatolta ki a szülők vérrokonságát. Három e szerencsétlenek közül ezenkívül még süket is volt. Macheck (Przeglad Lek. 1881) vérrokonságban álló szülők 7 gyermeke közül 5-nél talált retinitis pigmentosa-t. E betegség származását illetőleg, meglepő voltánál fogva érdekes még Smith- Priestley észlelete is (Opht. Rév. 1881). Ez egy egészséges ésférjével vérrokonságban nem álló nőre vonatkozik, ki, miután két ép gyermeket szült, harmadik terhessége első hónapjaiban heves idegrázkódtatáson ment keresztül. Nemcsak ezen terhességéből született, hanem minden későbbi — részben süketnéma — gyermeke is — egy korán elhalt kisdedét kivéve — retinitis pigmentosában betegedett meg. (z.) — Olaszország hadkötelesei sorában Sormanni azon érdekes tapasztalatot tette (Cbl. f. Augenhlk. April), miszerint a rövidlátók nagyobb száma épen azon vidékekről (Siciliából, a tengermellékekről s különösen a liguri partokról) kerül, melyeken az elemi oktatás leginkább el van hanyagolva s az olvasni nemtudók száma legnagyobb. Ezen — eddigi tudományos nézeteinkkel homlokegyenest ellenkező — leletet Sormanni abból igyekszik magyarázni, hogy az Italia delén és szigetein lakóknál túlnyomó a dolichokephal koponya-képződés, s ezeknél egyszersmind mélyebb a szemgödör is, miáltal a teke hátulsó része támaszától jó részben megfosztatván, bővebb tért talál a kitágulásra, (z.) — A Sandwich-szigetck lakóinak szinérzését és színterminologiáját ismerteti Pontappidan (ref. Arch. f. A. XI. 3.). Szerinte hawai nyelven csak a fehér, fekete és vörös megjelölésére vannak határozott szavak, a többi elnevezés határozatlan, zöld és kék pedig ugyanazon szóval fejeztetik ki. Színérzésük e mellett egészen jó,. 497 vizsgált egyén közül csak 5 volt színtévesztő. Magnus erre megjegyzi, hogy a föld legkülönbözőbb részein hasonló viszonyok találhatók és általános törvény, miszerint úgy az antik mint a modern színterminologiában a zöld és kék egymástól kevésbbé különböztetnek el, mint a spectrum vörös végének színei, (z.) — A szempillák tetvei egy kis nemzetiségi vetélkedésre adtak okot francziák és németek közt. Lemoine ugyanis egy német szerző félreértett közleményére támaszkodva kijelenti, miszerint a pediculus pubis gyakran fordúl elő német iskolákban a tanulók szempilláin. „Valóban — így szól tovább — e kis tanulók igen szerencsések ; hiszen a természetrajz egy részletét tulajdon pajtásaik szemén tanulmányozhatják. Francziaország nincs ily kedvező helyzetben. Különben ez olyan előny, melyet végre is nem fogunk szomszédainktól nagyon irigyelni.“ Erre Hirschberg veszi fel az odadobott keztyűt és a nyelvismeret hiányáért jól megmosva a franczia szerző fejét, a phthiriasis palpebralis egy esetét közli (Cbl. f. Augenhlk. März), melyet a saját gyakorlatában megfordult 40,000 beteg között mindössze is csak most látott harmad ízben. Ezzel bizonyítja be, hogy a nevezett élődiek Németországban nagyon is ritkán találhatók — a szempillákon, (z.) Budapest 1882. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz.)
