Szemészet, 1882 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1882-06-25 / 3. szám
59 6o apró pontok láthatók, az iris kissé hyperhaemikus, a láta elég jól reagál. Bedörzsölését folytatja, bal szemébe I °/0 atrop. sulf. oldatból naponkint háromszor cseppent, sötét szoba és ernyő. Május 14-én: a bal felső szemhéj fekélyének helyén sugaras rendezésű heg van, a conjunctiván kisfokú hurut, a különben halvány szemtekén vizsgálatnál fellépő ciliaris injectio mutatkozik ; a corneában kerek, sűrű felleghez hasonló homály van, melynek átmérője 6 mm., szabad szemmel elég jól határolva látszik s megfelel azon helynek, hol a volt fekély a corneát érinté; gyűjtött fénynél a homály apró ponrok halmazából látszik összetettnek, melyek a cornea szövetében vannak; nagyító lencsével nézve a homály határa is elmosódott; a Descemet-féle hártyán igen kevés szürke pont van, a láta tág, az iris szenyes szinű. Az előbbi kezelés megmarad. Május 20-án : a szemen ciliaris injectio van, a cornea azon 1 helyén hol az első mákszemnagyságú homály volt, kis fekély van, melynek alapja és széle teljesen tiszta; a cornea homálya legnagyobbrészt feltisztúlt. A mirigyek duzzadása megszűnt. Kezelés marad az eddigi. Május 26-án: a bal szemteke hófehér, a fekély tetemesen kisebb, a cornea homálya csak gyűjtött fénynél látható. A beteg csak védkötést visel, sötét szobában marad, belsőleg 1*5 grm. jódkaliumot szed naponként, mit egy időig folytattatni kivánok. Az irodalomban a szemhéjakról és különösen azok belső felszínéről alig van egy-két syphilitikus fekély esete említve. Ezek számát óhajtottam esetemmel szaporítani. Budapest, 1882. május 27-én. Mindkét szem erőszakos megvakitása. Csapod1 István dr.-tól. A politikai lapokból értesültem egy borzasztó esetről ; személyes meggyőződést akarván róla szerezni, husvétkor a helyszínére is ellátogattam. A horpácsi (sopronmegyei) vendéglős 10 hónapos fia, kinek előbb semmi baja sem volt, egyik este a 15 éves dajkaleány gondjaira volt bízva. Éjjel aztán szünet nélkül rítt s reggelre szemei erősen kidagadtak. Az orvos erőszakos beavatkozás következményének tartotta a bántalmat, de a dajka tagadta. Több hét folytán a gyuladás (panophthalmitis) meggyógyult, azonban a szemtekék, miként most meggyőződhettem, kicsike csonkulatokká sorvadtak. Időközben a lányt rajta kapták, hogy hirtelen haragra lobbanva macskán, máskor meg élettelen tárgyakon tölté kószáját. Kérdőre vonva töredelmesen bevallotta, hogy a gyermek bajának is ő az okozója, t. i. a gyermek nem akart aludni s ezen ő annyira fölingerült, hogy két hüvelyk-újjá körmét nyomta be a gyermek szeme alá. Az ügy törvényszéki tárgyalás alatt van. E rövidke közleményemnek czélja csak az, hogy a szembetegségek casuisticájának ez érdekes esetét ne hagyjam a politikai lapok rovataiban elveszni. Hyperbolikus lencsék keratoconus és szabálytalan astigmatismus eseteiben. Raeht.mann tnr.-tól Dorpatban. Mióta szerző az 1879 heidelbergi gyűlésen az első hyperbolikusan köszörűit lencséket bemutatá, folyton szaporodnak az észleletek, melyek keratoconusnál hasonló üvegek által elért kedvező eredményeket tüntetnek föl. Úgy R. mint Schöler, Dór és Leroy eseteiben sokkal inkább javult a látás hyperbolikus üvegekkel, mint akár stenopaikus rések, akár vájt vagy hengeres üvegek alkalmazása mellett. De a hyperbolikus lencsék fő előnye mégis a látás terének kiterjesztésében áll. Keratoconusnál ugyanis a porczhártya minden metszete, mely az egyenlítővel párhuzamos, egyenlő fénytörésü pontokból álló köröket képez ugyan, de viszont a meridionalis metszetek megannyi hyperbolák, melyeknek minden egyes részlete különböző fénytöréssel bír és így az általuk tört sugaraknak lehetetlen egy pontban egyesülniük. Innen van, hogy keratoconusban szenvedő beteg csak azon pontot láthatja türhetőleg, melyre alkalmazkodik, míg a környezet felől jövő sugarak kárba vesznek s a látás egész tere értéktelenné válik a betegre nézve. A stenop. rés nagy haszna épen abban áll, hogv kizárja ez összefolyt körzetet s az elmosódott ideghártya-képek zavaró hatását megszünteti. Ezzel szemben a hyperbolikus üveg előnye világos, mert nemcsak a középponti látást javítja, de még a látás terét is érvényre emeli. A vájt üvegekkel szemben pedig azon nagy haszonnal járnak az itt tárgyalt lencsék, hogy a látást közeire is lehetővé teszik. Hogy ugyanis a beteg távolra tűrhető látásra tegyen szert, igen erős concav üvegeket kell alkalmaznia, melyek azután a közelben munkálkodást lehetetlenné teszik, míg a hyperbolikus lencse nemcsak ezt engedi meg, de egyszersmind a képeket jelentékenyen nagyítja. Az üvegek egyetlen hátránya, hogy a nézés terét szűkíti* Az üveggel nevezetesen csak akkor lát jól a beteg, ha annak egy kiválasztott pontján — mely legtöbbször a centrummal esik össze — néz keresztül, s így alatta a szemet nem fordíthatja a látás kára nélkül, hanem minden oldalteső tárgyat csak a fej egyidejű fordításával rögzíthet és láthat élesen. E csekély hátrány azonban elenyésző a felsorolt haszonnal szemben, minőt eddig sem optikai készülékekkel sem műtéti eljárásokkal elérni nem sikerült. De nem csak a typicus keratoconusnál van a hyperbolikus üvegeknek jó hatása, hanem mutatkozik az a szabálytalan astigmatismus más eseteiben is. E kórkép ugyanis akkor jön létre^ ha a porczhártya görbülete változást szenvedett, ez elváltozások viszont a conushoz állanak közel mindannyiszor, midőn a cornea egyes helyei kitágulnak. Ily esetekben szerző jelentékeny javítást bírt üvegeivel elérni. Ez üvegekből R. két rendszert állított össze. Ál-rendszernél a hyperbola tengelye */*> -^-rendszernél 2 mm. Mindegyikből: vannak o-5, 1., 2., 3., 4. és 5-ös számok, zí-rendszer a csúcsosabb,. fí a laposabb conusalakoknál használható; a magasabb számok mindig nagyobbfokú elváltozásoknál alkalmazandók. Üvegválasztásnál számolni kell azon körülménynyel, hogy néha a betegek nem épen a lencse középpontján néznek keresztül, midőn legjobb látásukat elérik. Az üveget tehát vizsgálatkor kissé mozgatni kell a szem előtt s megjelölni azon pontot, melyen keresztül a beteg legjobban látott, hogy a pápaszem készítésekor ezen hely álljon a pupillával szemben. (Kiin. Monatsbl. f. Augenhlk. 1882. April.) Dr. Juhász. A Placido-féle keratoskop. Igen czélszerű s mindenki által könyen megszerezhető eszközzel gazdagította Placido portugál orvos a gyakorló szemorvosokat. Ha nincs szükségünk számtani pontossággal megállapított méretekre, hanem csak egyszerűen constatálni óhajtjuk váljon rendes-e, vagy a rendestől kisebb vagy nagyobb mértékben tér-e el a porczhártya görbülete; úgy valóban nem lehet könyebben kezelhető és czélra vezetőbb eszközt képzelnünk a keratoskopnál, melylyel a praktikus orvos czéljainak megfelelő határozottsággal ismerhetjük fel egy a pillanat alatt a cornea minden görbületi rendelleneségét. „Az eszköz“ -— írja Placido a keratoskopot ismertetve — „vékony és könyű korongból áll, mely bármely' anyagból készülhet, egészen sima és egyenletes vastag. Átmérője 23 cm. Egyik lapjára fölváltva fehér és fekete körök vannak rajzolva s közepén egy centiméter átmérőjű kerek nyílás foglal helyet. A korong másik lapja feketére van festve s közepéből egy 3 cm. hosszú henger vagy cső nyúlik ki, mely az említett centrális nyíláshoz van erősítve. Az eszköz használatánál a vizsgálandót az ablaknak háttal ültetjük s a korongot fogantyúul is szolgáló, kiálló csövénél megfogva azon lapjával fordítjuk az objectum felé, melyen a körök vannak. Most az eszköz felületét körülbelül 15 cm.-nyíre közelítve a kémlelt szemhez, a csövön keresztül tekintünk a corneára, a vizsgálandót ez alatt a centrális likba nézetve.“
