Szemészet, 1881 (18. évfolyam, 1-6. szám)
1881-10-23 / 5. szám
í csirlemezből származott s később felhámsejtekké alakult elemek közül a régiek elpusztulnak, hogy újabb generatíónak adjanak helyet. A carcinoma az aggkor bántalma, tehát ezen error loci-n levő sejteknek évek hosszú során kellene gyűjteni ezen vészes tulajdonságot vagy hajlandóságot, melynek közvetése folytán carcinomává lehetnének. Igaz Waldeyer adatot hoz fel a passiv állásra1). Köllikker fogak fejlődésének vizsgálásánál találta, hogy az állandó fogak számára már az első ébrényi életben fűződik le a betüremkedett nyákhártya felhámjának egy része, s csak akkor kezdenek ezen sejtek erősen szaporodni, midőn az állandó fogak képződésének ideje megérkezett. Ez ugyan mind tény, de Waldeyer azon változásokat, melyek mintegy előkészületét képezik az állandó fogak fejlődésének, nem említi. Waldeyer tanítványai Sachs2) és Jerzykovszkys) is tettek felfedezéseket; aligha nem könnyen találták azt mit óhajtva kerestek. 1865-ben jelent meg Thiersch munkája „Der Epithelial- Krebs, namentlich der Haut“. A szerző állítása odaterjed, hogy minden carcinoma csak felhámból származhatik. Véleményének bizonyítására következőleg okoskodik : rák az aggkor bántalma ; aggkorban a kötőszövet gyöngül, elveszti ellenálló képességét, ennek rovására a hámsejtek annál erősebben kezdenek bujálkodni s így az egyensulyos viszony felhám és kötőszövet között megváltozván, a felhám a kötőszövet-telepekbe belekezd nyomulni s lesz belőle carcinoma. Hogy carcinománál a felhám, de különösen a mirigyes képletek hámja a kötőszövet közzé csapszerű nyúlványokat bocsát, az kétségtelen. De Thiersch okosko. dása még sem valószínű, mert ő [mint bevezető példájából is kitűnik, hol a pékek genu valgu-jának keletkezési módját írja le4)] tisztán a kötőszövet mechanicus gyengeségéből származtatja a carcinomákat; ez pedig hely telen. Öreg egyének kötőszövete sokkal ellenállóbb mint fiatal egyéneké; ezt mindenki tapasztalta^ kinek alkalma volt öreg állatból származó húst enni, hol a keménységet nem izom, hanem a kötőszövet elemei okozták. Nem tekintve egyéni változásokat, a bőr ellentállásáról meggyőződhetik minden orvos, ki subcutan injectiókat is végez : fiatal egyénnél mily könnyen szalad át a tű, öregnél nem. S hogy öreg egyén bőre redős, ez nem az ellentállás kisebbedésén, hanem a ruganyosság fogyásán alapszik. De ha csakugyan öreg korban a kötőszövet elvesztené ellentállás-képességét s a felhám túlsúlyra vergődnék, azért még sem nyomulna a kötőszövet közzé, mert a szabad felületen semmi akadályra sem talál, tehát nyomulna erre. Ezen mechanikus úton származása a carcinomának nem valószínű ; hol carcinoma fajlődik, ott beteg a kötőszövet is, bár annak lényegét, mit Virchow helyi dispositio-, vagy infectionak nevez, nem ismerjük. Különben carcinoma elég gyakran fiatal egyéneknél is előjő. Ha csak hámsejt volna szükséges a carcinomához, úgy azt ott állíthatnék elő, hol nekünk tetszik, csak egy bőrdarabot kellene a szövetek közé mintegy beplántálnunk, mi tényleg talán naponként történik is : zuzódások után egész bőrdarabok nőnek a kötőszövet közé, s carcinoma még sem fejlődik. És milyen bajt teremtenénk a Reverdin-féle plasticával öreg egyéneknél! De másrészt, hogy értelmezendők a carcinomák, melyek oly helyen feküsznek hol felhám nincs, hol annak összeköttetését felhámmal fellelni nem lehet, pl. csontban (Virchow és Weber)? Más magyarázat alig lehetséges, minthogy *) *) Waldeyer in Stricker : Lehre von den Geweben pag. 350. 2) Sachs. Die Entwickelung der Carcinome Inaug. Disser. Breslau 1869. 3) Jersikovszky. Beiträge zur Kenntniss der Nierenkrebse Inaug. Disser 1871. 4) Thiersch. Der Epithelial-Krebs, pag. 81. — 83 — a. carcinoma sejtjei itt fejlődtek a kötőszövetből; hacsak nem tartjuk valószínűnek, hogy az amoeboidszerü testecsek nagyrésze a Malpighi-rétegből származik,4) és a csontokba is bevándorolhat, Igen tekintélyes búvárok állítják is, hogy kötőszövetből fejlődik carcinoma, így Virchow, Förster, W. Müller, ezekhez csatolhatjuk Köster és Classent is. Weber Ottó mondja: „Dass die Neubildungen in der Leber, besonders auch beim Krebse von dem interstitiellen Bindegewebe ausgehen“ stb., ugyanazon értekezés ISI. lapján. „Wo nun diese Cancroidknoten in das gesunde Lungengewebe übergehen, sieth man deutlich wie die eigentliche Neubildung von Bindegewebskernen und den Kernen der Capillaren sich entwickeln.“ Sick így szól: „glaube ich berechtiget zu sein diese letzgenannte Entstehungsweise neben der aus den Bindegewebs-Körperchen auch für Krebs und Sarcom aufstellen zu dürfen“. Nem sorolhatom fel mindazon ellenvetéseket, melyeket Virchow, Weber, s általában azok ellen hoztak fel, kik a carcinoma fejlődését kötőszövetből származtatták. Köster azon elmélettel állt elő, hogy a carcinoma a nyirkedények endotheljéből fejlődik ; később számos ily eset közöltetett. Hogy nyirkútak carcinoma-sejteket tartalmaznak, az mindennapi lelet. De a carcinomának endothelből származását Waldeyer erősen tagadja, állítván hogy ezek mind csak bevándorolt rákelemek. Neki ugyanis sikerült nyirkútakban, sőt hajszáledényekben is carcinoma-elemeket találni távol az eredeti gócztól, melyek a fejlődésnek még csak legalacsonyabb fokán voltak; miben én bátor vagyok kételkedni : carcinoma elemei a fejlődés első időszakában semmi jellegzővel nem bírnak. Weber Ottó2) találta, hogy izomsejtekből is képződött carcinoma, s az értekezéséhez csatolt ábrák figyelmes szemlélése mellett alig kételkedhetünk ennek valóságában. Sokolow3) „Ueber die Entwickelung des Sarcom in den Muskeln“ így szól: „in diesen Fällen ist die Vermehrung und Ansammlung der Kerne in den Muskelfasern das intermediaere Stadium ihrer weiterem Differentirung in den Krebsgeschwülsten, alsó vor dem Uebergange der Muskelkörperchen in Epithelialzellen u. s. w.“ — Fennt elsoroltak nyomán valószínű, hogy carcinomák felhám, kötőszövet, belhám és izomsejtből is származhatnak, A carcinomákat tehát úgy lehetne felfogni, mint a sejtek sajátos származékait vagy torzszülötteit, melyek viszonya a környezettel és ezzel kapcselatban az egész organismussal nem consensuáló, s az összes szervezetet, hosszabb vagy rövidebb idő múlva destruálja. Hogy miáltal okozza ezt, ez még nagy idő kérdése. Sejtek egymáshozi viszonyáról még kevés élettani ismeretekkel bírunk, e nélkül pedig kóroshoz jutni nem lehet. Talán a carcinomához szállított tápanyag csak egy része használtatik fel a sejtek által, a visszamaradt rész pedig a szomszédsejteknek adatik át, ebben azonban már a carcinoma-sejt fertőzni képes terményei vannak, melyeket az első időszakban a szomszédsejt — mintegy védve magát — megemészt, vagy megsemmisít. Ha a fertőző anyag annyira felszaporodott, hogy ezt megsemmisíteni nem képes, szintén megbetegszik s kezdi a kóros anyagot producálni s fertőzi szomszédját ép úgy, mint ez heveny fertőző bántalmaknál történik, hol az egyszer ellentállani nem képes Organismus önmaga is fejleszt oly anyagot, mely képes fertőzni másokat. Végre az egész Organismus megtelik, s azon helyen hol ez ellen kevés a resistentia (külső izgalmaknál kitett részek) 4) Centralblatt f. medicinisclieii Wissenschaften 1881, pag. 162. 2) Weber Ottó. Virchow Arch. Bd. 31. 3) Virchow. Arch. Bd. 57. pag. 332.- 84 -