Szemészet, 1881 (18. évfolyam, 1-6. szám)
1881-08-28 / 4. szám
73 74 kezelésében B. mint ez általánosan tudva van — nem használja az Arg. nitr. ecsetelést, hanem egyszerűen bórsavborogatásra és kimosogatásra szorítkozik, s az acut tünetek alábbhagyásával azonnal kékkőre megyen át. Nem tartozik azok közé, kik a blenn. chronicat egészen ki akarják törölni a klinikai kórképek sorából, hogy helyére az általánosító granulosat tegyek, és pedig azért nem, mert fen akarja tartani a blennorhoicus jellemet azon ritka blenn. esetek számára is, melyek idülten kezdődnek. Igen erélyes s eléggé nem ajánlható eljárást követ a trachoma kezelésében. Brecht-féle csípővel a szemhéjat kétszeresen kifordítja, az átmeneti redőben ülő csomókat scarificalja s éles kanállal kikaparja, a megnagyobbodott s megvastagodott szemölcsöket pedig gondosan lenyírja, s nehány nap múlva cuprumra tér át. A csomók kikaparása igen fájdalmas, míg a szemölcsök eltávolítását meglehetősen tűrik a betegek. A Brech-féle csípő a leírt kezelésnél nélkülözhetetlen eszköz, de általában az átmeneti redő kifordításában nyújtott jó szolgálata miatt igen czélszerft kis műszer, kivált oly koródán, a hol — mint nálunk is — az ambulatoriumban oly tekintélyes összeget teszen az eltorzult szemhéjé trachomás betegek száma. Érdekes tudni, hogy B. a pannus kezelésére calomelt is használ; délelőtt kékkővel érinti a kötőhártyát, délután pedig kevés calomelt hint a corneára. A porczhártya-betegségek közül az ulcus serpensről kell leginkább megemlékeznem, — nemcsak azért mert B. felfogása e terén — mely a Horneré is — sokakétól eltér, hanem a kezelés egyszerűségéért is. B. tagadja az Arlt-féle abscessus corneae létezését s azt állítja, hogy minden porczhártyatályog mycoticus porczhártyalob, melynek kórboncztani postulatuma az epithel megsértése. Ép epithel mellett nincs tályog. Már épen ezért tökéletesen egy kategóriába tartozik az az ulcus serpens vagy rodens-szel, s ugyanezért absc. corn., ulcus serp. ulc. rodens, hypopyum keratitis egészen egyjelentésűek. így fogván fel a betegséget, kezelése is főleg desinficiens; állandó bórsavas kataplasmából s atropin-csöppekből állván csupán. A Saemisch-féle keratotomiát. B. évek óta abbahagyta, mert szerinte mitsem gyorsítja a baj gyógyulását; Horner plane azzal vádolja a műtétet, hogy egyes esetekben glaucoma-rohamot tidéz elő. Legújabban 5—6 héttel ezelőtt tette B. az első kísérletet e betegségnél a Martinache-féle tüzes vas-therapiával.' Egy megtűzesített izomhoroggal két—háromszor a fekélyt: kiégette s a fájdalom csillapítására pár csöpp atropint cseppentett a szembe. Az eredmény meglepő volt; az elszenesült rész gyorsan levált, a tiszta fekélyalap élénk hegedősnek indult, úgy hogy 7—8 nap múlva csaknem egészen sima volt a porczhártya felülete. Én azért a kis műtétet határozott haladásnak tekintem a fentemlített porczhártyabaj kezelésében, nemcsak azért mert a beteget kínjaitól gyorsan megszabadítja, de főleg mert a gyógyulást minden eddigi eljárásnál jobban biztosítja. Azt talán felesleges említenem, hogy a műtét rendkívül féjdalmas s így narcosis nélkül sohasem végezhető. B.-nek az eserin iránti nagy előszeretete s hozzáfűzött reményei mintegy követelik, hogy e szert prolapsus iridisnél kizárólagosan használja; hiszen ha valahol úgy itt van alkalom, hogyannak hatása szembeötlő mohon mutatkozzék. S valóban e tekintetben tud felmutatni B. meglepő — habár nagyon ritka — jó eredményt. Ilyen nevezetes azon általam is látott eset, melyben a prolapsus iridis eserin-adagolásra tökéletesen visszahúzódott, s a fekély minimális leleletszerű nubeculával gyógyult. Ilyen esetek azonban bizonyára a ritkaságok közé tartoznak. B. klinikai érdeme között nem utolsó az episcleritis kezelésében követett eljárása. A baj aetiologiájában szerinte tévesen szerepel a syphilis, mert mercurialis kezelés rendesen mitsem javít rajta, de hogy mi tulajdonképen az oka azt ő sem tudja. Rendesen az érett korban mutatkozik s beavatkozás nélkül nem fejlődik vissza, ellenkezőleg évek múltával a csomók száma szaporodik, míg végre a legkedvezőbb esetben is a cornea ellágyulása s eléktelenedése, rosszabban mellső scleralis vagy ciliaris staphydoma, a legrosszabban pedig hosszas iridokyklitis után a teke sorvadása lesz a kór végkimenetele. Mindjárt megjegyzem azonban, hogy B. nem engedi meg a mellső scleralis, illetőleg ciliaris staphylomák okát egyedül az episcleritisben keresni mint sokan akarják. A betegség gyökeres gyógyulását csak az Adamük-féle műtéttől várhatni, melyet azonban B. eredeti alakjában nem követ mert nagy heget okoz, hanem következő módosítással gyakorol: a kötőhártyát a csomónak megfelelő déllőben késsel s arra 900 alatt — tehát a porczhártyaszéllel párhuzamosan — ollóval megnyitja; a seb hasonlít egy máltai kereszthez, úgy hogy általa 4, csúcsaikkal találkozó lebenyke támad. Miután a lebenyek közül egy-kettőt térnyerés miatt kissé felválasztott, a csomót scarificateurrel bevagdalja s éles kanállal addig kaparja, míg a sclera tiszta fehéren nem tűnik elő. Egyszerűen késsel ki vakarni a csomót azért nem tanácsos, mert így sokkal könnyebben megesik, hogy esetleg a csomóban rejtőző kis staphylomat megsértjük. A kötőhártyát carbolos selyemmel egyesíti. A műtét nagy vérzéssel s még nagyobb fájdalommal jár s ezért a narcosis sohasem nélkülözhető. Az eredmény cosmeticailag kedvező, más kérdés az, váljon a kikaparással sikeríilt-e a baj okát is eltávolítani. Erre csak évekig tartó megfigyelés adhat feleletet. Iritis recidivans ellen a heveny stádiumban a szokásos bedörzsölési gyógyító eljárást alkalmazza, mely után rendszeres hideg ledörzsölések s erős táplálék által igyekszik a betegnek meggyengült erejét visszaadni; idült esetekben pedig nemcsak a lappangó gyuladást törekszik iridektomiával megszüntetni, de igyekszik a látást is — hol kerat, punctata is van jelen — az izzadmány-üledék eltávolítása által lehetőleg javítani. E czélból Horner eljárását követi: a beteg fél fekvő helyzetében a cornea felső felében Wecker-féle akadály-lándzsával kicsi sebet ejt s törekszik a csarnokvizet benntartani; most a szemhéjjal addig massirozza a porczhártyát, míg az izzadmány lassanként leválva a csarnok fenekén kis gomolyban összeverődik, melyet aztán a megnyitott seben kifutó csarnokvízzel igyekszik kihajtatni. Az iridochoriciditis sympathic.a kifejlődését illetőleg nem tartja valószínűnek az Arit nézetét, de elismeri, hogy az opticus I vagy az edényrendszer közvetítésére épített hypothesis sincs bebizonyítva. Neuro — és neurektomiát sohasem csinált, — nem gyakorolja a fonalas sorvasztást sem, hanem mindenkor enucleal. Glaucoma ellen általában az iridectomiát tekinti egyetlen biztos szernek s elve azt lehetőleg korán alkalmazni. A fénytörési hibák javításában nem követhetem mindenben B. nézetét, — nem specialiter a H.-t illetőleg. B. nevezetesen mindenkor csak a Hm-t javítja s hetek vagy hónapok alatt emelkedik fel fokozatosan a megfelelő pápaszemre a mint lassanként í az elégtelen üvegek alatt a beteg Hl-ének javítást igénylő része nyilvánvalóvá vált. Hasonló eljárást követ Graefe Alfréd tanár is. Hogy szegény sorsú H-cus betegek hogyan jutnak ily módon pápaszemhez — nem tudom elgondolni. Az insufficientia javítására nem tartja czélszerűnek sem a concavüveggel combinált sem az egyszerű hasábot, mert úgymond, a legtöbb szem nem tűri el ezen üvegeket. Az anisometropia neutralizálásában eclectice jár el. Oly esetekben ugyanis, midőn a különböző üvegekkel történt javítás mellett a van der Meulen-féle készülékkel binocularis látás constatálható — habozás nélkül rendel kétféle üveget, — ellenkező esetben mindig csak egyenlő üvegekkel javít. Az esési készülékről azt állítja, hogy az mindenkor biztos kritériuma annak, váljon eltűrik-e a szemek a különböző üvegeket vagy nem. Mielőtt befejezném e sorokat, a klinika berendezéséről s a gazdag tanszer- és tananyag-gyűjteményről akarok még pár szóval megemlékezni. A külsőleg is csinos kétemeletes épületben földszint vannak a director, a felügyelőnő lakása, a tanterem, a górcsői, szemtükri s optometricus vizsgálatokra rendelt szoszobák, két váróterem, a kapns szobája s a gyermekosztály. Az emeletek apró szobákra vannak felosztva, középütt tágas étkezővel s a nyugoti szögleten egy-egy nagy szobával jobbára porczhártyabetegek és fenjáró operáltak számára. Mindenik emeleten két-két szobából álló csinosan berendezett tanársegédi lakás. Az egész intézet mintája a modern szemészi koródának, — tanításra s tudományos vizsgálatokra rendelt szakasza pedig a vezető tanárnak nemcsak kutató szelleméről s tudományos ambitiójáról tanúskodik, de ízlésére is kedvező világot vet. A hallgatók számához mérve tágas tanterem egy északnyugotra nyíló nagy
