Szemészet, 1878 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1878-12-22 / 6. szám

95 96 lyaiban a rövidlátó szemek számarányára vonatkozó különbség az oroszok és e népfaj között kisebb mint a felsőbb osztályok­ban. Itt, más európai városok iskoláival hasonlítva egybe az arány­számokat, roppant növekedést mutatnak a tiflisi iskolák, 71 °/0 -ot. Szerző az 1258 tanítvány szemtiikörreli vizsgálatánál talált 2g°/o myopiát, 34 °/„ hypermetropiat, 42 °/„ enmetropiat és 5 °/u astigmatismust meg amblyopiat. Érhártyaváltozatokat rövidlátóknál szerző 25—5 1 “/„ - ban ta­lált, tehát ritkábban mint pl. Erismann Petersburgban (95°/u)> Pflüger Luzirnben (69 °/0), Ott és Ritzmann Schaffhausenben (59-3%). Myopiát az érhártyának minden változása nélkül sz. talált 59°/0-ot (a class, gymnasiumban) és 49%-ot (a leánygymnasium­­ban) ; a városi iskolában és Alexanderintézetben még többször (?5°/o és 67°/o ; ez nagyobb számarány mint pl. a luzerni isko­lában talált (26—34°/o); Petersburgban az érhártyaváltozás nél­küli myopia számaránya 5 "/0 (?). Mennél nagyobb a rövidlátás foka, annál gyakrabban talál­tattak ugyan változások az érhártyán ; de igen érdekes, hogy aránylag sokszor fordultak elő nagyfokú myopiák az érhártya min­den változása nélkül. Az ily esetek arra mutatnak, hogy a rövidlátás fejlődhetik az érhártyának sorvadásos megvéknyulása nélkül is, akár a szem hátsó falának megnyujtatása folytán, akár más okból, mint pl. alkalmazkodási görcs következtében. Ha azon eseteket, melyekben az idegdombcsát fösteny­­konusok szegélyzik, s hol a papilla-körüli érhártyaszövet színe vál­tozott, nem számítjuk az érhártyaváltozások közé, hanem csupán a világosan észrevehető sarlókat és úgynevezett hátsó csapokat, akkor a rövidlátó szemek száma ily változások mellett még na­gyobb. Ez esetben a class, gymnasiumban találunk 75%-ot, a leánygymnasiumban Ó9„/u-ot. A rövidlátásnak itt hangsúlyozott gyakori előfordulása minden ér- és tülkhártyai változások nélkül az idegdombcsa szom­szédságában, — végzi szerző, — azon feltevésre kényszerít, mely­­szerint a myopia fejlődésére sok esetben oly feltételek léteznek, melyek igen eltérnek a rendszerint felvettektől, mint milyen a láttengely meghosszabbítása melülről hátfelé az idegdombcsa mel­letti véknyult vagy ellágyult tűik- és érhártya megnyujtatása kö­vetkeztében. Azon rövidlátó szemek száma, melyeknél nincs jelen sarló vagy hátsó csap, oly nagy, hogy ama feltevés igen jogosult. (Graefe’s Arch. f. Ophth. Bd. XXIV, Abth. III. Vidor, tr. További adatok a cysticercusok kihúzásáról. Graeff. At.fred tnr.-tól. Az Archiv 24-ik kötetének í-ső részében G. az esetek egész sorát közölte, melyeknél a szem mélyéből meglepő jó eredmény­nyel húzott ki cysticercusokat. Ez esetek száma (f. évi januar 26-tól junius 13-ig) 4-el szaporodott. A tárgyak gyakorlati fon­tossága és aránylagos ujdonszerűsége — mondja szerző —• iga­zolja, ha akként tér vissza röviden még egyszer reá, hogy az előbb műtett esetek további sorsáról teendő jelentést meg­előzőleg, az újabban kezelése alá jutottak rövid leírását nyújtja. 1. Hermann C., 35 éves, rövid idő óta taeniában szenved, 1878. januar havától kezdve jobb szemének látása zavarodik. A szem bitterének belső felén fátyolszerű homályosodások jelenkez­­nek, melyek gyorsan vastagodnak és nagyobbodnak, a nélkül, hogy ehhez eddig lobtünetek vagy fájdalmak csatlakoztak volna. Jelen állapot martius 20-án: A szem nem izgatott, láta rendesen reagál, az üvegtestben többszörös reczealakú elhomályosodás, me­lyek azonban a háttérnek világos előtünését alig akadályozzák. A külső egyenes szemizom mentén, tehát a vízszintes déllő irányá­ban tisztán láthatni reczeg alatt fekvő cysticercus-hólyagot. A hó­lyagnak belső és az idegdombesának külső határa közötti tér a papilla átmérőjének ötszörösét, azaz c. 7 mmetert, a hólyag át­mérője c. 8 mmetert, teszen úgy, hogy ennek mellső vége a dombcsa oldalti határától c. 15 mm., a szaruhártya külső szélétől pedig c. 16 mm. távolban lesz keresendő. A reczeg a halánték­táj felé nagy mértékben van leválva, s a leválás szárt képezve csaknem a sárga foltig terjed. Kézmozgást a szem a láttérnek csak oldalti felében vesz észre, s a befelé tévedő rögzítésnél az ujjak számát 1 láb távolban ismeri fel. Műtét: A tülkhártya le­­csupiszítása (éppen úgy mint előbb a külső szemizom és a tülk­­feletti szövetek leválasztása által) a szaruhártya külső szélétől 20 mmeterig; a tülkmetszés a szaruszéltől 16 mm. távolban veszi kezdetét'és a vízszintes déllő mentén nehány mm.-rel még túl­megy a tülkhártya lecsupaszított terén hátfelé. A szürke hályog a seb mélyében azonnal feltűnt s csipeszszel minden sértés nélkül el volt távolítható. Mialatt a tülkhártya igen óvatosan áthasíttatott. csak igen kevés zavaros savós folyadék folyt ki, üvegtest egy csepp se, úgy hogy fel lehete tenni, miszerint csakis az élősdi tartózkodási helyét képező reczeg alatti 'tér nyittatott meg. Az első 24 óra vége felé beálló izgatottság (homloktáji fájdalom, iz­gatottság) nadályok és hideg borogatás által gyorsan enyhült (a teke nem dülledt ki). Az elbocsátás napján, martius 30-án: A beteg az ujjak számát 15 láb távolról helyesen ismeri fel, úgy szintén a kalendáriom 2 láb magas számait 8 láb távolról. A rögzítés központi, a láttér belső felén is látja a kézmozgást, a szem cseppet sem izgatott. Aprilis 7-én ugyanily állapot: reczeg­­leválás nem látható többé, az üvegtest olyan mint a műtét előtt. Augustus 12-én objectiv lelet az előbbenivel megegyező'. A beteg azonban állítja, hogy látása jelentékenyen roszabb (az ujjakat 1 láb távolról sem képes megszámlálni), ezt azonban nem lehet feltét­lenül elhinni, minthogy a beteg fogságba esvén, a gyógykezelés újbóli megkezdésétől egy idei szabadulást remél. A következő 3 kortörténetről csak annyit, hogy a műtét eredménye valamennyinél kielégítő volt. Magára a műtétre a hó­lyag fekvése szerint választatik a hely. Ezen 4 eseten kívül még egy 20 éves nőbetegről tesz szerző említést, kinél nem sikerült eltávolítani az élősdit, de van kilátása a műtét által nem szenve­dett szemen új kísérletet tennie. Szerző most visszapillantást vet az előbb műtett szemek ál­lapotára, Augustus közepén — úgymond — az ismételten meg­tett ellenőrzési vizsgálat következő eredményt szolgáltatá: Egyet­lenegy esetben sem mutatkoztak utólag oly fekélyek, melyektől élősdit rejtő szemek különben soha megkímélve nincsenek. Még oly egyének is, kiknél az élősdi máris futólagos, sőt állandó lob­tüneményeket okozott volt, a műtét óta ezektől végkép megsza­badultak. Valamennyi szem physiologikus összeállás mellett egészen rendes küllemet mutatott. Az üvegtest, mely, mint említve volt, egyes esetekben közvetlen a műtét után zavarosabbá lett, egy eset kivételé­vel folyton tisztult. Említésre méltó különösen, hogy szemtükörrel nem lehetett kimutatni egy esetben sem, hogy fennáll még vagy újra keletkezett valamely reczegleválás (egy esetben, ahol az üvegtest is zavaros maradt, ez is kétséget hagyott fenn). Ezen tapasztalatok, va­lamint azon vándorleválások észlelése is, melyeknél egyes, eredetileg levált részletek, később megint helyükre illeszkednek, a míg más, előbb odailleszkedett részletek leválnak, bizonyos reczegleválások gyógy állékonyságának tárgyalásánál mindenesetre nagyon is latba lesznek vetendők. A szembeli cysticercusok általa eddig történt gyógykezelé­sének eredményét végre a következőkben foglalhatni egybe : 1877. november 23-tól 1878. junius végéig, tehát 7 hó alatt 12 eset; ezekhez egy előbb műtett szemet hozzáadva, összesen 13 eset jutott kezelés és műtét alá. Ezek közül egy esetben, hol az élősdi szabadon mozoghatott az üvegtestben és a kihúzási kísér­let sikertelen maradt a tekének kifejtése lett tanácsossá; más két esetben, hol szintén nem lehetett az élősdit kihúzni, a szemek semmi kárt sem vallottak a műtét által, a többi tíz esetben a leg­jobb eredmény éretett el. Az utóbbiak közt volt három szem, me­lyekben az élősdi a hátsó sarkon vagy ennek közvetlen közelében, egyszer az üvegtestben, kétszer a reczeg alatt fészkelt, a míg a többi esetekben szintén az üvegtestben vagy a reczeg alatt, de a tekének inkább egyenlítői tájékán volt az látható, (Graefe’s Arch. f. Ophth. Bd. XXIV., Abth. III.) Vidor, tr. Sajtóhibák: A szemészet múlt száma nem 4, hanem 5. 54 1. 32 sor felülről: bal helyett jobb. „ „ 10 „ alulról: bal ,, jobb. „ „ 8 „ „ jobb . bal. 55 „ 38 „ felülről : fekszik ,, fekszik, felbontani. 56 ,, 17 „ „ külső „ belső. Budapest 1878. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14).

Next

/
Oldalképek
Tartalom