Szemészet, 1878 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1878-11-03 / 5. szám

II. Glaucoma.

Áttérek eseteim másodikára, mely mind klinikai, mind boncztani tekintetben igen érdekes.

1875-ben volt alkalmam a Glaúcoma chronicum egy esetét észlelhetni, a melyet későbben azon nézetem támogatására használhattam fel, hogy a glaucomatosus folyamat az érhártya lobosatrophikus változásaival özszefügg. A nőbetegnél az idült Glaukoma leghatározottabb jelei mellett choroiditis disseminata volt jelen, melynek a szemtükör segélyével észlelhető változásai a szemháttér peripheriájában észleltettek. A beteg általam legjobb sikerrel irídektom áltatott. Későbben a másik szemen is felléptek a Glaukoma előjelei, s itt is a Choroiditis disseminatát a szemtükörrel feltalálhattam. Szerencsém vala akkor a beteget Hirschler és Vidor kartárs uraknak demonstrálhatni. Azóta ezen második szemen is a Glaukoma tökéletesen kifejlődött, s a beteg, ki jelenleg Bécsben lakik, maga Arit által műtétre érettnek nyilváníttatott. Dr. Siklóssy primarius úrnak köszönöm most az alkalmat, egy glaukomatosus szemet, mely a Choroiditis változásait legnagyobb fokban előtünteti, boncztanilag megvizsgálhatni. Röviden a kortörténetet lesz szerencsém előadni, melyet Hornyai tr. úr volt szives rendelkezésemre bocsátani.

A nőbeteg, napszámos, 56 éves, felvétetett január 28-ikán, elbocsáttatott martius elsején. Állítólag már hosszú idő óta bal szemén roszúl látott, s mint előadja, 3 év óta ezen szemén egészen megvakúlt. Jelenleg felvéteti magát igen erős, typice fellépő fejfájdalmak miatt, melyek a szemből kiindulnak és az egész arczfélre kisugárzanak.

A jobb szem egészséges, látképessége 20 harminczad, tükörrel változást nem mutat.

A bal szem a jobbnál valamivel kisebb, keménysége jelentékenyen nagyobb. Szaruhártya homályos, érzéketlen, iris sötétebb, pupilla nem reagál, mellső csarnok szűk. Szemtükrözés a közegek homályossága folytán nem lehetséges. A köthártya belöveltsége nagyfokú, mérsékeltebb a Ciliarínjectio. Diagnosis : Glaucoma chronicum.

Február 4-ikén iridektomia történt felfelé. Széles coloboma, szárai szabadok, szem valamivel puhább. Operatio után a mellső csarnok vérrel megtelik. A következő napokban a fájdalmak meg nem szűnvén, február 19-ikén a szem enuklelátatott.

Az általam végbe vitt boneztani vizsgálat a következőt eredményezte :

A szem belseje tökéletesen serosus folyadék által kitöltött, mely folyadékban az üvegtest utolsó maradványai, mint igen finom átlátszó kötegek úszkálnak. Ezen kötegeli háromszög alakját tüntetik elő, melynek csúcsa a papilla nervi opticihez, hasisa pedig a még egészen átlátszó lencséhez tapad.

Ezenkívül egynéhány finom iivegtest-pehely a retinával volt összeköttetésben. (Kiemelem, hogy az üvegtest szétfolyasodásának ezen alakja igen ritka, minthogy az üvegtest rendesen a hátsó sarktól mellfelé elenyészik, úgy hogy a serosus folyadék az elvált üvegtest s a reczeg között van.) Első tekintetre feltűnt továbbá, hogy a reczeg legnagyobb része fekete festenyben bővelkedik, úgy hogy tarka kinézésű. Csak a retina közepe, a látideglől a sárga foltig rendes színezetű és festenyment. Az érhártya sorvadása már a szabad szemnek is feltűnő, egyes helyeken az érhártya csak igen finom fekete vonalhoz hasonló. A lencse a maga helyén van, gömbölydedebb mint rendesen, a mellső csarnok alvadt tömeggel megtöltött (az Iridectomia után beállott vesztés nyomai), az Iridectomia hegje igen jól látható, az Iriskocsán vele összenőtt.

A bulbus-félen, melyet köröztetek, a leirt viszonyokról meggyőződhetnek, s szintúgy feltalálhatják a mindjárt leírandó változásokat azon készítményeken, melyek a górcsőben be vannak állítva. A Choroidea valóban annyira atrophikus, hogy egyes helveken vagy épen nincs meg, vagy legfölebb mint igen finom, fibrosus felrakodmány a retinán. A retina rétegei szintén csak a macula lutea táján észlelhetők, különben egy kötszövetileg elfajult hártyába átváltozott, a melyben festenytömegek nagy mennyiségben találtatnak. — A pigment elrakodása egyáltalában egy typus szerint történt. A Choroidea belfelületéből ugyanis benőnek a retinába azon hyalin vagy szemcsés, de mindenesetre szerkezetnélküli gbezok, melyeket mindazok felemlítettek, kik a reczeg festenyedését tárgyalták. Ezen góczokból benyúlnak a reczeg szövetébe pigmentoszlopok, melyek itten szétágaznak, egy a hártya belső rétegeiben fekvő táblázatot képezvén. Ezen pigmentoszlopok s kötegek összefüggését a reczeg edényeivel nem mutathattam ki, habár nem tagadható, hogy nem egyszer az edényekkel párhuzamosan feküsznek. A festeny-fölhám egy szabályos rétege már nem észlelhető. A corpus ciliare elsatnyult, a processus ciliares duzzadtak. Igen tanulságosak az iridectomia heg viszonyai, mind a klinikus, mind a sebészre nézve. Meggyőződhetünk ugyanis arról, hogy a metszést a mellső kamra megnyitása czéljából igen környileg, azaz a Sklerában is csináljuk, mint ez esetünkben történt, a belső, azaz a kamrában fekvő sebszél azért mégis szaruhártyaszövetbe esik. A szivárványhártya azonkívül sohasem ciliaris széléig lemetszetik, minthogy legalább is annyi hátramarad, a mennyi a sebcsatorna átmérője. Esetünkben pedig az Iris a hegbe begyógyólt, — a heg maga jellemeztetik a festenyes callus, továbbá az epithelsejtgömb által, mely a seb első forradását eszközölte.

Ezen eset két tekintetben tanulságos:

1. Mutatja újra a klinikai összefüggést nyomás-emelkedés és az érhártya atrophiája között. Nem tagadhatja senki, hogy itt valóságos intraocularis hydropssal van dolgunk. Olyan, a szemtekefalakat kifeszítő hydrops csakis a choroidea s a corpus ciliare edényeiből származhatik. A kortörténet, de még inkább a bonczlelet arra enged következtetni, hogy a Choroidea változásai — alapulván mindenesetre atrophiában végződő idült lobon — léteztek, már mielőtt a nyomásemelkedés tünetei, úgymint: fájdalom, szem injectioja felléptek volna.

A ki a készítményeket vizsgálja, nem veheti fel, hogy az érhártya ezen nagyfokú szerkezetváltozásai a glaucomatosus^ folyamat csak másodlagos vagy utókövetkezményei volnának. Én részemről azon okok folytán, melyeket a tisztelt egylet előtt egészben tárgyalni már szerencsém volt, csak azon nézet mellett maradhatok, hogy a nyomásemelkedés épen a choroidea atrophiája által van feltételezve. — Ezen esetben a „post hoc, ergo propter hoc4' nem önkényes, hanem boneztani alapon nyugvó szükséges következtetés,

2. Esetünk uj bizonyítéka annak, hogy a reczeg festenyesedése eredetüket az érhártya lobos folyamataiban veszik. Be van ugyan bizonyítva, hogy egyes festenyfoltok magában a reczegben kilépett vértestecsekből vagy haemorrhagiakból eredhetnek, hanem a mai nap rendelkezésünkre álló adatok szerint a reczeg pigmentirozása és az érhártyalob közötti oki összefüggés kétséget már nem szenvedhet. Az ezen pontot illető irodalom Donders és Müller Henriktől egészen Leber és Landoltig igen nagy és érdekes. Érdekes pedig már azért is, minthogy dióhéjban általános kórtani ismereteink kifejlődését mutatja. A régibb búvárok, mint Donders és Pope, azért nem tudtak egyetérteni azon nézettel, hogy a reczeg festenye az érhártyából származik, mert nem képzelhették maguknak azon erőket, melyek a pigmentumot a reczegbe bepréselnék, s ez az oka annak, hogy azoknál is, kik végre a pigmentumot mégis a choroideából származtatták, igen furcsa magyarázatokat találunk.

Mai nap, a mikor tudjuk, hogy sejtek vándorolhatnak, sőt hogy felvett festenyt magukkal is visznek és azt más helyeken lerakják, nincs okunk kétkedni, hogy egy képlet túlságos pigmentirozása a szomszédképletek lobos változásaival oki viszonyban áll.

Megint az eserinről.

Vidor tr. a gyermekkórház szemészfőorvosától Budapesten.

A szemészet ez évi folyamának 3—4-ik számában körülményesen fejtegettem az eserinnek és atropinnak magatartását a szarubántalmak ellen. Gyógykisérleitemből, melyek párhúzamosan alkalmaztattak úgy az egyik mint a másik szerrel a hasonjellegü bántalmak ellen, kiderült, hogy az eserin sem meg nem rövidíti a kórlefolyást, sem nem szívatik fel hamarabb mint az atropin, e két szernek felszívatása pedig egyáltalában alig constatálható a folyamatnak első időszakában. Ezekből természetszerűleg azt kell következtetni, hogy a heveny szarubántalmak ellen volta-